Fradi Sport (1990)
12. szám
Karácsonyra otthon (eszek A Ferencváros legutolsó gólkirálya, Dzur- ják Csöpi a nyáron búcsúzott el a csapattól, hogy idegenben is szerencsét próbáljon. Igaz, nem valamelyik nagy nyugati klub szerződtette, „csak” a német Chemnitzer FC. Dzurják Józsi (mert ha emlékszünk még rá, ez a becsületes neve) beilleszkedése sem volt könnyű, végig kellett járnia azt a kálváriát,amit minden külföldre kerülő magyar játékosnak, s el kellett fogadtatnia magát társaival, a közönséggel, edzőjével.- Hát, valóban nem volt könnyű dolgom - mondta a telefonba egy edzés után - eleinte csak csereként léphettem pályára. Pedig gólt rúgtam, gólpasszt adtam, tizenegyest csináltam. Az edzőm mégis azt mondta, ez kevés, ezzel a teljesítménnyel nála a Maradona sem játszhatna. Borzasztó kemény különedzéseket tartott nekem, s üldögéltem a kispa- don. De aztán fokozatosan sikerült bekerülnöm a kezdő csapatba, két meccset is végigjátszottam, amikor egy edzésen meghúzódtam és két mérkőzést ki kellett hagynom. Felépülésem után a tartalékban szerepeltem és rúgtam két gólt. Reméltem, sikerül visszakerülnöm.- Milyen tapasztalatokat szereztél kint?- Sokkal keményebb a bajnokság, mint otthon. A játékosok pedig rettentő kemények, sem magukat, sem a másikat nem kímélik. Igaz gladiátorok. Belőlem is ezt a keménységet hiányolják, de én már csak ilyen vagyok, ha lehet, inkább elkerülöm a csínyeket. Egy edzés vagy meccs után úgy érzem magam, mint akit letaglóztak, akkora a hajtás. De tudtam, mit vállalok, nem panasz- kodhatom.- Megérte elmenni?- Hát, ha a szívemre hallgattam volna, otthon maradok a Fradiban. De huszonnyolc évesen már gondolnom kellett a családomra, a jövőre is. Mennem kellett. Persze nagyon hiányzik a Ferencváros - és ez nemcsak puszta szólam - a fiúk is. Ott nagyon jó volt a légkör, a hangulat. Sokszor van honvágyam is. De mondom, ez nem panasz. Egyébként mindenről tudok, ami otthon történik, esténként a Kossuth rádiót szoktam hallgatni.- Mit szóltál ahhoz, hogy zárt kapuk mögött kellett fogadni a Bröndbyt?- Nagyon meglepett a határozat. A tévében mást sem látni a kupameccseken, mint petárdahajigá- lást, görögtüzeket. Erre a Ferencvárosnak kell zárt kapuk mögött játszani. Meglehetősen furcsa döntés. Úgy látszik, az UEFA nem kedveli a Fradit.- Még az első meccs után írtak arról, hogy a szurkolók kéKoch Robi. Ki ne emlékezne rá, a Dokira, akinek cseleitől ezrek jöttek izgalomba, s már- már nagynevű elődökhöz ha- sonlítgatták őt. Aztán, még mielőtt igazán gyökeret ereszthetett volna a Ferencvárosban, megsérült. Több műtéten esett át, itthon és külföldön is. Az Achillese azonban sohasem jött igazán rendbe, és ő eltűnt az Üllői útról. De Koch még mindig játszik. Németországban, a harmad- osztályú Menningen csapatában kergeti a labdát, s nem is rosszul. Olyannyira nem, hogy egy időben elterjedt: a Doki visszatér, s ismét a Ferencvárosban játszik majd. De teltek a hetek, hónapok, s Koch nem jött.- Mi történt?- Mi történt volna? Dolgozom itt egy állatorvosnál és futballozom.- Tehát nem volt alapja annak a hírnek, hogy eljössz?- De, el is jövök. Attól az állatorvostól, akinél dolgozom. Nála ugyanis csak kisállatokkal foglalkoztam, az új helyemen pedig nagyobbakat is gyógyíthatok.- Na de a csapat...- Hát igen, tavaly úgy volt, hogy a Ferencváros megkeres és akkor majd tárgyalunk. De Az oldalt írta: Gonda László A guggoló sor bal szélén: Koch Róbert seltek Berlinben. Mit tudsz erről?- Szerintem ez nem igaz. Én itt élek, de sem a rádióban, sem a tévébne, sem az újságokban nem beszéltek erről. Pedig ha történt volna valami, biztos foglalkoznak vele.- Mit szólsz a Fradi szerepléséhez?- Azt hiszem, idén megcsíphetik a bajnoki címet. Igaz, a Honvéd kemény ellenfél lesz, de az FTC Idén nagyon jó. Az elsőség mindenképpen közöttük dől majd el, nagyon remélem, hogy a Ferencváros javára. az a randevú nem jött össze, én pedig nem házalok.- Tehát Koch nem tér vissza? -Az az igazság, hogy beszéltem Nyilasival, s abban állapodtunk meg, hogy a nyáron hazamegyek és egy-két hét próbajátékon veszek részt az Üllői úton. De ebből még nem kell semmiféle következtetést levonni, ha kellek kellek, ha nem, akkor nem. Ennyi az egész. Én jól élek itt kint, nem keresek rosszul, nyugdíjas állásom van. A csapatban még három évet is eljátszhatok.- Akkor mi húzna haza?- Anyagilag rosszabbul járnék, az biztos, de hát a Fradi-szív... Otthon azért csak más játszani. Tavasszal egy atlétaedzővel készülök majd két hónapot, és aztán Nyíllal mindent letisztáSokat segíthet a lelkes szurkolótábor is.- A te csapatod hogy szerepel?- Azzal már kevésbé dicsekedhetek, tizenegyedikek vagyunk, de csak három ponttal szakadtunk le a célkitűzésünktől, a második helytől. Ebből is látszik, roppant tömör a mezőny. Azt hiszem, lehet esélyünk az első-második helyezésre, s ha ez sikerül, akkor jövőre a Bundesligában szerepelhetünk. Az óriási élmény lenne számomra.- Hogyan telnek a napjaid?- Nagyon családcentrikus vagyok, s itt szerencsére sok időm is jut rá. Edzések után még iskolába járok, magolom a németet. Már majdnem minden megértek, csak a beszéd megy nehezebben. A lakásom nagyon szép, kár, hogy nincs benne telefon, így nehezen tudok kapcsolatot teremteni az otthoniakkal. De december hatodikán végre szabadságot kapunk, s akkor irány Magyarország! Huszonnegyedikéig lehetek majd otthon. Addig is: Üdvözlök minden Fradistát! Jól érzem magam de, hazahúz a Fradi szív T zunk. De ismétlem, ebből még semmi sem biztos.- Hogy megy a játék Mem- mingenben?- Viszonylag jól állunk, hetedikek vagyunk. Ez tőlünk nagy szó, hiszen a csapat eddig mindig a kiesés ellen küzdött, most pedig a középmezőnyben foglal helyet. Ez egy rettentő hajtós társaság, a játékosoknak óriási az erőnlétük. Van két-három olyan futballista, aki nálunk bármelyik NB I- es csapatban stabil ember lenne. Én nem vagyok túl ro- botolós játékos, inkább a technikám a jó. Eddig öt gólt rúgtam, eleinte jól is ment a játék, de sajnos megsérültem. Most már egészséges vagyok, de a visszatérésem után öthat mérkőzésen csak váltakozó teljesítményt nyújtottam. De már minden a régi, megy a játék.- Most, hogy a vott NDK-ból valóságos focistaáradat indult meg, nincs veszélyeztetve a helyed?- Miért lenne? Nemcsak az enyém nincs, de a többieké sem. Mondtam már, hogy jó játékosok vannak itt, és a csapatok is komoly játékerőt képviselnek. Egyébként volt nálunk két srác próbajátékon, de erőnlétileg és technikailag se ütötték meg az itteni átlagot. El is küldték őket. Attól, hogy ez harmadosztály, még ugyanolyan szinten kell teljesíteni, mint a Bundesligában. Egy-két magyar élvonalbeli csapatnak össze kellene szednie magát egy itteni gárda ellen. De ez nem az én dolgom. Én csak játszom. Egyelőre itt.
