Fradi műsormagazin

1986. szeptember

AZ EVEZŐSÖKRpL'A BAJNOKSÁG UTÁN- Nem volna kedved segíteni ezt a szekrényt átcipelni oda, a másik sarokba? . . . Éppen volt kedvem, s miután kicsit kifújtuk magunkat, ültünk le Marton Lászlóval, evezős szakosz­tályunk vezetőjével egy kis beszél­getésre. S hogy - rendhagyó mó­don — miért pont bútormozgatás vezette be interjúnkat? . . . Nos, en­nek rövid története a következő: a fiatal sportvezető, aki évek óta megbecsült irányítója egyik „vizes” szakosztályunknak, nemrégiben ko­moly beosztást kapott. A IX. ke­rületi Tanács VB Testnevelési és Sportfelügyelőségének vezetője lett. És mert az FTC vezetése is igényt tartott további szolgálataira, s ő maga sem szívesen szakadt volna el szeretett sportágától, mellékfoglal­kozásban továbbra is ellátja a szak­osztályvezetői tisztet. Mindenki haj­lamos a kényelmesebb utat válasz­tani, s bár evezésről akartam vele beszélni, a nem éppen a város szí­vében levő erzsébeti FTC vizitelep helyett én is inkább sportfelügyelo- ségi hivatalában próbáltam felkeres­ni. A Közraktár utcában azonban csak nagy felfordulást találtam, ahol közölték: a sportfelügyelőség költözködik, Marton sporttársat keressem az új helyen,a Bakáts utca 8-ban. (Figyelem tehát, kedves olvasóink: akinek bármi dolga akad kerületünk, a Ferencváros sport­felügyelőségén, már az új, említett helyet vegye célba!)- Te, mint vízi ember, nem sajnálod otthagyni Dunára-néző ab­lakaidat? - tettem fel az első kér­dést Marton Lászlónak.- Ennek a helynek is megvan az előnye, itt egészen közel van például egy jó maszek fagylaltos . . . De, félretéve a tréfát, ügyfe­leinknek, a IX. kerületi sportem­bereknek biztosan időbe telik majd, amíg megszokják, hogy a régi jó Közraktár utcai épület helyett itt keressenek bennünket, s kis appa­rátusunk is kedvelte azt a helyet. De el kellett fogadnunk a tanács döntését, mert az egyre izmosodó utazási irodától,a Delta Tours-tól igen kedvező ajánlatot kaptak.- Beszéljünk az evezésről. Ho­gyan értékeli a szakosztályvezetés a felnőtt bajnoki szereplést?- Az már biztos, hogy olimpiai pontok tekintetében túlteljesítettük célkitűzéseinket. Azért fogalmazok így, mert a sporthatóságban még nem eldöntött, hogy az újabban be­vezetett könnyűsúlyú számokban elért helyezésekért adnak-e olimpiai pontot, vagy sem . . . Végleges számadatokkal tehát e pillanatban még nem tudok szolgálni. Másfelől, 1 -3 bajnoki cím megszerzése szere­pelt terveink között, s kettőt si­került nyernünk. A kormányos nél­küli négyesben a Vavra András, Karászi Péter, Strohmayer Attila, Juhász Zoltán összetételű gárda győzött. A könnyűsúlyban Vavra es Karászi, Balázs Zoltánnal és Nagy Attilával kiegészülve ugyan­csak kormányos nélküli négyesben szerzett bajnoki címet. Esélyünk volt még kormányos nélküli kettes­ben - ez az egységünk harmadik lett -, továbbá a nyolcasban táp­láltunk titkos bajnoki esélyeket. Nos, másodikok lettek a fiúk, ami nem rossz eredmény, csak az a bosszantó, hogy nem a nagy ve- télytársak valamelyike előzött meg minket, hanem egy outsider egység vitte el a címet valamennyi esélyes — bennünket is beleértve - elől.- Az eredmények mindig össze­függésbe hozhatók a rendelkezésre álló személyi-tárgyi, stb. feltételek­kel. E tekintetben hogyan összegez­hető most a helyzet az FTC evezős szakosztályánál?- Mindössze két, de úgy gon­dolom igen jó edzővel rendelke­zünk. Kis László foglalkozik a fel­FELNŐTT nőttekkel és az ifikkel, Forró De­zső kezében pedig a serdülők és úttörők irányítása összpontosul. Igen eszközigényes sportágról lévén szó - nemrégiben visszavonult versenyzőnk, Banga János szemé­lyében - külön technikai vezető segíti munkájukat. Kulturált a csó­nakházunk, megfelelő a jelenlegi hajóparkunk, különösebb pana­szunk tehát nem lehet. Az után­pótlásunk sem rossz, van néhány igazán tehetséges fiú, közülük is kiemelném Benyó Balázst.- Végül is, ahogy elmondod, nem álltok annyira rosszul, mégis, valami kilátástalanság félét érzek szavaid mögött. . .- Sajnos így van, s ennek van egy nagyon aktuális oka: megszű­nőben van a tejipar egyik egysége, a szállítási vállalat. Itt tudtunk eddig olyan munkahelyet biztosíta­ni legjobbjainknak, amely mellett élsportolói szinten tudtak az edzés­munka mennyiségi és minőségi kö­vetelményeinek megfelelni. Egye­lőre nincs megnyugtató megoldási lehetőség kilátásban, s ez érthetően rányomja a bélyegét hangulatunkra. Bár vannak nemzetközi minősítésű versenyzőink, az egyre nehezedő feltételek, a magyar evezőssport ál­talános helyzete tudatában most va­lahogy távolinak tűnnek számomra az igazi, nemzetközi szintű ered­mények. Persze lehet, hogy ez a költöz- ködési-mizéria is hatással van most a szavaimra. . . Talán, ha holnap jöttél volna, máris optimistább han­gulatban találsz. Hidd el, azért csináljuk ezt az egészet, mert sze­retjük, s vannak közöttünk edzők, versenyzők, akik egy igazi sikerért minden áldozatra hajlandók! . . . Mondd, mielőtt elmész, nem segítenél még ezt a másik szekrényt, igen oda, ahhoz a fal­hoz .. .- De, szívesen, mert holnap már szeretnélek bizakodóbb hangu­latban látni. . . Magyar Zoltán | 27

Next

/
Thumbnails
Contents