Fradi műsormagazin

1982

1967-ben a mieink nem lehettek ba­bonásak, hiszen a Schönherz SE ellen 13—0-ra győztek. Győzni mindig szép dolog vidé­ken, különösen akkor, ha az Üllői út­tól távol ezt a sikert még taps is kí­séri. .. Tatabánya A mai Tata környékén már az ős­korban is éltek. Találtak itt 50 ezer évvel ezelőtti kőeszközöket, haszná­lati tárgyakat. A középkori hagyo­mány azt tartotta, hogy István király tatának szólította nevelőjét Deoda- tust, aki a tatai bencés kolostort ala­pította. A dél-olasz tata szó egyéb­ként apát jelent. Az oklevelek szerint 1305-ben Ta­ta már mezőváros volt. A várkastélyt Zsigmond király a XIV—XV. század fordulóján építette fel. Fényes udvari élet színtere volt. Tovább épült, gaz­dagodott Mátyás király idején is. A tatai vár eredetileg négy saroktornyos gótikus építmény volt. A maradvá­nyokat 1896—97-ben romantikus stí­lusban átalakították. A főépületet középkori eredetű bástyás várfal veszi körül. Vizesárkán Fellner Jakab által tervezett híd vezet át. Sokáig folytattak a vár romjai között kutatá­sokat és ennek eredményeként rá­bukkantak egy Zsigmond korabeli padlószint maradványaira és néhány török kori épületrészre is. A közel­múltban feltárt és helyreállított tatai várban kapott helyet a Kuny Domon­kos Múzeum. Visszatérve Tata történetére. A török időkben a Habsburg és a török hatalom határvonalán állott Tata, gyakran cserélt gazdát, épületei le­omlottak, környéke elnéptelenedett. 1727-ben az Esterházy család kezére került a tatai uradalom. A főúri csa­lád a XVIII. század második felére szépen rendbehozatta, az elhanyagolt építészeti alkotásokat. Jellegzetes épületeket, parkokat létesítettek. A tatai tó partján nem egy királyi ün­nepséget rendeztek. Ez a 230 hektár kiterjedésű, szép fekvésű tó a város egyik szépséges látnivalója. Nekünk fradistáknak a látnivalón túl még egy versenylehetőséget is je­lent. Egyesületünk a tatai városi ta­náccsal immár egy évtizede itt rende­zi a Dr. Török Zoltán evezős emlék- versenyt. Ez egy nagy nemzetközi verseny, amelyre Európa számos ré­széből jönnek a neves sportolók, hi­szen A-kategóriás azaz a legmagasabb minősítésű verseny. A tó partján lát­hatók a rajthelyek és a cél, mindez eszményi környezetben. Ugyancsak szép környezetben fekszik a magyar sport egyik híres létesítménye a tatai edzőtábor is. Ezt 1948-ban a londoni olimpiára készülő sportolóknak hoz­ták létre és az elmúlt évtizedek alatt bizony sokat korszerűsödött, csino- sodott és egy nagyszerű felkészülési bázis. És most néhány mondat Tata­bányáról. Tatabánya, Komárom me­gye székhelye. 1896. március 11-én Bánhida határában 6 cm vastag szén­rétegre bukkantak. A széntermelés megindulásával a bánya körül bá­nyászkolónia létesült, amely előbb — Szénbányatelep néven — Alsógal- lához tartozott, majd 1902-ben Tata­bánya néven községgé alakult. E név Tata közelségével és az itteni kőszén­bányászattal kapcsolatos. Az időköz­ben várossá fejlődött Tatabánya te­hát idén már 80 éves. A Ferencváros és a Tatabánya lab­darúgói kapcsolatai igen régikeletűek. Az első találkozás időpontja 1912 — tehát idén 70 éve, hogy ferencvárosi labdarúgók tatabányaiakkal mérkőz­tek. A mérkőzés augusztus 25-én az Üllői úti pályán volt. A találkozó előtt atlétikai versenyt rendeztek, amelyen résztvett az egész ferencvá­rosi labdarúgócsapat is. A 4 x 100 m-es váltófutást éppen az FTC labda­rúgói nyerték. (Payer, Bródy, Weiner, Koródy) A verseny után az FTC — Tatabá­nya országos döntőt tervezték, de az MLSZ ekkor már nem engedélyezett hivatalos döntőt a budapesti és a vi­dék bajnoka között. Azért nem, mert olyan nagy volt a különbség és a pesti csapatok erőfölénye, hogy kétszám­jegyű eredmények születtek. A Tata­bánya SC azonban barátságos jelleg­gel is játszani kívánt, és a találkozó így létrejött. A fradisták csak 8 em­berrel kezdték a játékot, de így is hamar 3—0-ra vezettek. A túlságosan is barátságos találkozót a 66. percben sötétedés miatt a játékvezető lefújta. Az éppenhogy csak játszogató FTC 4—3-ra győzött. A Fradi Tatabányán 1925 augusz­tusában vendégszerepeit először. Ez is barátságos mérkőzés volt és a mieink 4—0-ra győztek. A Fradiból egyébként a jobbösszekötő Kelemen mesterhármast szerzett. Hullottak a gólok az első FTC — Tatabánya bajnoki mérkőzésen is. Az időpont: 1948. október 31. A Fradi 12 ezer néző előtt 5—0-ra győzött Tatabányán. A két klub első bajnoki mérkőzésének első gólja Budai II László nevéhez fűződik. Az 53. perc­ben Deák beadását közelről vágta a kapuba. Kocsis látványos gólját is sokan megtapsolták. A kapunak hát­tal állva szaltó ugrással juttatta a hálóba a labdát. Deák állította be a végeredményt, aki ezen a találkozón 3 gólt is szerzett. November 27. Tatabánya-FTC Játékosaink nem csak gólokat ad­tak, hanem újságokat is árultak! A mérkőzés előtt a két csapat játékosai mezbe öltözve felmentek a lelátóra és a Szabad Népet terjesztették. . . Az első FTC — Tatabánya mérkő­zés egyben a Ferencváros 1000. baj­noki találkozója volt! A Tatabányai Sport Club 1910- ben alakult. A kék-fehérek a felszaba­dulás után Tatabányai Bányász néven szerepeltek és éveken át az egyik leg­jobb vidéki csapatnak számítottak. Az FTC mindezek ellenére általában sikerrel szerepelt a bányászvárosban, sőt több nagy gólarányú győzelmet aratott régen és napjainkban is. A két csapat első bajnoki mérkőzése tehát Tatabányán volt: 1948. október 31. FTC — Tatabánya 5—0 1950. november 1. ÉDOSZ — Tatabányai Tárna 1 — 1 1956. augusztus 20. Bp. Kinizsi — Tatabányai B. 1—1 1957. április 14. FTC — T atabánya 0—0 1957. szeptember 1. Tatabánya — FTC 2—0 1958. november 30. Tatabánya — FTC 5—0 1960. március 20. FTC — Tatabánya 4—2 1960. október 2. FTC — Tatabánya 2—2 1961. november 19. FTC — Tatabánya 0—0 1963. május 12. FTC — T atabánya 3—0 13

Next

/
Thumbnails
Contents