Fradi műsormagazin
1986. április
Pintér Pölöskei Egy labdarúgó csapatban a szabályok szerint egyszerre 11 játékos lehet a zöld gyepen, s ez a kör bővülhet még a cserékOk húszán, AKIKA DÖNTŐBE JUTÁST KIHARCOLTAK kel. Egy tornán, vagy egy kupasorozatban azonban általában több labdarúgó is játéklehetőséget kaphat, hiszen mindig előfordulhatnak sérülések, váratlan formahanyatlások. Mások eltiltás miatt eshetnek ki a sorból hosszabb-rövidebb időre, s taktikai meggondolások is szerepet játszhatnak abban, hogy egy-egy ellenféllel szemben milyen összeállításban küldi az edző pályára a csapatot. A Ferencváros MNK sorozatának eddigi hat mérkőzésén, az 540 perc alatt 20 labdarúgónk jutott szóhoz. Voltak, akik egyetlen percet sem hiányoztak, kiemelkedő érdemeket szereztek a döntőbe jutásban, másoknak rövid epizód- szerep jutott csak. Mégis elmondhatjuk, hogy kisebb- nagyobb mértékben azért mindenki részese a sikernek, mert aki éppen lehetőséghez jutott — s ez jellemző volt az egész mostani kupasorozatunkra —, igyekezett minden tőle telhetőt megtenni a továbbjutás érdekében. Őket, a húsz játékost kértük, hogy idézzék fel a kupasorozat számukra emlékezetes eseményeit, az MNK- val kapcsolatos élményeiket, s tippet kértünk tőlük a döntő eredményét illetően ... MIND A 6 MÉRKŐZÉSEN SZEREPELTEK: SZÁNTÓ GÁBOR: Én már rutinos MNK-döntősnek tarthatom magam, hiszen ez lesz a negyedik finálém pályafutásom során. A Diósgyőr színeiben kétszer nyertünk, egyszer vereséget szenvedtünk a végső megméretésnél. Most, a Fradi színeiben szeretnék ezen az arányon javítani. A mindig hálás zöld-fehér szurkolók biztosan emlékezetes ünneplést rendeznének egy esetleges diadal után, nagyon jó lenne ebben részesülni. A mostani MNK-sorozatban azt hiszem, az Eger ellen játszott a legjobban a csapat, s egyáltalán, a kupameccsekre mindig jól „összejött” a társaság. A mi győzelmünket várom a döntőtől. TAKÁCS LÁSZLÓ: Az Eger elleni meccsünk volt a legnehezebb a kupasorozatban, jóllehet találkoztunk az NB I-es Debrecennel is. A Honvéd kiverésével sikerélményhez jutottak, önbizalmat is szereztek, s nagyon készültek ránk. A pálya talaja is olyan volt, hogy az bizonytalansági tényezőt jelentett, s ez általában a szerényebb képességű csapatnak kedvez inkább. Szerencse, hogy ekkor nagyon jól ment nekünk a játék, szinten mindenki jó napot fogott ki. Személy szerint nekem is bejöttek a dolgok, két „gólpassz” fűződik a nevemhez. Azt álmodtam, hogy a döntőben egy góllal legyőzzük a Vasast. így, pályafutásom vége felé, a Fradiban eltöltött annyi év után fantasztikusan szép dolog volna, ha csapatkapitányként én emelhetném magasba a kupát... ZSIBORÁS GÁBOR: Ami eddig a kupában történt szép volt, de én már a döntőre koncentrálok, ahol . . . nyerünk! 11
