Fradi műsormagazin

1986. április

MAGYAR KUPA - MNK GYŐZTESEK 1910-1985 1910: Magyar Testgyakorlók Köre 1911: Magyar Testgyakorlók Köre 1912: Magyar Testgyakorlók Köre 1913: Ferencváros 1914: Magyar Testgyakorlók Köre 1922: Ferencváros 1923: Magyar Testgyakorlók Köre 1925: Magyar Testgyakorlók Köre 1926: Kispesti Atlétikai Club 1927: Ferencváros 1928: Ferencváros 1930: Bocskai (Debrecen) 1931: III. Kerületi Torna és Vívó Egylet 1932: Hungária 1933: Ferencváros 1934: Soroksár 1935: Ferencváros 1941: Szolnok 1942: Ferencváros 1943: Ferencváros 1944: Ferencváros 1952: Budapesti Bástya 1955: Budapesti Vasas 1958: Ferencváros 1964: Budapesti Honvéd 1965: Győri Egyetértés Torna Osztálya 1966: Gyó'ri Egyetértés Torna Osztálya 1967: Győri Egyetértés Torna Osztálya 1968: Magyar Testgyakorlók Köre 1969: Újpesti Dózsa 1970: Újpesti Dózsa 1972: Ferencváros 1973: Vasas Sport Club 1974: Ferencváros 1975: Újpesti Dózsa 1976: Ferencváros 1977: Diósgyőri Vasgyári Testgyakorlók Köre 1978: Ferencváros 1979: Rába ETO 1980: Diósgyőri Vasgyári Testgyakorlók Köre 1981: Vasas SC 1982: Újpesti Dózsa 1983: Újpesti Dózsa 1984: Siófoki Bányász 1985: Bp. Honvéd Az FTC mérkőzései az MNK (mk) döntőkben Az FTC most 21. alkalommal jutott örökös vándordíjunk döntőjébe! Az első alkalommal — 1912-ben — azonban nem játszották le a finálét! íme a történtek az MLSZ 1913. évi jelentéséből: KUPAGYŐZTESEK, EZÜSTÉRMESEK . . . kupa­ezüst­győz­érmes tes Ferencváros 14 6 MTK (Hungária) 9 2 Újpesti Dózsa 5 5 Rába ETO 5 1 Bp. Honvéd (Kispest) 3 5 Vasas 3 1 DVTK 2 3 III. kerület. Szolnoki MÁV, Bocskai, Soroksár, Siófok 1-1 SBTC 4 Tatabánya, MAC, Komló 2-2 BTC, Szeged, PMSC, Videoton, BAK, Haladás, BEAC, Attila, BSZKRT, Kolozsvári AC, Dorog — 1-1 „A kitűzött kupadöntőre, amelynek az MTK és az FTC között kellett volna lefolynia, az MTK nem állott ki, hanem a Szövetségnek a pálya kijelö­lésére vonatkozó régibb határo­zatának jogérvényességét vitat­va, panasszal fordult a Belügy­minisztériumhoz. Az ügy aktái 1913-ban kerültek vissza a Szö­vetséghez. A belügyminiszter helyt adott az MTK panaszá­nak és határozata értelmében a kupa döntőnek a Hungária úti sporttelepen kellett leját­szásra kerülni. További felleb­bezésnek helye nem lévén, az MLSZ az 1911 — 12. évi kupa­döntőt 1913. december 15-éré tűzte ki. Az ügynek ilyetén- képp való elintézése azonban most már az FTC-nek nem tetszett és annak az elvnek a hangoztatása mellett, hogy sportkérdésben csak sportfó­rum kompetenciáját fogadhatja el, nem állott ki a küzdelemre, aminek következtében a Szö­vetség az 1911—12. évi Magyar Kupa győztesének az MTK-t jelentette ki!” Az FTC tehát első alkalom­mal azért nem állt ki a Magyar Kupa döntőre mert az MLSZ által kiírt helyszínt - az Üllői úti pályát - a „felettes szer­vek” megváltoztatták. A ké­sőbbiekben is volt néha prob- • • • 3

Next

/
Thumbnails
Contents