Fradi műsormagazin

1986. április

1909 őszén már megkezdődtek a Magyar Kupa mérkőzések (24 csapat nevezett), amikor gyűjtést indítottak a kupa elkészítéséhez szükséges összeg előteremtésére.

Fél év alatt szinte nevetségesen kicsiny összeg gyűlt csak össze. Ekkor a Nemzeti Sport azt javasolta, hogy rendezzenek Magyar Kupa sorsjátékot: adjanak ki 10 000 db sorsjegyet, a nyeremények pedig az egy-egy klub által adományozott éves tiszteletjegyek legyenek. A két legnagyobb sportújság a Nemzeti Sport és a Sport-Világ 15-15 egész éves bekötött példányait ajánlotta fel nyereményként. Az idegenkedés azonban tovább tartott egyesek részéről, ezért nem volt meglepő, hogy az első döntőn nem volt kupa. Sőt megtörtént az a szinte példátlan eset, hogy a kupadöntő mérkőzésen gyűjtöttek a - kupa költségeire! A Millenáris bejáratánál két perselyt állítottak fel, s az MTK-BTC döntőre kilátogató nézőket közadakozásra szólították fel! A gyűjtés eredménye mindössze 5 korona 60 fillér volt.. .

A Magyar Kupára az első gyűjtési akciót 1911 júniusában befejezték, összesen 800 korona 61 fillér gyűlt össze. A legtöbbet adományozók neveit megörökítették, így tudomásunk van arról, hogy Redlich Antal 150, Minder Frigyes 50 koronát adott, és az „élmezőnyben” szerepelt az FTC elnöke dr. Springer Ferenc is. (20 korona).

1913-ra már jelentős összeg, 7043 korona volt a Magyar

Kupa alap. Végre hozzáfogtak a tervezéshez. A Sporthírlap így írt az eseményről:

„A Magyar Kupa vándordíj tervezetére a Szövetség pályázatot írt ki, és az első legjobb háromnak ítélt tervezetet díjazni fogja. A nyertes tervezet szerint készítik majd el a Magyar Kupát, míg a másodiknak díjazott mű lesz a mintája a magyar bajnokság vándordíjának.”

1913. decemberében két mondat jelent meg a kupával kapcsolatban: „A Magyar Kupa úgylátszik, előbb-utóbb mégis csak elkészül. A Szövetség megbízta Opré Rezső elnököt, hogy lépjen érintkezésbe az Iparművészeti Múzeummal a Magyar Kupa tervezetének elkészítése céljából.”

Hogy hogyan is nézett volna ki a Magyar Kupa? Erről szintén a Sporthírlap egyik -1914. áprilisi számából - értesülhetünk: A Magyar Kupa örökös vándordíjra kiírt pályázatot a TÚRÁN jeligéjű pályázat nyerte meg. A Magyar Kupa félméter magas lesz, drágakövekkel gazdagon kirakva. A fedőfogantyúja rohanásban lévő footballistát ábrázol.

A kupa azonban most sem készült el! Az történt ugyanis, hogy az Országos Iparművészeti Múzeum pályázatát nyert alkotást - Muhits Sándor iparművész tanár munkáját — az MLSZ nem fogadta el! Stobbe Ferenc három — a pályázaton is résztvett, de az IM által elutasított - úgymond „magyaros és sportos” kupáiról viszont az MLSZ is jó véleménnyel

volt, és inkább ezekről tárgyalt. Addig tárgyaltak, amíg kitört az első világháború . . .

1914 októberében már nem csak arról jelent meg hír, hogy a kupa terveiről a tárgyalások félbemaradtak, hanem hivatalosan közölték: „A Szövetség tekintettel a megcsappant jövedelemre a Magyar Kupa alapból 4000 korona kölcsönt vett...”

Hosszú—hosszú évek után 1923. április 4-én végre érdemleges hír jelent meg a Nemzeti Sportban: „Elkészült a Magyar Kupa kisebbített mása, amelyet az FTC és az MTK kap, mint a kupa egykori nyertesei. Az eredeti kupa is rövid időn belül elkészül, és a minden1