Fradi műsormagazin

1986. április

1909 őszén már megkezdődtek a Magyar Kupa mérkőzések (24 csapat nevezett), amikor gyűjtést indítottak a kupa elké­szítéséhez szükséges összeg elő­teremtésére. Fél év alatt szinte nevetsé­gesen kicsiny összeg gyűlt csak össze. Ekkor a Nemzeti Sport azt javasolta, hogy rendezze­nek Magyar Kupa sorsjátékot: adjanak ki 10 000 db sors­jegyet, a nyeremények pedig az egy-egy klub által adomá­nyozott éves tiszteletjegyek legyenek. A két legnagyobb sportújság a Nemzeti Sport és a Sport-Világ 15-15 egész éves bekötött példányait ajánlotta fel nyereményként. Az idegen­kedés azonban tovább tartott egyesek részéről, ezért nem volt meglepő, hogy az első döntőn nem volt kupa. Sőt megtörtént az a szinte példát­lan eset, hogy a kupadöntő mérkőzésen gyűjtöttek a - kupa költségeire! A Millenáris bejáratánál két perselyt állítot­tak fel, s az MTK-BTC dön­tőre kilátogató nézőket köz­adakozásra szólították fel! A gyűjtés eredménye mindössze 5 korona 60 fillér volt.. . A Magyar Kupára az első gyűjtési akciót 1911 júniusá­ban befejezték, összesen 800 korona 61 fillér gyűlt össze. A legtöbbet adományozók neveit megörökítették, így tu­domásunk van arról, hogy Redlich Antal 150, Minder Frigyes 50 koronát adott, és az „élmezőnyben” szerepelt az FTC elnöke dr. Springer Ferenc is. (20 korona). 1913-ra már jelentős összeg, 7043 korona volt a Magyar Kupa alap. Végre hozzáfogtak a tervezéshez. A Sporthírlap így írt az eseményről: „A Magyar Kupa vándordíj tervezetére a Szövetség pályá­zatot írt ki, és az első legjobb háromnak ítélt tervezetet dí­jazni fogja. A nyertes tervezet szerint készítik majd el a Magyar Kupát, míg a második­nak díjazott mű lesz a mintája a magyar bajnokság vándor­díjának.” 1913. decemberében két mondat jelent meg a kupával kapcsolatban: „A Magyar Kupa úgylátszik, előbb-utóbb mégis csak elkészül. A Szövetség meg­bízta Opré Rezső elnököt, hogy lépjen érintkezésbe az Iparmű­vészeti Múzeummal a Magyar Kupa tervezetének elkészítése céljából.” Hogy hogyan is nézett volna ki a Magyar Kupa? Erről szin­tén a Sporthírlap egyik -1914. áprilisi számából - értesülhe­tünk: A Magyar Kupa örökös vándordíjra kiírt pályázatot a TÚRÁN jeligéjű pályázat nyer­te meg. A Magyar Kupa fél­méter magas lesz, drágakövek­kel gazdagon kirakva. A fedő­fogantyúja rohanásban lévő footballistát ábrázol. A kupa azonban most sem készült el! Az történt ugyanis, hogy az Országos Iparművé­szeti Múzeum pályázatát nyert alkotást - Muhits Sándor ipar­művész tanár munkáját — az MLSZ nem fogadta el! Stobbe Ferenc három — a pályázaton is résztvett, de az IM által el­utasított - úgymond „magya­ros és sportos” kupáiról viszont az MLSZ is jó véleménnyel volt, és inkább ezekről tár­gyalt. Addig tárgyaltak, amíg kitört az első világháború . . . 1914 októberében már nem csak arról jelent meg hír, hogy a kupa terveiről a tárgyalások félbemaradtak, hanem hivatalo­san közölték: „A Szövetség te­kintettel a megcsappant jöve­delemre a Magyar Kupa alap­ból 4000 korona kölcsönt vett...” Hosszú—hosszú évek után 1923. április 4-én végre érdem­leges hír jelent meg a Nemzeti Sportban: „Elkészült a Magyar Kupa kisebbített mása, ame­lyet az FTC és az MTK kap, mint a kupa egykori nyertesei. Az eredeti kupa is rövid időn belül elkészül, és a minden­1

Next

/
Thumbnails
Contents