Fradi műsormagazin

1986. június

ARANYTABLD sssssesí ARANYESO MÜNCHENBEN Május végén, a szokásoknak megfelelően, találkoztak a teke­világ legjobbjai. A XVI. felnőtt tekevilágbajnokságnak ezúttal az NSZK tekeszövetsége volt a rendezője. A színhely a bajor főváros, München, a helyszín az Olimpiai kosárlabda csarnok volt. Tizenkét ország részvételé­vel rendezett világversenyen az indulók között természetesen megtalálhatók voltak a magyar versenyzők is, akiktől eredmé­nyeik és tudásuk alapján ér­meket remélhettünk. A női csapat és Vidácsné címvédő­ként érkezett a versenyre, a Ferencváros játékosától — Csányi Bélától - a világelső­ség visszahódítását vártuk. A világbajnoki cím megvé­déséért pályára lépő női csapat­ban játszott a klub verseny­zője Szenczi Judit. A tavaszi eredményei alapján biztos csa­pattagnak számító játékos a vi­lágbajnokság alatt csak a csapat- versenyben léphetett pályára; 400 fás eredménye a mezőny közepére rangsorolta. Bár csa­pattársai közül a többiek jobb eredményt értek el nála, ered­ménye így is elismerésre méltó, csapatvilágbajnoki címet ered­ményezett számára. Nem csak az udvariasság követelte meg, hogy először női versenyzőkről szóljak. A visszaemlékezések összeállításá­nál kíváncsi voltam a FERENC­VÁROSI Torna Club Örökös Bajnoka címmel rendelkező Csányi Béla emlékeire is. A szimpatikus versenyző a világ- bajnokság utáni napokban, még nagyon elfoglalt volt. A TF szakedzői szakán hátralevő vizs­gáján kellett sikeresen túljutnia. Csányi Béla Az újabb erőpróba után kedvenc pihenése — a hor­gászás — közben beszélgettem el a sikeremberrel: „A közel másfél évtizedes vá­logatottbeli szereplésem alatt már sok sikerben volt részem. A két évvel ezelőtti világbaj­nokságon az egyéni világ- bajnoki címet nem tudtam meg­szerezni. Az ezt követő fel­készülési ciklusban e cím vissza­szerzése érdekében tettem meg minden erőfeszítést. Természe­tesen a válogatottbeli csapat­társaimmal együtt arra is ké­szültünk, hogy a klasszikus versenyszámban, a csapatver­senyben is minél sikeresebben szerepeljünk. A férficsapat ge­rince már évek óta változatlan, a világversenyeken azonban saj­nos mindig közbejött valami hiba és még eddig nem sikerült csapataranyérmet nyernünk. A szakvezetők ennek okát sokáig keresték, mert szerintük is a csapatban meg volt a lehe­tőség. Á csapatérdekeket is fi­gyelembe véve Hankó György- gyel, a válogatott szakvezető­jével együtt úgy döntöttünk, hogy az eddig megszokott kez­dőhelyről hátrébb megyek ját­szani. Ez a taktikai húzás, úgy látszik, bevált. A csapatverseny alatt így az elsőként dobó Makkai Miklós nyugodtan ver­senyezve, kiemelkedő ered­ményt ért el. 987 fás ered­ményét az egész verseny alatt senki sem tudta túlütni, meg­közelíteni is csak nekem si­került. Az alaphang tehát adva volt. A másodiknak versenyző Mészáros József 926 pontos eredménye is a jobbak közé tartozott. Számomra, de azt hiszem a többiek számára is, kellemes meglepetést szerzett a világbajnoki újonc Pete László szereplése. A csapatversenyek alatt, a szerkezeti átalakulás miatt én negyedikként léptem 18

Next

/
Thumbnails
Contents