Fradi műsorlap (1989)
1989. június 14.
Fradi műsorlap 7 »NYERJÉK MEG LABDARÚGÓINK AZ MNK DÖNTŐT!« Megszoktuk, hogy lapunkban a szakosztályok életéről, sportolóinkról színes hírekkel akarunk örömet szerezni olvasóinknak. Most a gondjainkról, az előrelépés lehetőségeiről és szándékainkról is tájékoztatni kívánjuk szurkolóinkat. Ezért olyan információkat kértünk ügyvezető elnökünktől, Hargitai Károly tói, melyek a vezetést és az egyesület működését alapvetően meghatározzák, eldönthetik, hogy milyen eredményesek lehetnek szakosztályaink. — Az egy hónappal ezelőtt folytatott beszélgetésünk óta bebizonyosodott, hogy az egyesületi központi működési költségek a hagyományos támogatás útján nem növelhetők. Ismereteink szerint az ügyvezetés különböző gazdasági, bevételi források megteremtése érdekében erőteljes tárgyalásokat folytat. Van- nak-e konkrét megállapodások, milyen jellegű közös vállalkozásokat kíván a klub létrehozni? — Amikor működési költségeinkről korábban szó esett, még nem számoltunk, de nem is Számolhattunk a gazdasági élet olymértékű romlásával, amely sajnálatos módon bekövetkezett. A bennünket támogató gazdasági szervezetek, vállalatok saját feladataikhoz sem rendelkeznek megfelelő pénzeszközökkel. így a takarékosság során elsőként azokat az improduktív költségeket csökkentik, melyek között a sporttámogatás is szerepel. A különböző áremelkedések is nehezítik a helyzetünket. Az előbbiekből is következik, hogy a különböző partnerek részéről a vállalkozási kedv is jelentősen szűkült. A külföldi tőke bizalmatlan, úgy politikánkkal, mint gazdasági helyzetünkkel szemben. Ennek ellenére vállalkozási elképzeléseinkben tovább léptünk. A, Fradi-Taxi Gazdasági Társaságot Korlátoltfelelősségű Társasággá szerveztük át, és vállalkozási körét kibővítettük. Megalakítottuk az INTER- SPECIAL Kisszövetkezetet, valamint a Boy Leányvállalat, néhány magánszemély és Ferenc Mózsi amerikai üzletember együttműködésével a FRADI-TOURS Utazási Kft-t. Kísérletképpen jégkorong szakosztályunk működésének elősegítésére, egyben új modellként is létrehoztuk a MESTER- FRADI Jégkorong Kft-t. Ennek fő alapítója egyesületünkön kívül a MESTER—COOP Részvénytársaság. Remélem szakosztályaink e példáktól kedvet kapnak és a korábbiaknál jobban keresni fogják a többlábon állás lehetőségének megvalósítását. — Az 1989. év első hónapjaiban bebizonyosodott, hogy mecénás, vagy sponzor szívesebben adja támogatását, pénzét egy meghatározott feladatra, mint egy szerteágazó tevékenységre, még ha az egy központú is. Vagyis könnyebb a sponzort megnyerni egy sportág, szakosztály közvetlen támogatására, mint egy sportegyesületére. Logikus, hogy a közvetlen szakosztályi támogatás megköveteli a szakosztályok önállóságát, döntési jogkörének kiszélesítését. Hogyan valósul ez meg egyesületünkben? — A jövő a szakosztályok fokozott önállósága nélkül nem képzelhető el. Az önállóság azonban nem jelenthet anarchiát. Az egyesület szervezetéből adódóan központi, társadalmi és hivatásos vezetéssel rendelkezik és ez hivatott a jövőben is a magyar sportmozgalom és ezenbelül klubunk célkitűzéseinek megfelelően a tevékenység fő vonalait meghatározni, és ennek végrehajtását ellenőrizni. Az egyesület működését kicsit úgy képzelem el, mint ahogy az Egyesült Államok szervezete működik. Nem azért, mert másolni akarunk, és nem azért, mert az a jó, ami nyugaton található, hanem azért, mert ez megfelel és példaként ez tudja legjobban bemutatni a jövő számára elképzelhető modellt. Van egy központi kormány, a mi esetünkben ez a klub vezetése, és minden államnak van önálló kormánya, klubunk esetében ezek a szakosztályvezetőségek. Határozottan el kell választani a feladatokat, a jogokat és a kötelességeket. Két dologban nem lehet engedni, az egyik a sportpolitikai szakmai érdek, a magyar sportmozgalom érdeke, ezenbelül a szakosztályok összehangolt szakmai munkája, a másik a munkáltatói jogokból adódó feladatok. Harmadikként még megemlíteném a gazdálkodásnak vagy a pénzelosztásnak a fő kérdését, hisz ezt sem lehet leadni. Az előbb említettek mindenképpen a „központi kormány kezében maradnak. Joggal felmerül a kérdés, alkalmasak-e szakosztályaink vezetőségei jelenleg erre a felelősségteljesebb vezetési rendszerre. Véleményem szerint igen. Ahol nem, ott személyi változásokat kell eszközölni. — A szakosztályok önálló működése következtében óhatatlanul felvetődik a munkáltatói és munkavállalói jog kérdése. E kérdésben mi az ügyvezetés álláspontja, meddig terjed a szakosztályvezetőségek önállósága, hogyan gyakorolja az ügyvezetés munkáltatói jogkörét? — A kérdés érdemi részére az előzőekben már a munkáltatói jogot illetően válaszoltam. Bővebben értelmezve a kérdést a szakosztályban foglalkoztatott, hivatalos vezetők, szakemberek és egyéb alkalmazottak munkáltatói kérdései a jövőben is az ügyvezető elnök hatáskörébe tartoznak. Ezt egyébként az egyesület alapszabálya egyértelműen meghatározza. Szakosztályban dolgozó munkatársaink egy részében van egy sajnálatos félreértés. Úgy vélik, nekik a szakosztályt kell képviselni a klubnál. Erről szó sincs. A szakosztályvezetők és technikai vezetők a sportosztály felelős munkatársaiként, mintegy sportági előadóként kell, hogy szakosztályaikban dolgozzanak és ott az egyesület vezetésének központi akaratát juttassák érvényre. Ez nem zárja ki mindazon ügyintézést, ami munkájukkal összefügg, melyet egyfajta transzmisz- sziós tevékenységnek is nevezhetek. — A sponzorok az egyes szakosztályokkal egy évre szóló szerződést kötöttek, így az edzőkkel - és a versenyzőkkel is — logikusan csak egyéves szerződést köthetnének. Ugyanakkor az' ÁISH négy éves — az egész olim- piászra vonatkozó — egyesületi terv elkészítését szorgalmazza. Hogyan kívánja az ügyvezetés feloldani ezt a nyilvánvaló ellentmondást? — A sponzori kérdésekkel összefüggő kép nem teljesen így igaz. Vannak egy éves és több éves szerződések. Elsődlegesen nem ez befolyásolja az edzőkkel és a versenyzőkkel kötött megállapodásainkat. Azokkal a szakemberekkel, akiknek munkáját magas szinten elismerjük több éves szerződést is kötöttünk. Akik megítélése bizonytalan vagy munkájukkal nem vagyunk teljes mértékben megelégedve, azokkal természetszerűleg rövidebb munkaszerződésben állapodunk meg. Ugyanez sok vonatkozásban érvényes a sportmunkatársi szerződésekre is. — Mi várható az év hátralevő hónapjaiban a sportegyesületek működési feltételeiben? A megalkotás előtt álló sporttörvény, az ügyvezetés tevékenysége és döntése alapján, tisztázódó viszonyok, vagy további nehézségek alakulnak ki? — Az év hátralévő részében helyzetünk elsősorban pénzügyi vonatkozásban várhatóan tovább nehezedik. Ezzel már az év elején is számoltunk. Az egyesület elnöksége előtt az elmúlt év végén, amikor a további működést illetően döntött, két út állt. Az egyik az volt, hogy jelentősen szűkíti klubunk működését és ez esetben a várhatóan rendelkezésre álló pénzeszközökkel biztosítani tudaj az eredményesen tevékenykedő szakosztályok működését. A másik lehetőség az volt, hogy bizonyos ismert szűkítésekkel megpróbálja fenntartani a jelenlegi helyzetet. A testület az utóbbit választotta. Véleményem szerint ez sajnos együtt jár a jók szűkülésével is. Ennek ellenére a szakosztályok vezetőségeivel együtt mindent elkövetünk a zavartalan működés biztosítása érdekében. Ebben az újjáalakult elnökség tagjai is igyekeznek minden segítséget megadni. A kérdés utolsó részére válaszom a jövő=út az ismeretlenbe. De együtt kívánjuk az utat megtenni szurkolóinkkal, mert sokféle döntéssel lehet nehezíteni vagy eltéveszteni az utat, de a jó, az optimális csak egy lehet. Nyerjék meg labdarúgóink az MNK döntőt, játsszák meg a bajnokságban rejlő esélyeket a legeredményesebben és akkor az ismeretlen jövő már nem is lesz- annyira ismeretlen. Fradisták ügyelem! A BÉRLETÁRUSITÁS az új idényre június 12-én kezdődik és július 7-ig tart. A régi bérlettulajdonosok június 12-23 között újíthatják meg bérleteiket. A hely árak: Középlelátó: 950 Ft Oldallelátó: 800 Ft Nyugdíjas: 500 Ft Állóhely: 500 Ft Diák(álló): .. 320 Ft A bérletek az Üllői úti stadion elővételi pénztárában minden munkanpon 11—17 óráig vásárolhatók. Szer Kálmán Sajtófigyelő HINTÓZTN< K FR4DISMK Néhány lelkes dejtári sportbarát — Zsiga János, Gál Zoltán, Balga József, Kovács Ferenc és Trubin Ferenc — kezdeményezésére jött létre a Ferencváros-szurkolók—Honvéd-szurkolók labdarúgó-mérkőzés e kis településen. Hogy a május 1-jén rendezett focigála amolyan igazi majálishangulatú legyen — mégha az égi áldás kissé ráijesztett a főszereplőkre —, a szervezők két illusztris vendéget is meghívtak az összecsapásra. Pintér Attila és Fischer Pál látogatott el Dejtárra, hogy a Fradi-szurkolók csapatát győzelemhez segítsék. Nos, a mintegy háromszáz nézőnek volt oka az örömre - feltéve persze, hogy ha a zöld-fehérek szimpatizánsoknak szurkoltak -. Hengerelt a ferencvárosi szurkolók gárdája, 4 -0-ra legyőzték a Honvéd-drukkerek csapatát. Méghozzá nem is akárhogyan: Pintér 2, Fischer pedig egy találattal járult hozzá a sikerhez. Mint felvételünk is mutatja, a helyiek megadták a módját a vendégek fogadásának. Előállt a zöld-fehér szalagokkal díszített hintó, s a két fradista válogatott labdarúgót így vitték a pálya bejáratáig. A kép jobb oldalán Gál Zoltán, az egyik főrendező látható. Pintért és Fischert nem nehéz felismerni...
