Fradi műsorlap (1989)
20 éves a Fradi újság
Fradi műsorlap A Fradi-rikkancs Révész István a Felszabadulás téri aluljáró újságosstandja előtt csomagolt. Körötte újság- és folyóirathalmaz tornyosult, szemlátomást eladatlan példányok, ezeket kötözte elegáns kötegekbe. A novemberi hideggel dacolva egy szál zöld trikóban serénykedett s ránézésre nem volt rózsás jókedvében. Azért csak odaléptem mellé és megkérdeztem:- Jó napot kívánok, van önnek Fradi műsorlapja?- Nincs - válaszolta rövid egyszerűséggel, s csomagolt tovább.- Ez kizárt dolog, ugyanis tudom, hogy Ön nem csupán hírlapárus de óriási Fradi-szurkoló is, akinek szívügye a zöld-fehér klub újságja is. Most már felém fordult és alaposabban megnézett.- Itt nincs nálam Fradi-újság. Keressen meg érte az Üllői úti pályán - tanácsolta s újabb újságköte- get rakott maga elé, majd hosszú madzagot vágott le egy gombolyagból. Amikor elmondtam, hogy ezúttal nem vásárolni akarok tőle, hanem írni róla, készségesen felfüggesztette a csomagolást.- Hogy megy a bolt? - érdeklődtem.- Köszönöm, jól.- Sokszor látni a Fradi-pályán is, amint a műsorlapot kínálja. Gondolom, ezt is klubszeretetből csinálja.- Természtesen. Besegítek, hisz ez így dukál.- Úgy tudom, a bécsi kupamérkőzésre is elkísérte kedvenceit legutóbb, sőt még a szomszédban is ándta a miisorlapot.- így igaz. Kivittünk hatszáz darabot...- Ezek szerint nem csupán az Üllői úti mérkőzéseket látogatja?- Nem bizony. Megyek a vidéki találkozókra is, meg természetesen külföldre, s fantasztikusan szurkolok a győzelemért. Hangúlyozom, fantasztikusan, de nem eszelős módon. Nálam az ellenfél vetélytárs, akit nem gyalázni, pocskondiázni, hanem becsületes küzdelemben le kell győzni. Aki a lelátón nem lelkesít, hanem tör-zúz, petárdákat robbant, randalíroz, az nem igazi fradista. Az nem szereti igazán ezt a csapatot.- Hogy érzi magát közöttük?- Rosszul. Ki is kerülöm azokat, akik csak balhézni jönnek ki a meccsre. Inkább az ülőhelyre megyek, mert engem nem az o műsoruk, hanem a játék érdekel. Ott voltak Ausztriában meg Szegeden is a kupameccsen s én szégyelltem magam az ő helyükben. De ez csak egy rétege a fradistáknak. Kis rétege.- Mit lehetne tenni, hogy jobb belátásra térjenek s ők is valóban szurkoljanak?- Hűteni kellene egy kicsit őket. Vízzel. Van a pályán vízcsap, hiszen locsolják a füvet. Vizet közéjük, hátha észhez térnek.- Mióta kedvelője a zöld-fehér színeknek?- Amióta az eszemet tudom. Nyolcadikos koromban már Debrecenbe utaztam a csapat után. A szüleim ugyan nem lelkesedtek az ilyesfajta ötletekért, de nem tudtak lebeszélni. így aztán láttam sok-sok remek meccset s csodáltam a hajdani futballnagyságokat, Albertot, Varga Zolit és a többieket. Azok tudtak csak igazán focizni. Bár a maiak nem tudják megközelíteni őket, de nekik ugyanúgy szorítok, mint a legendás elődöknek.- Nem szegi kedvét egy-egy nagyobb kudarc sem?- Egyáltalán nem. Én akkor is lelkesedtem a Fradiért, amikor a régiek sikert sikerre halmoztak, de ugyanúgy kijártam a klub meccseire, amikor válságba jutott a csapat s ott tanyázott a kiesőzónában. Az nem vitás, hogy nem is olyan régen, még remegő lábakkal jött minden együttes az Üllői útra, manapság meg nemegyszer szenvedtünk még egy vidéki kiscsapat ellen is. De én hiszem, hogy lesz még nagycsapat a Springer szobor árnyékában.- Csak a futballcsapat mérkőzéseit látogatja?- Dehogy. Ott vagyok a hokin és a vízilabdameccseken ugyanúgy.- Melyik az első számú kedvenc?- Természetesen a labdarúgás.- Netán űzte is ezt a sportágat?- Igen. De szigorúan csak ama- Ismeri személyesen a játékosokat?- Néhányat igen, mind a régiek, mind a maiak közül. Ők gyakori vásárlók is nálam. A szurkolók közül is rengetegen köszönnek rám.- Mivel tudná legjobban megörvendeztetni a csapat?- Ha megnyerné a bajnokságot.- Eltervezte, hogy hová utazik legközelebb a Fradival?- Hát persze. Megyek Ajkára, az MNK-összecsapásra.-Mégoda is?- Mi ezen a meglepő. Engem minden FTC-mérkőzés érdekel. Igaz is. Révész István igazi szurkoló. tőr alapon. Évtizedekkel ezelőtt... Aranyvasárnap a Ferencvárosban Úgy látszik,Télapó engedett a 48-ból, mert annak ellenére, hogy december 21-ét - aranyvasárnapot - írunk, ragyogóan süt a nap, fagynak, hónak híre-hamva, a közönség pedig hosszú sorokban várakozik az Üllői úti pálya pénztárai előtt. Egynegyed háromkor már a lovasrendőr csinál rendet az állóhely pénztára előtt. Önkéntelenül is arra gondolunk, hogy a zöld-fehérek közönsége szereti a legjobban a futballt széles e világon. Nem elég hogy csapata az ősz folyamán sorozatosan vereségeket szenvedett, még ilyenkor, karácsony előtt pár nappal is ott várakozik a pénztárablak előtt, hogy obulusait letéve, jegyét s ezzel a csapat téli rezsijét megváltsa. Ez a közönség ezzel a szere- tetével egyenesen megható. Valóban megérdemli csapatától a jó játékot, a rendezőségtől pedig néhány új pénztárfülke létesítését. Amikor kifut a Ferencváros és a Gradjanski a pályára, már legalább 10 000 néző övezi az arénát. A közönség érdeklődése főleg Füstös felé irányul, mert ezen a mérkőzésen ő a Ferencváros újonca és csatársorának irányítója. Remélik, hogy amint Nagy II és Ruck (Rudas Feri! A szerk.), ő is beválik majd az első csapatban. Az első 10 percben fergeteges zöld-fehér ostromot látunk. Úgy játszik a Fradi, mint legjobb napjaiban. Lábról-lábra szállnak a passzok, s a gondosan felépített támadások minduntalan a horvát kapu elé viszik a labdát. Az iram szédületes. Nyilvánvaló, hogy a zöld-fehérek azt az utasítást kapták, hogy rajtaütésszerűen meg kell lepniük az utazástól bizonyára merev, s így lassabban belemelegedő Gradjanskit. Egyelőre nincs is hiba, sőt amikor Sárosi III - aki egyébként a mezőny kimagaslóan legjobb embere volt - átcikázik két védőn és 22 m-ről irgalmatlan bombát ereszt meg Glaser kapujára, felhördül a nézőtér, zúg a Hajrá Fradi! Negyedóra után azonban „kitör a gyalázat”, mert a régi recepthez híven, miközben a Fradi ostromol, az ellenfél szerez gólt. Egy hosszú szabadrúgás után az elbámészkodő Csikós hibájából Wölfl potyagólt rúg a Fradi hálójába. A 35. percben aztán végre mintagól születik. Az apróka Nagy Andris a jobbszélről fejjel bead, s a levegőben szálló labdát az újonc Füstös ugyancsak fejjel továbbítja a Gradjanski hálójába. Pompás akció volt! Három perccel szünet előtt már vezet is a házigazda. Kiszely labdája Gyetvai elé pattan, Gyetvás bekanyarodik, s 13 méterről füstölgő bombát zúdít az oldalhálóba. Ez is mintagól volt. Ez a gól visszaadta a Fradi csapatának önbizalmát és nyugalmát. Szünet után Nagy II pompás lefutásai jelentenek veszélyt. Egészen jól játszik a kis Andris a szélen. All. percben ragyogó elfutás után begurít, de a belsők elpackázzák a helyzetet. Egy perccel később Nagy II próbálkozik a kivitelezésre. Olyan lapos bombát küld Glaser mester kapujába, hogy az csak néz és elismerni tudja ezt a lövést, kivédeni azonban nem! Ezután Zucker bíró leggyengébb percei következnek. Brozovics két méterrel a 16-oson belül csúnyán felvágja Gyetvait. Ordító 11-es, amit meg is ítél a bíró. Kezével olyan mozdulatokat tesz, mintha a hátvédet le is küldené a pályáról. A labdát Nagy II a 11-es pontra teszi. Aztán lökdösődés támad, Zucker a határbíróhoz fut és visszavonja a 11-est, sőt a horvát fiút sem állítja ki! No, de ez már csak bosszúság. A lényeg az, hogy a Ferencváros 3-1-re győzött, három igen szép góllal. A Fradi megfiatalított csapata jó benyomást keltett, s a közönség az Üllői úti pályáról elégedetten távozott. A karácsonyi ajándékot megkapták a Fradi szurkolók... Képessy József (Képes Sport, 1941. december 23.) Folytatás az 1. oldalról Beszélgetés Simon Tiborral Semmi értelme, az egész csak magyarázkodásnak tnne, születne egy újabb cikk és biztosan megnézhetném magamat. (Ami azt illeti: okos, józan érvelés, mert hiába tudjuk néhányan, hogy Tibornak valójában egy autója van, az is egy húszéves Porsche, amit rendbe hozatott, a televízió riportere az ETO-meccs alatt már csak úgy emlegette a Fradi jobbhátvédjét, mint autógyűjtőt. És minden bizonnyal a szurkolók egy része is ezt a jó sztorit jegyzi meg az egészből. Azt azért merem remélni, hogy az igazi fra- disták nem arra, vagy erre a cikkre figyelnek igazából, hanem a hosszú hetek óta kitűnő formában játszó hátvédre.) Két meccset a lelátóról volt kénytelen végignézni. Nem jutott az eszébe, ha ott van a pályán, talán nincs az a két vereség? Az rettenetesen nagyképű nyilatkozat lenne, ha ilyesmit állítanék. Egy játékosnak szerintem ilyen nem is juthat az eszébe. Milyen jogon, vagy milyen alapon? Természetesen nagyon szerettem volna játszani, de azt hiszem sokkal többet én sem tudtam volna tenni a csapatért, az a két vereség nem azért történt, mert egyikünk-mási- kunk hiányzott a csapatból. A Wacker ellen valójában Bécsben kellett volna nyernünk, mert meggyzdé- sem, hogy ott tényleg jól játszottunk. Aztán jött az a balszerencsés gól, amit szerintem egy téves bírói ítélet előzött meg. Ennek ellenére esélyünk volt a visszavágón is a továbbjutásra, ha nincs az a sok hercehurca, ha az Üllői úton léphettünk volna pályára Nagyon fájó volt a Tatabánya elleni vereség is, hiszen azt a meccset, aki látta, megmondhatja, hogy gólokkal kellett volna megnyernünk. Talán ott is a bíró volt a hibás? Egy biztos, nem nekünk fütyült, és a gólt egy olyan szabadrúgás előzte meg, ami minket illetett volna. Más hibája nem volt, de manapság egyetlen bírói hiba is végzetes tud lenni. Sejtettem, hogy saját játékostársait nem fogja bírálni Am valóban úgy véli, hogy valamennyien ugyanolyan elszántsággal játszanak fordulóról fordulóra? Higgye el, nem vagyunk a saját pénzünk ellenségei, nagyon szeretnénk bajnokságot nyerni, bár azt sem tartom sikertelenségnek, ha az első három között végzünk. Helye nem vitatható a csapatban, azonban elég sok idő eltelt, amíg ki- verekedte magának ezt a helyet. Miért? Kezdetben elég sok poszton szerepeltem a védelemben és a középpályán egyaránt, míg végül Rákosi Gyula megtalálta a helyemet a védelem jobb oldalán. Erre a posztra vágyott is? Azt nem mondanám, mert én is szeretek játszani, de most már egyre inkább azt érzem, hogyha sokat felfutok és kísérem a támadásokat, akkor élvezet ezen a poszton is játszani. De vissza is kell ám érni! Szerencsére elég jól futok, ezzel nincs sok gondom. A futás, azt hiszem nem szerencse kérdése. Valójában mitől ilyen jó futó? A futás nekem mindig jól ment, Rákosinál pedig amúgy is sokat kell mindenkinek futni. Arra soha nem gondolt, hogy futó legyen? Sző sincs róla! Labda nélkül azért az nem olyan nagy öröm. Nem mondom, egyszer megpróbálkoztam egy maratonival 1985-ben az IBUSZ Maratonin, de az bizony kínszenvedés volt. Viszont lefutotta és az bizony nem kis teljesítmény! Pedig elég közel voltam ahhoz, hogy 30 kilométernél feladjam, de aztán arra gondoltam, ha már csak egy tízes van hátra, akkor ki kell bírnom. Más kérdés, hogy két uj- jamról lejött a köröm, de végül is elég jó időt teljesítettem, 3 óra 5 perc alatt futottam végig a távot. Tudta valaki a csapatból, hogy indult a maratonin? Nem, erről én nem beszéltem senkinek. Nem villogni akartam, hanem arra voltam kíváncsi, hogy különösebb edzés nélkül vajon bírom-e a távot? Hogyan került a Fradihoz? Még Vincze Géza hozott ide. Előtte a KSI-ben, s rövid ideig a Pénzügyőrökben, valamint a BVSC-ben játszottam. Valamennyi edzőmmel jól kijöttem idáig és remélem, hogy a jövőben sem lesz velem semmi probléma. Vannak barátai a csapaton belül? Szeretem a fiúkat, remélem k is kedvelnek engem. Sok idm nincs barátkozni, mivel elég fiatalon megnősültem, van egy 2 éves fiam és egy 4 éves kislányom és bizony így is elég keveset látom őket, pedig mindig sietek haza. Számított arra, hogy a válogatott keret tagja lesz? Csak reménykedtem, hogy egyszer behívnak. Most pedig abban reménykedek, hogy be is kerülök a csapatba. És az lenne nagyszerű, ha egyszer a teljes Fradi-védelembl állna a válogatott. Tudom, legutóbb nem sérült volt, hanem influenzás, de azt is hallottam, hogy asztmatikus rohama volt. Igaz ez? Egyszer már elkapott ilyen roham és éppen akkor, amikor a fűté-» si szezon elkezddött. őszintén szólva nem tudom, hogy mi a bajom, lehet, hogy a szőnyegpadló váltja ki ezt a rohamot. Egy biztos: ki kell vizsgáltatnom magamat. Mivel lenne igazából elégedett a bajnoki szezon végén? Remélem, még nem késtünk el a bajnoki címtől... (p.s.) Utó irat: Lapzárta után Simon Tibor bemutatkozott a magyar válogatottban...
