Fradi műsorlap (1989)
1989. október 18.
Fradi műsorlap Sajtófigyelő KEK KEZDET cselezett, hogy a védők csak keresték a labdát, a szóló végén azonban Huttunen kapus bebizonyította: a szürkületben is jól lát. Wukovics nem adta fel, újabb akciót vezetett, ám amikor Dukonhoz kellett volna továbbítania, módfelett önző módon bemutatott egy különös cselt, amelytől maga esett hasra a tizenhatoson... A Valkeakoski-mérkőzésről Hegyi Iván tudósítását idézzük: A budapesti 5-1 után a Ferencváros csapatának még annál is szebb kilátásai voltak, mint amilyen pazar panoráma nyílik az együttest fogadó szállodából az Apianlahti- tóra. Ennek megfelelően a zöld- fehérek kényelmesen gurigáztak a Haka törzsszurkolói előtt (1000 néző), akik eleinte csak a korrekt svéd játékvezető mosolyogtatóan teátrális mozdulataitól derülhettek jókedvre. A futball az első fél órában csak kétszer kapott szerepet a stadionban: előbb Paavola távoli lövése alkalmával - Józsa kapus elegánsan hárított -, majd újra Paavola jóvoltából, amikor a finn középpályás két könnyed alagútcsellel lepte meg a ferencvárosi védőket. Harminc perc múltán „pályára lépett” az FTC is: Vaszil húszméteres, körültekintően kapura ívelt labdáját, aztán Bánki veszedelmes kapáslövését kellett mentenie Huttenennek, aki nemcsak a meze alapján volt az 1-es számú finn játékosnak tekinthető. (Utóbbi védése egészen bravúros megmozdulás volt.) A második félidő elején az ideérkezett ferencvárosi szurkolók egyike, Kós Géza kapott nyíltszíni tapsot, miután trombitáján eljátszotta a Fradi-indulót. Nem sokkal később a finnek nótáját is elhúzták: Bánki előreívelését Keller nem kezelte le, hanem vetődve, váratlan és látványos mozdulattal a bal sarokba fejelte (49. perc: 0-1.) Hamarosan újabb FTC-helyzet következett, ám Páling „megóvta” a Haka kapuját a góltól: az ötösön - Keller alakításánál jóval kecsegtetőbb szituációban - a labda mellé fejelt. A csatárt talán az zavarta meg, hogy ekkor már-már sötétben tapogatóztak a játékosok, mivel szeptemberben Finnországban korán esteledik, és a Haka ódon sporttelepén nincs világítás. Wukovics viszont igyekezett kihasználni a félhomályt, mert úgy A center mutatványáért megfi zetett a Ferencváros, a 75. percben ugyanis Paavola több trükkel jutott át a zöld védősoron, majd 18 méterről tökéletes lövést küldött a jobb sarokba (1-1). A hajrában bármelyik csapat megnyerhette volna a mérkőzést, de Korkeaaho a kapu közvetlen közeléből Józsa ölébe emelte a labdát, míg Bánki 8 méterről a jobb kapufa mellé passzolta Topor előzékeny átadását. Még Keresztúri „mulatott el” egy csábító lehetőséget, az FTC labdarúgói azonban nem búsultak nagyon, hiszen fölényes biztonsággal (az összesítésben 6-2-vel) vették a KEK-ben az első „Hakadályt”. MELYIK MAGYAR CSAPAT HÁNY KUPAMÉRKŐZÉST JÁTSZOTT? 1955-1989. november 1-jéig. csapat Kupa BEK KEK UEFA összesen Ú. Dózsa 38 25 44 107 Ferencváros 18 23 63 104 Bp. Honvéd 22 12 36 70 Vasas 27 8 12 47 MTK-VM 10 21 13 44 Rába ETO 14 12 16 42 Videoton28 28 DVTK- ‘ 12 12 PMSC8 8 Tatabánya2 8 10 Békéscsaba44 Haladás44 Csepel 22 Komló22 SBTC2 2 Siófok22 Összesen: 131 115 242 488 Tehát a magyar csapatok eddig a három kupában összesen 488 mérkőzést játszottak. Az ötszázadikat vajon lejátsszák-e 1990 őszén? Rákosi zöld serege Bécsbe tart A Ferencváros labdarúgócsapatának következő KEK-ellenfele az ötszörös osztrák kupagyőztes Admira Wacker együttese. Indulnak hát a fradisták Bécsbe, feltett szándékuk: meghódítani a császárvárost. „Fel Bécsbeévszázadok óta utazunk. Az, hogy „fel", részint annyit jelent, hogy a Duna folyásával ellenkező irányban, részint pedig, hogy a birodalom, később a Monarchia fővárosába. De „fel Bécsnek”, azaz Bécs ellen is indultak nemegyszer: a kalandozó magyarok, Mátyás fekete serege, Rákóczi kurucai, s utoljára az 1848-49-es forradalmi hadak. A portyázások emlékéről regél mind a mai napig a gyönyörű Maria am Gestade (Lépcsős Szűz Mária-templom) falára kitett történeti leírás, Mátyás bécsi uralkodásának idején épült meg a Stephansdom (Szt. István-székesegyház) magyar nemzeti színekben ragyogó teteje, kuruc lovasok égették föl a peremvárosok nem egy kastélyát. A szabadságharcos sereg már csak Schwechat alá jutott el, miközben a város falain belül várták a forradalmi légiók, hogy egyesült erűvel küzdjenek tovább a gyűlölt Habs- burg-uralom ellen. Mégis: Bécs, mint nyugati turistaútjaink első állomása, afféle „tranzitváros" lett a mai magyarok szemében. Végigszaladnak a Mariahilfer Strassén, az áruházak utcáján, s megállapítják, hogy olyan, mint a Rákóczi út, csak nagyobb, bekukkantanak a Kárntner Strasséra, és azt látják, hogy olyan, mint a Váci utca, csak fényesebb, sétálgatnak egy Ring-szakaszon, és már kész is a véleményük: olyan, mint a Nagykörút, csak hát - persze - monumentálisabb. Márpedig Bécs a sietős turista előtt nem tárulkozik fel. A ferencvárosi labdarúgók pedig a sietős turisták közé tartoznak. Holott azt gondolhatnánk, akik oly gyakran jutnak el külföldre, oly sokat megfordulnak Bécsben, azok legalább egyszer a várossal való ismerkedésre fordítják valóban szűkre szabott szabadidejüket. Ez azonban valahogy kimaradt eddig a játékosok életéből. A megszólalók között - mint látni fogják - akadt azért egyetlen kivétel is... Már csak a szabály erősítése miatt is. S annyi bizonyos, hogy amikor legközelebb vonul Rákosi zöld serege „fel Bécsnek, fel az Admira ellen”, városnézésre akkor sem marad idejük a fiúknak. Az FTC eddigi kupaszereplésének mérlege az FC Haka elleni mérkőzésig bezárólag BF.K: KEK: 18 9 2 7 39-33 20 21 10 6 5 40-26 26 63 30 10 23 106-74 70 102 49 18 35 185-133 116 Amennyiben tehát a Ferencváros Bécsben nyerni tud, az lesz a klub történetében az ötvenedik győztes kupamérkőzés! A játékosoknak feltett körkérdésünk ettől függetlenül a következőképpen hangzott: Mit jelent Bécs az ön számára? Mi jut eszébe a város neve hallatán? Bánki József:- Leginkább a focival kapcsolatos élményekre emlékszem vissza szívesen. Például arra, amikor az Austria Wiennel játszottunk, s 1-1 lett az eredmény. Ha jól emlékszem, Kvaszta Lajos rúgta a mi gólunkat. Ahogy a bevezetőben olvasható volt, én is a sietős turisták közé tartozom. Számtalanszor jártam a városban, de jobbára átutazóban. Nem szerettem igazából soha meg Bécset, mert mindig tele volt vásárolgató, kupeckedő hazánkfiával, ami meglehetősen taszító. A Burg, Schönbrunn, a Stephansdom számomra inkább csak a legendákban él. Az én világom délebbre található, Spanyolországban Temperamentumosak az emberek, mindig jól éreztem ott magam. Madrid, Alicante, Sevilla, Elche mind olyan város, amelyekre szívesebben gondolok, mint Bécsre. Magánemberként egyébként soha nem is jártam a „sógoroknál”, más külföldi országba is csak egy alkalommal jutottam el civilként: két hetet töltöttem az NSZK-ban, a nagybátyámnál. Pintér Attila egy másik Austria Wien elleni mérkőzésre emlékszik vissza Bécs neve hallatán, amikor győzött a Fradi 3-1-re. Józsa Miklós hosszan kivár a válasz előtt.- Minden okom magvan rá - mondja -, mert úgy vélem, nekem okoz legkellemetlenebb emléket a Bécsben töltött időszakok felelevenítése. Különösen egy alkalom. 1985-ben Tatabányán védtem átmenetileg, s szintén KEK-meccsre utaztunk ki a Rapid ellen. Szörnyűséges mérkőzés volt, pedig nem úgy indult. Az ötvenedik percig 1-0-ra vezettek, amikor elszabadult a pokol Lakatost kiállították, Temesvári edzőt a román bíró a kis- padról felküldte a lelátóra. A bécsiek pedig még rúgtak négy gólt, tehát nekem mindig egy ötös ugrik be elsőnek, ha erre a városra gondolok. Meg a közönség gusztustalankodása. Az ottani B-közép ugyanis csaknem olyan közel van a kapuhoz, mint az Üllői úton. Könnyűszerrel meg tudtak célozni tehát. Volt egy specialitásuk: a léggömbök ernyedt gumizacskójába valami éktelen büdös folyadékot öntöttek, s azzal vettek célba. Volt amelyik eltalált, volt, amelyik „csak” mellém esett a földre, s ott csörgött ki a gumiból a pe- netráns szagú lé. A negyedik gól után pedig egy tekercs WC-papírt „küldtek” ajándékba. Egyébként az osztrák foci annyiban hasonlít a mienkhez, hogy nagy, nemzetközi szintű eredményeik nincsenek, de a kupákban nagyon odafigyelnek a csapatok, s mindent megtesznek a jó eredmény elérése érdekében, hogy felhívhassák magukra az európai labdarúgóvilág figyelmét. Amit sosem mulasztok ej ha Bécsben járok, az az, hogy Kinder- tojást vegyek a lányaimnak. Imádják az izét, s szeretnek elbíbelődni a benne lévő játék összerakásával. Simon Tibor emlékeiben a Práter él elevenen.- Az a kirándulás nagyszerűen sikerült. összefogott a fél csapat, hogy bevásároljon Bécsben. Neki is indultunk vagy hat kocsival, de mert a vásárlásból semmi nem lett, a Prá- terban kötöttünk ki. Este volt, villogtak a gyönyörű fények, s a' felejthetetlen hangulatot azóta is legkedvesebb emlékeim között őrzöm. Topor Antal egy hajdani válogatott meccsre gondol vissza Bécs nevének említésére. Az ifjúsági B válogatottban szerepelt kint először, s bár kikaptak 5-4-re, úgy véli, néki jól ment a foci. Dukon Bélának szintén az Austria Wien elleni 3-1 elevenedik meg, s az, hogy ez volt az első nyugati nagyváros, ahol életében először járt. Keller József egyszerűen szimpatikus városnak tartja Bécset, s egész Ausztriára is kiterjeszti minősítését. Kellemesek az emberek; vidámak, jókedvűek, korrektek.- Azért is szeretem szomszédainkat, mert közel vannak, de mégis Nyugatra megyünk, ha hozzájuk indulunk. Nyugat alatt a rendet, a szervezettséget, a dolgos polgári jólétet értem, ahol sokat lehet tanulni. Rendkívüli pozitívuma továbbá Ausztriának, hogy közel van, hamar haza lehet onnan érni. Kincses Sándor nem igazán szíveli Bécset, mióta a világútlevéllel ki-ki pénztárcája szerint látogathatja a szomszédos fővárost. Ha pedig valaki a csapattal érkezik, alig marad ideje a városra. Hasonló gondolatok jutottak Wukovics László eszébe, amikor a kérdésen eltűnődve a tömegőrülethez hasonlította honfitársaink bevásárló turistaútjait. Keresztúri András eddig kétszer járt odaát, s nem titkolja: az árak meglehetősen borsosak, különösen a ruhaféleségek drágák. A technikai eszközök viszont jobban megérik a befektetést, a kazettás magnója, a videója naponta emlékeztetik a szép egykori császárvárosra. A vásárlás Dzurják József számára szintén fontos elfoglaltságot jelent a bécsi kirándulások során. Nemcsak a csapattal, turistaként is járt odaát. Ilyen alkalommal esett meg, hogy a turistacsoport tagjai - négy kivétellel - nem akarták megnézni a nevezetességeket, csak a bevásárláson járt az eszük. A „négyek” azonban kitartottak • elhatározásuk mellett, akik között ott volt Csöpi és a felesége is. Az idegenvezetőnek azonban sehogyan sem akaródzott Schönbrunnba utazni, s megmutogatni a többi látnivalót. A négyek azonban nem hagyták magukat, a városnéző túra összejött. Dzurják egyébként szintén felemlegette az Austria Wien elleni győztes meccset, a 3-1-et, amelyen gólt is szerzett. Akkor ugyanis megismerkedhetett Nyilasi Tiborral, akit korábban csak a pályán csodálhatott, személyesen azonban még nem volt alkalma találkozni vele. Bánki József a kérdezősködés végén ismét szót kért, s elmondta: bizonyos, az Admira elleni kirándulás nem lesz turistaút, kellemes külföldi kirándulás. A játék szempontjából a soros bécsi túra nem jelent többet, mint egy salgótarjáni, vagy egy dorogi vendégszereplés. A tét azonban Bécsben lesz az igazi - mondta a középpályás. (h.kj.)
