Fradi műsorlap (1988)

1988. szeptember 3.

4 Fradi műsorlap Akinek a Fradi életformát jelentett B. ÉLTHES ESZTER A BE NEM TELJESÜLT SZERELMÉRŐL B. Élthes Eszter és férje, Bessenyei Ferenc színművész xViighanem csak kevesen gon­dolnák, hogy a tavalyi év nagy könyvslágerének, az Oda az ero­tikához című alkotásnak a szer ­zője, B. Élthes Eszter a Ferenc­város egykori s-zépreményű, rop­pant tehetségesnek tartott, ám mégis idejekorán visszavonult úszója írta. Pedig így igaz. Az egycsapásra az érdeklődés hom­lokterébe került egykori verseny­ző élete önmagában is kész re­gény. De ne vágunk a dók 'k elébe. Amikor a kettős áll poigárságú, NSZK-ban Togos ként dolgozó h>Jgyet arra kér­tem, meséljen fradisja múltjáról, szemlátomást örömmel vá.la!ka- zott a beszélgetésre „Nyolcéves koromban, 1958- ban kerültem a Fradiba Csöpi néni keze alá, Olyan esi Hugók közelségében szívtam magamba a zöld-fehér színek szeretetét, mint Madarász Csilla, Egervdry Márta, Balta Mám, Killermc . Klára, Csikárty József és a ■■■■bt kiválóság. Tüenkét-ther om éves kamaszlányként rém fel ezekre a sztárokra, min. mi Istenre. Roppant »■kai /.. / tett a közeLségük az, hoy, pél előképül szolgáltuk, Csodálatos időszak volt ez az életemben. Olyan úszóé,sapate olt akkori­ban a Fradinak, amilyet ma már talán el sem tudnak képzelni a fiatalok. Nem volt véletlen, hogy azokban az időkben, a csapat­versenyt többnyire mi nyertük. Hihetetlen összetartás volt a jel­lemző ránk. Emlékszem, ami­kor későbbi edzőm, Gerendás Laci bácsi észrevétte, hogy egy Dózsás kislánnyal beszélgettem az uszodában, bizony alaposan megszidott. Vagy amikor 'az egyik bajnokságon egy szám ki­vételével mindent mi nyertünk, az egyedüli vesztes Csikány Jós­ka „árulónak” minősült, és az­nap nem tehette be a lábát a Fra- di-bokszba az uszodában.,. Nem helyes a kifejezés, hogy imádtuk-a- Ferencvárost. Talán úgy kellene fogalmaznom: szá­munkra sző szerint életformát jelentett fradistának kuni! Ez a kiuí; akkoriban az együvé tartó zásunkat jelentette és mi szentül hittünk -abban, hogy miiünk a legerősebb az összetartásl" Elthes Eszter saját bevallá­sa szerint 1962-63-ban úszott a legjobban Egervary Márta mö­gött a s7-.il-. • vtály. egyik legefed- ményeiebb poniszerzőjének szá­mított. A szakemberek, óriási jö­vőt jósoltak a kislánynak, Elő­fordult, hogy egy nap az ifivá* le. atoll ban négy számban is indították, annyira jól bírta a terhelést, Kedvenc száma a 400 méteres gyórsúszas voll, Fejlő­dése töretlennek bizonyult egé­szen addig, amíg forradalmi vál­tozások nem következtek az úszók felkészítésében. A ko­rábbinál alaposabb,, sokrétűbb fizikai megterhelés hatására ugyanis az addig végtelenül könnyed, szinte légies kislány egyszerre elmerevedett. Ugyan­akkor az edzők - mint nagy tehetséget — rendre azzal pró­bálták a kellő pszichés állapot­ba hozni a versenyek előtt, hogy a nagy vetélytársákkal ijetszget- ték Ennek aztán az lett az eredménye, hogy Eszter remegő lábakkal állt fel a rajtkőre... Amikor 1965-ben Bakó Jenő ke­ze alatt csak értetlenkedett: va­jon mi lehet az oka annak, hogy egy ilyen kiugró tehetség az ed­zéseken sorra dönti a csúcso­kat, azátn a versenyeken mégis rendre csak második-harmadik helyen érkezik célba? Bekerült a híres margitszigeti úszókollá- giumba, de ez sem segített. Az eredmények elmaradtak, és a ti­zenhét éves Élthes Eszter 1967- ben bejelentette: befejezte! Bakó Jenő hiába kérlelte, hogy leg­alább még egy évet áldozzon az úszásra, ő hajthatatlan volt. .Egyszerűen nem bírtam ide­gekkel azt a kegyetlen edzés­munkát! Annak idején, amikor még jól ment az úszás, egy edzés számomra szórakoztató játéknak számított, nem pedig kínszen­vedésnek, gyötrelemnek. Emlék­szem, miközben róttuk a hossza­kat, a barátnőmmel még beszél­getni is tudtunk a medencében... Az én egyéni tragédiám volt, hőgy nem bírtam cérnával azt a pokoli munkát. Ez á szerelem >; teljesületlen maradt. Kiestem 6 án... De meg kell őszintén mondanom, hogy ma méginkább ■ vallom nem értem, miért kell robot, néha színia kényszer- munka legyen a sport?Egyszer a rádióban halbttam, hogy Ver- rásztó Zoltán azt mondta: edzés közben nem egyszer előfordult vde, hogy legszívesebben meg­fojtotta volna a mellette úszót, annyira kikészült idegileg a bor­zalmas edzésmunka hatására.,. Hát nem rettenetes? Vajon miért keli megölni a fiatalokban u sport szeretetét? És nem fogadom el azt sem, hogy az a jó, ha egy or­Max, fotó-MIN, TÖRTÉNET 1 A Fen rcvaros-Ü. Dózsa rangadón - a tervek szerint — Deák Fe- ren , n Fradi 40 évvel ezelőtti gólkirálya végzi majd a kezdőrúgást. Az 1948-49-es. bajnokcsapat fényképen Deák egy nem kevésbé gól- épes csatár, Kocsis Sanyi mellett áll... Balról: Rudas, Kispéter, Deák, Kocsis, Horváth, Csanádi; Lakat, í zibor, Budai, Szabó. Henni. szágnak sikerül ,kitermelnie” két-három olimpiai bajnok úszót, utánuk viszont óriási űr tátong! Nem hiszek abban, hogy a mai kor bajnokait csak laboratórium­ban lehet kiképezni! Vallom, hogy az emberiségnek sokezer éves történelme során két nagy vívmánya van: a művészetek és a sport. Vétek ez utóbbit lélek- nyomoritó rabszolgamunkává lealacsonyítani." Az egészben az a legérdeke­sebb, hogy Élthes Eszter vívó­nak indult! Ami nem csoda, ha tudjuk, édesapja és édesanyja is vívóedző volt, illetve a papa, Élthes Csaba ma is neves szak­emberként dolgozik az Egye­sült Államokban. A szülők úgy gondolták, remek vívó lesz Eszti- bői, de mielőtt elkezdi a penge forgatását, nem árt,,ha előtte egy darabig úszik.,. Hogy miért éppen a Ferencvárosba került? Azt mondja, ez egy pillanatig sem volt kérdéses, Valahogy magától értetődőnek tűnt szá­mára akkoriban. Talán azért, mert szív nélkül soha semmit nem tudott csinálni, és úgy érez­te, hogy a Fradi az a klub, ahol ennek az érzelmi kötődésnek hagyományai vannak? Vagy azért, mert az édesanyja akkori­ban az FTC-ben evezett? Ma mér pontosan nem lehet megállapíta­ni. Csak annyi bizonyos, hogy Élthes Eszter elérzékenyíilve, szeretettel mesél a Fradiról, a klubban eltöltött évekről. Arról, hogy ma tudja igazán, milyen jó, hogy őket tiszteletre, fegyelem­re, szorgalomra nevelték a mes­terek, Éppen ez az, amit végte­lenül hiányol a mai fiatalokból! ,Bevallom, a mai ferencvárosi sportolókat nem Ismerem szemé­lyesen. De mindig az az első, hogy a Népsportban a zöld fehér színek képviselőinek eredménye­it keresem, és örömmel olvasom, ha egy fradista valamelyik sport­ágban győzni tudott. Azt viszont sehogy sem tudom megemészte- nik, hogy az utóbbi évtizedben a világ élsportja szinte teljesen üz­leti szempontok alapján szerve­ződik. Szerintem nagyon nagy baj, amikor a gyerekek eleve azért választanak sportágat ma­guknak, mert azzal számolnak, hogy idővel sok pénzt kereshet­nek, ha a legjobbak közé tudnak emelkedni! Nem véletlen, hogy a versenyzők nem érzik magukat jól ebben a közegben, hogy szin­te mindegyikből előbb-utóbb ki­robban a keserűség. Nem is lehet másképp, mert számukra a sport régen elvesztette csodálatos játé­kosságát, felszabadultságát, a ne­mes versengés és a győzelem ad­ta boldogságot és kielégülést. Elég baj, hogy az emberiség vá­gyai rabszolgájává vált, hiszen bármerre nézek, mindenki esze­veszetten rohan az anyagi javak megszerzéséért és közben nem veszi észre, hogy ebbe rokkan bele és elfelejt emberhez méltón élni... * Art alighanem még keveseb­ben tudják Élthes Eszterről, hogy az érettségi után elvégezte a Műszaki Egyetemet, és épí­tészmérnökként több házat is tervezett, amelyek fel is épül­tek Budapesten. Dolgozott a televízióban díszletépítészként, mígnem 1975-ben az NSZK-ban élő, német származású édesany­jához ment, ahol azonnal meg­kapta a nyugatnémet állampol­gárságot. Odakint elvégezte az ötéves fogorvosképző egyetemet, majd két esztendeig a kötelező asszisztensi gyakorlatot folytatta, ezután pedig az osztrák határ közelében fekvő Freilassing vá­roskában megnyitotta magánren­delőjét. Immár nyolc éve pedig neve előtt ott szerepel a B betű, ami nem mást takar, mint azt, hogy feleségül ment Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth-díjas, kiváló színművészünkhöz. Azóta .hétvégi házasok , hiszen Eszter hétfőtől csütörtökig dolgozik a rendelőjében, hogy aztán két-há- rom napot Itthon, Pülsvörösvá- rótt töltsön és kedvére hódol­hasson jelenlegi szenvedélyének, a lovaglásnak. Nem titok: tervei között szerepel, hogy férjével megpróbálkoznak a lótenyész­téssel! Ha ez megvalósul - állítja - akkor számára a lovakkal való foglalkozás Is életforma lesz, Ügy, ahogy a Fradiban való úszás is' az volt annak idején. Zsiday István KETTŐS FRADI-SIKER A BALATONON Balaton-étúszó bajnokság, Balatonfüred-Siófok (14 km), 19 induló. Bajnok: Pándi Gábor (FTC) 2.4348, ü bajnoki csúcs (régi: 2:47.17. Koczka), 2. Perlakyné (FTC) 249.40, 3. Molnár (Váci Izzó) 303.00, 4. Márity (BVSC) 306.13, 5. Csordás (Kaposvár) 30738,6. Gere (Debrecen) 308.06. A kétéves szünet után ismét megrendezett Balaton-átúszó bajnokságra erős észak-nyugati szélben, nagy hullámzás köze­pette került sor. A győztes Pándi Gábort az időjárási viszon­tagságok azonban nem zavarták, s 243.48-as új bajnoki re­korddal ért célba Siófoknál. A második helyet is ferencvárosi versenyző szerezte meg, Perlakyné Szlavitsek Gizella jóvoltá­ból. akinek hat hét leforgása alatt ez volt a hatodik maratoni viadala.- A táv kétharmadán keresztül óriási hullámok jöttek szembe. Az utolsó szakaszon azonban „kisimult" a viz. Talán ennék köszönhető, hogy sikerült csúcsot javítanom - mondta a bajnok.

Next

/
Thumbnails
Contents