Fradi műsorlap (1988)
1988. október 14.
Fradi műsorlap BAJ- NŐK- CSA- PAT! BAJ - NŐK-CSA-PAT! FTC — Szeged bajnoki vízilabdamérkőzés. 1987 szeptember. Hajós Alfréd uszoda. Pár tucat hűsölő fürdővendég, eltévedt margitszigeti kóborló, családtag és szakmabeli foglal helyet a lelátón. A 10-10-es döntetlen után pedig sztoikus nyugalommal jegyzik meg: idén sem a pólómeccsek borítják fel a családi békét. FTC — Tungsram bajnoki vizilabdadöntő, 1988. június, Komjádi uszoda. A fizikai képtelenségig telített nézőtér, egyetlen zöld-fehér zászlóáradatban. Minden Fradi gól után hangrobbanás, a szomszédos Csasziban „áztatok’ bizonyára ijedten kémlelik az eget... A mérkőzés végét jelző sípszó elhangzásakor pedig irány a medence, csak néhány métert együtt tempózni, ha ruhástól is, a kedvencekkel. Egy csuromvizes srác tele üvegre próbálja rácsavarni a tetejét, és magyarázólag hozzáteszi: hazaviszem, ez bajnokvíz. Mitől ez a párfordulás néhány hónap alatt? Mi az oka a népőrületnek? Hát persze, kerek húsz év után ismét a Fradi nyerte a vízilabdabajnokságot. Huszonhat fordulót és négy ráadásmérkőzést játszott végig dr. Szívós István és Juhász Károly legénysége, míg felért a csúcsra. Bár sokáig megmászhatatlannak tűnt, de ez még egyenlőre csak a magyar csúcs. Az országhatáron kitekintve magasabb hegyek látszanak, például a Bajnokcsapatok Európa Kupájának sziluettje, mely szintén meghódításra vár. Ugyanaz a tizenegynéhány játékos készül az újabb sikerre, aki néhány hónapja magyar bajnoknak mondhatja magát, ősfradis- ták, tizenévesek, tavaly újonnan igazoltak, de a különbségeket elmosta az idei év. Ők így, ahogy vannak, a Fradi vízilabdacsapata. Kezdődjék a névsorolvasás posztok szerint, a sapkaszámokat követve, alfabefiküs sorrendben, vagy a rájátszásban mutatott teljesítmények alapján, a végeredmény ugyanaz. Első helyen AMBRUS TAMÁS, a kapus. — Hogy mivel és kivel nyertük meg ezt a bajnokságot? — kérdez vissza. — Körülbelül 1980 óta folyamatos a visszaesés a magyar vízilabdában, így egy javuló, felfelé törő csapat bajnok lehet. Az FTC százszázalékos teljesítményt produkált vidéken. Szolnokon, Szegeden, Szentesen győzni olyan fegyvertény, amely bajnoki címre vezethet. Az első néhány mérkőzés kivételével igazi taktikai fegyelem jellemezte a csapatot. Hogy gyengébb kezdés után és a kiélezett helyzetekben hozni tudtuk magunkat, ez a lelkesedés diadala. így a fő érdem a csapaté, de Varga Gusztáv, Gyöngyösi András és Vad Lajos teljesítményét ki kell emelnem. Ha nem tűnik szerénytelenségnek, talán a magamét is. Varga Guszti a parton is fanatizálni tudta a csapatot. Személy szerint rám nagy hatást gyakorolt, Gyöngyösi is hasonló mentalitású játékos lesz, csak még nagyon fiatal, ősszel egy nagy massza volt ez a bajnokság, tavaszra kikristályosodtak az erőviszonyok, élesebbek lettek a meccsek. A mi kiemelkedésünk példa, húzóerő lehet a többi csapat számára is. — Milyen érzés az egyik legjobb magyar csapat kapunak a Népligetben készülni, mikor Szöulban olimpiát rendeznek a magyar válogatott részvételével? — Ideges típus vagyok, akkor megy igazán jól a védés, ha felhergelem magam. A szövetségi kapitány jobban kedveli a nyu- godtabb kapuvédőket, így a válogatottnál esélyem sem volt. Sokszor hallottam, hogy egy kapus 24—25 éves korára érik be, ezt most a saját bőrömön érzem. Huszonnégy éves lettem, körülbelül megtudtam, mi a rutin, megismertem a mezőnyt. Tudom, mikor mi a teendő. Egy hasonló folyamat elindult a válogatottnál is, de sajnos megszakadt. Remélem, nem végleg. A BEK-esélyeket latolgatva döntőbe várja a csapatot, ha a jugoszláv bajnokot, addig sikerül elkerülni. Ezután pedig egyedi szakmai fejtegetésbe kezd: — Biztos, hogy továbbjutunk a BEK-ben, ha a barátnőm kijön a meccsre. Csak azt nem tudom, hogy ezt a cikkben le lehet-e írni? Itt az egyedüli alkalom, hogy a sajtó közvetlen részt vállaljon egy kupasikerben. Olyan ziccer, amit a partról sem lehet kihagyni. Tehát, kérlek szépen, Tamás barátnője, gyere ki a Fradi Kupameccsére, nehogy ezen múljon a továbbjutás! * Folytassuk a sort MOLNÁR RÓBERT -tel, már csak két okból is. A 2-es sapka birtokosa, és szinte már múzeális értékű csapattag. Robi is ezzel kezdi a bemutatkozást: — 1969-ben kerültem a Ferencvároshoz, ezzel a klubban a jelenleg aktív sportolók között dobogós vagyok. — Neked igazán megvolt az összehasonlítási alapod ahhoz, hogy az év elején megbecsüld, meddig juthat az új Fradi a bajnokságban? — Ügy ítéltem meg, hogy ennek a csapatnak kiemelkedően a legjobb a játékosállománya. Ha régebben játszottunk volna együtt az idénykezdet előtt, a majdnem pontveszteség nélküli bajnokságot sem tartottam volna elképzelhetetlennek. A fegyelmezettség és az összeszokottság hiánya azonban az őszi mérkőzéseken még megmutatkozott, tavasszal azonban már minden a várakozásaim szerint alakult. — Hogyan látta egy ősfradis- ta az új szerzemények teljesítményét? — Szükség volt már valakire, aki a parton is összefogja a társaságot. Varga Gusztáv ilyen egyéniség és a fiatalok elfogadták őt irányítónak. Loványi Roberten szinte napról-napra tapasztaltam a fejlődés jeleit, Bíró Attilának pedig szenzációs keze, csuklója van. — Az erőviszonyok gyökeres átrendeződése idén sem várható. Ezek szerint fogadnál az FTC új bajnoki sikerére? — Ha a csapat megtartja tavaszi fegyelmezettségét, nagyobb probléma nem lehet. Bár belépett egy bizonytalansági faktor, a rájátszás. így könnyebb elveszíteni a bajnokságot. — Nem vagy már tizenéves, ugyanazt jelenti-e még számodra a póló, mint régebben? — Huszonötéves koromig mindent a vízilabdára tettem fel. Mikor világossá vált, hogy nem leszek stabil válogatott, eltolódtak az arányok. Végzős hallgatója vagyok az agrártudományi egyetem levelező tagozatának, ez időnként érzékenyen hat a pólóra. Vizsgaidőszakban szinte nincs is más, csak tanulás és edzés. És persze a család, hiszen egy másfél éves sráccal is dicsekedhetek. Tegyük hozzá, egy másfél éves sráccal és egy néhány hónapos bajnoki címmel. Az ideális családban két gyerek van, és a bajnoki címek ideális száma is kettő. Legalábbis egyenlőre, az első után. * A csapat másik nagy öregje VARGA JÁNOS. Játszott a 78- as, 79-es Fradiban. Ismeri azt az eufórikus uszodai hangulatot, mikor a zöld-fehér közönség szívére öleli Szuper Kupa-győztes csapatát.
