Fradi műsorlap (1988)
1988. május 14.
Fradi műsorlap Vaszil Gyula Nem az a típusú labdarúgó, akiért a szurkolók lázba jönnek. Pontosabbat: olyat nemigen hallani, hogy emberek, ma játszik a Vaszil, ezt a meccset nem hagyjuk ki. Mindenki tudja, hogy van a Ferencvárosnak egy Vaszil Gyula nevű futballistája, de ez igazán csak akkor tudatosul, amikor nincs a csapatban. Akkor mindenkinek feltűnik: mi lehet vele? Mostanság ez a kérdés nem hangozhat el, mert ő a csapat első számú jobbhátvédje. Még akkor is, ha ez neki cseppet sincs ínyére...- A mikor két éve leszerződtem a Ferencvároshoz, Dalnoki Jenő megkérdezte, hogy tulajdonképpen milyen poszton játszom — meséli. - Ezen kissé meglepődtem, hiszen már korábban is hívtak az Üllői útra, de szerződésem miatt nem jöhettem, tehát azt hittem, hogy ismernek itt. Azt feleltem, hogy beállást vagy középpályást szeretek leginkább játszani, mire az volt a válasz, hogy erről mondjak le. így lettem jobbhátvéd. Vaszil Gyula Siófokon kezdett futballozni, majd amikor Tieber László a Bányászhoz ment, a Videoton Vaszilt kérte cserébe. A Siófok akkor még nagyon messze volt az élvonaltól, így a játékos számára a csere előrelépésnek számított. — Egy rossz esztendő után minden úgy alakult Székesfehérvárott, hogy pályafutásom eddigi legszebb időszakát töltöttem ott. Második hely az UEFA Kupában, dobogós helyezés a bajnokságban, és ráadásul olyan edző keze alatt dolgozhattam, mint Kovács Ferenc. Amikor pedig Novák Dezső edzősége idején hivott a Ferencváros, majd később ide is kerültem, úgy éreztem, elértem a csúcsra. Mert szerintem a Ferencvárosban futballozni az egyik legnagyobb rang, amiről egy labdarúgó álmodozhat. Tiszteletre méltó szavak, ha belegondolunk, hogy jelenlegi helyzetét megalkuvásnak érzi. Bár lehet, hogy éppen a rang miatt képes a megalkuvásra. Azt ugyanis látja, hogy a középpályán rengeteg riválisa lenne, így ha játszani akar, el kell fogadnia a jobbhátvéd posztját. Pedig ő „színezni” szeretné, szó szerint játszani a futballt, ezért is kalandozik gyakran előre, amiből viszont könnyen zűr támad a saját kapuja előtt.- Beszélgettem erről Rákosi Gyula edzővel, még azt is felajánlottam, hogy legyen Simon a jobbhátvéd, én pedig leülök a kispadra. Aztán az edző rádöbbentett arra, hogy hiba lenne kiengednem a kezemből a kezdőcsapatban való szereplésre jogosító mezt, így visszakoztam. Pedig a posztról alkotott elképzelésünk is különbözik.. Én nem tudom elfogadni, hogy csupán annyit várnak tőlem, hogy üssek oda egyet a szélsőnek, aztán adjam le a labdát a legközelebbi embernek. Ráadásul amiatt is sok kifogás ér, hogy nem az elrettentőén kemény szerelésekre törekszem, hanem „csak” a labda megszerzésére. A csapat látványos diadala, a Rába ETO elleni győztes mérkőzés után beszélgettünk, s így óhatatlanul szóba jött a mérkőzés. Elárulta, hogy először szerepelt a győriek eÚen nyertes találkozón, így számára a siker különösen emlékezetes. Óhatatlanul adódott viszont az a kérdés is, hogy a Ferencváros miért csak ritkán képes ilyen kiemelkedő teljesítményre. — Ha minden meccsen rúgnánk két gyors gólt az elején, soha nem lenne baj... De komolyan mondom, hogy jó lesz a csapat, csak kissé profibb hozzáállásra lenne szükség. Arra gondolok, hogy nem az a fontos, hogy a pályán kívül legyünk jóban egymással. Ennél sokkal fontosabb, hogy a pályán tegyünk meg mindent egymásért. Ha valaki hibázik, ne azt keressük, hogyan szúrhatjuk le, hanem azt, hogy miként lehetne kijavítani együtt a hibát. Be kell vallani, hogy sajnos, manapság még nem ez jellemez minket. Ám amikor érezzük, hogy baj van, és nagyon odafigyelünk, akkor kijön a lépés. Ezt kellene valahogy mindennapossá tenni. Ezen kívül hiányzik egy vezéregyéniség a csapatból, akire fel lehetne nézni. Önjelöltek vannak, de ettől nem javul a helyzet. Ahogy érvel, magyaráz, s minden megnyilvánulása roppant kulturált ember benyomását kelti. Ha kritizál, azt nem vagdal- kozva teszi, viszont logikus érveket sorol, s a megoldási lehetőségeken is spekulál egy sort. Bár őszintén beszél magáról is, szemlátomást az az ember, aki köny- nyen köt barátságokat. Percről percre erősebben érzem, hogy egy saját magának szabott igényszint szerint szemléli a világot, és ítéletei is ezt tükrözik. A szint magas, de reális. Például amikor terveiről faggatom, hogy a válogatottság nem foglalkoztatja, mert tisztában van játéktudásával és lehetőségeivel. Napjaink eredményesebb csapatai sem vonzzák, még ha nagy pénzt ígérnének, akkor sem. Mert a számára a legnagyobb cél az, hogy a Ferencvárosban bizonyítson: nélkülözhetetlen ember — mégpedig a középpályán. Pajor Gyulai László ALBERT FLÓRIÁN FOCISULI A tábor címe: FTC Sportlétesítmények, Budapest, Népliget Edzők: Albert Flórián vezetőedző, valamint az FTC profi edzői kara. A focisuli 1988. június 16. és augusztus 25. között kerül megrendezésre Budapesten, 9—16 éves fiúk részére. A turnusok időpontjai: 1988. június 16—23; június 23—30; június 30—július 7; július 14-21; július 21-28; július 28—augusztus 4; augusztus 4—11; augusztus 11-18; augusztus 18-25. A tábor munkájában természetesen 2 vagy több héten keresztül is részt lehet venni. Felhívjuk figyelmüket, hogy irodánk csoportos jelentkezéseket is elfogad. Jelentkezés, felvilágosítás: Boy Leányvállalat „HUNGAROSPORT IRODA” H—1052 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 20. Telefon: 323-523, 323-522, 323-521 MELYIK CSAPAT RÚGOTT SZÁZNÁL TÖBB GÓLT EGY BAJNOKI IDÉNYBEN? bajnokság csapat gól helyezés 1916-17 MTK 113 1. 1917-18 MTK 147 1. 1918-19 MTK 116 1. 1919-20 MTK 113 1. 1931-32 Ferencváros 105 1. 1935-36 Ferencváros 103 3. 1936-37 Ferencváros 102 2. Újpest 101 3. 1938-39 Újpest 107 1. Ferencváros 121 2. 1940-41 Ferencváros 113 1. 1941-42 Ferencváros 124 6. 1945: Újpest 125 1. 1945-46 Újpest 147 1. 1946-47 Újpest 106 1. 1948-49 Ferencváros 140 1. 1954: Bp. Honvéd 100 1. 1968: Ú. Dózsa 102 2. 1976-77 Vasas 100 1. 1981-82 Rába ETO 102 1. A ferencváros hétszer, az Újpest hatszor, az MTK négyszer rúgott száz gólnál többet a bajnokságokban. Egyesületi gólcsúcsok: MTK 147, Újpest 147, Ferencváros 140, Rába ETO 102, Honvéd és Vasas 100—100 gól. HÁNY GÓLKIRÁLYT ADOTT A HÁROM LEGRÉGEBBI CSAPAT? FERENCVÁROS - 21 GÓLKIRÁLY 1904: Pokorny József 12 gól 1908-9: Schlosser Imre 30 1909-10 Schlosser Imre 18 1910-11 : Schlosser Imre 38 1911-12 Schlosser Imre 34 1912-13 : Schlosser Imre 33 1913-14 : Schlosser Imre 21 Hatszor egymás után egy csapatból azóta sem volt ugyanaz a csatár gól király! 1927-28 Takács II. József 31 1928-29 Takács II. József 41 1929-30 Takács II. József 40 1931-32 Takács II. József 42 1933-34 Toldi Géza 27 1935 -36 Dr. Sárosi György 36 1939-40 Dr. Sárosi György 23 1940-41 Dr. Sárosi György 29 1948-49 Deák Ferenc 59 1957-58 Friedmanszky Zoltán 16 holtversenyben 1959-60 Albert Flórián 27 1960-61 Albert Flórián 21 holtversenyben 1965: Albert Flórián 27 1980-81 Nyilasi Tibor 30 ÚJPEST- 20 GÓLKIRÁLY 1922-23 Priboj István 25 gól 1923-24 Jeszmás István 15 1932-33 Jávor Pál 31 1937-38 Zsengellér Gyula 31 1938-39 Zsengellér Gyula 56 1942-43 Zsengellér Gyula 26 holtversenyben 1943-44 Zsengellér Gyula 33 1945: Zsengellér Gyula 36 1962-63 Bene Ferenc 23 1967: Dunai II. Antal 36 1968: Dunai n. Antal 31 1969: Bene Ferenc 27 1970: Dunai II. Antal 14 1971-72 Bene Ferenc 29 1972-73 Bene Ferenc 23 1974-75 Bene Ferenc 20 1975-76 Fazekas László 19 1977-78 Fazekas László 24 1978-79 Fekete László 31 1979-80 Fazekas László 36 Hétszer egymásután újpesti játékos volt a gólkirály! MTK - 12 GÓLKIRÁLY 1903: Károly Jenó' 15 gól 1905: Károly Jenő 13 1916-17 Schlosser Imre 38 1917-18: Schaffer Al&éd 42 1918-19: Schaffer Alfréd 41 1919-20: Orth György 28 1920-21: Orth György 21 1921-22: Orth György 26 Három kék-fehér játékos osztozott hat év gólkirályságán! 1924-25: Molnár György 21 1934-35: Cseh II. László 23 1936-37: Cseh II. László 36 1957-58: Molnár János 16 holtversenyben. A három klub gólkirályainak összesített eredményei alapján a fradisták szuperteljesítménnyel büszkélkedhetnek: Ferencvárosi gólkirályok: 638 gól Újpesti gólkirályok: 568 MTK gólkirályok: 320 Összeállította: Nagy Béla
