Fradi műsorlap (1988)

1988. március 12.

Fradi műsorlap Edzői hitvallása: Korrektség a pályán és az » m A. M ff m E oltozoben A tavasszal kitűnően szereplő FTC tartalékcsapat. Álló sor balról: Szűcs Lajos intéző, Windisch, Varga, Takó, Kajdy, Rácz, Répási, So­mogyi, Albert, Takács József gyúró, Mucha József edző. Első sor: Jó- zsa, Balogh, Limperger, Garas, Báder, Páling, Wukovics, Vajda, Go- lecz Lajos intéző. Mucha József azon volt fut­ballisták közé tartozik, akire szokták mondani, hogy sok min­dent megélt pályája során. Volt szépreményű ifista, akiért el­ment a patinás klub az FTC, majd az Üllői úton hódította meg a mindig igényes zöld-fehér szurkolókat egyszerű, sallang­mentes, csupaszív játékával. A legjobbakkal is állta a versenyt mindig, jutott neki az elismerés­ből is bőségesen. Még profivilá­got is látott, Belgiumban két esz­tendőn át futballozott az élvo­nalban. Onnan még tovább állha­tott volna, mert Franciaországba várta egy újabb szerződés, de térdsérülése felborította terveit. Míg lábadozott, helyét elfoglalta más, ő pedig csomagolt s haza­jött. Haza, hogy egy-két eszten­deig még segítse szeretett csapa­tát, a Ferencvárost, ahová akkor, 1983-ban nagyon elkelt volna tapasztalata, harcos, célratörő, ismét kemény edzésmunkába fo­gott, hogy megmutassa, ugyan­úgy lehet rá számítani, mint if­jú éveiben. Elkezdte, aztán na­gyon hamar abba is hagyta a já­tékot. És immár végérvényesen. Pedig még meg volt benne a régi tűz, a régi vágy, hogy olyan szép emlékekkel búcsúzzon majd, mint mielőtt profinak szegődött. A nagy levezetés azonban vé- gülis elmaradt. Gyötrő gerinc- bántalmai miatt kínszenvedés volt minden edzésnapja, meg­szüntetésére egy megoldás ma­radt. Egy radikális beavatkozás. Meg kellett volna csavarozni a gerincoszlopát. A nehéz műtétet viszont már nem vállalta. Vissza­vonult végleg s a futballpályák párlépésnyi, de ugyancsak nehéz helyét, az edzői kispadot válasz­totta további életcéljául.- Már játékosként eldöntöt­ted, ha abbahagyod, edzőként keresed majd a kenyered? — kezdtem „vallatni” a szakem­bert. o Gondoltam rá, s valóban úgy terveztem, ha kitelik az időm a játéktéren, akkor is a sporton belül maradok. Bár van vendéglátóipari végzettsé­gem, üzleti érzékem vajmi kevés, így igazán sikeres üzletember aligha vált volna belőlem. Persze mindez nem azt jelenti, hogy ha mégsem jut hely számomra a pá­lyák környékén, nem találok olyan polgári foglalkozást, ami­ből meg tudok élni. Végül az élet oldotta meg az akkori problémá­kat. A klubnál akkor volt éppen edzőváltás, Vincze Géza vette át Novák Dezsőtől a vezetőedzői tisztet s Vincze hívott, hogy le­gyek az egyik pályaedzője. Rö­vid gondolkozási idő után igent mondtam a felkérésre.- Miért gondolkoztál? o Inkább azt mondom, hogy miért vállaltam. Ügy gondoltam, tudok segíteni. Mégpedig az eset­leges túlkapásokat tompítani, a kisebb viharokat lecsendesíteni. Bár én sem voltam túl gazdag ed­zői tapasztalatokban, de hittem, hogy játékospályám adott annyi indíttatást, hogy tudjam, melyik a jó út s melyik vezető a bukta­tókhoz. Hogy miért, miért nem, a dolog nem jobb be. Vinczét ideiglenes edző, Sárosi László váltotta fel, én meg mentem az ő helyére, Vácszentlászlóra, me­gyei II. osztályba.- Keserű volt a „száműze­tés"? o Nem volt keserű és nem is volt száműzetés. Egyrészt, mert megmondták az Üllői úton, hogy hamar visszavárnak. A másik; ne­kem jó iskola volt az a kiscsapat, megismertem a labdarúgást alul­nézetből is, mi több, először vég­re önállóan dolgozhattam. Egy­szóval nem bántam meg, hogy belekóstoltam végre igazán a szakmába.- Hogy kerültél ismét vissza a Fradihoz? o Dalnoki Jenő hívott. Vé- gülis köztem és Vépi Péter kö­zött dőlt el, ki lesz Jenő pályaed­zője s ki kapja a junior csapatot. Nekem jutott az utóbbi s hálás vagyok érte Dalnoki mesternek. Mert itt is mehettem a magam feje után, senki sem szólt bele a munkámba, hagytak dolgozni nyugodtan. És ez nagyszerű volt. És így gondolom ma is.- Mindez azt jelenti, hogy kielégít a munkád s szereted, amit csinálsz? o Ez így pontos megfogal­mazás. Egyelőre elégedett Va­gyok azzal, amit csinálok s büsz­ke, ha a kezem alól kikerül olyan futballista, akivel szerződést köt a klub s aki nevet szerez magá­nak az élvonalban.- A tartalék csapat edzője, hogy úgy mondjam csak félig független szakember. Ugyanis nem az általa legideálisabbnak tartott csapatot játszattja hét­végeken, hanem abból válogat, amit kap. Vagy fentről a nagy­csapattól, vagy lentről az ifiből... o Ebben sok az igazság, de így is van szépsége, izgalma a do­lognak. Először is tudni kell al­kalmazkodni mindig az adott helyzethez. S ez is egyfajta pró­bája az edzői képességeknek. Az­tán meg úgy össze kell tudni rak­ni a csapatot, hogy mindenki hasznos legyen a maga posztján. Mert van úgy, hogy kap az- em­ber három balhátvédet, meg két középcsatárt s ugyanannyi bal­szélsőt, s ezeket úgy kell elhe­lyezni, hogy csapat legyen belő­lük. Mégpedig olyan, hogy ne pi­ronkodjon az ember miatta a kis- padon. Mert bár a tartalék baj­nokságot nem jegyzik magas szinten a futballtőzsdén, azért nem mindegy, hogy milyen egy patinás klub második vonala s egy magára valamit is adó szak­ember nehezen viseli el, ha min­HOVÁ MENJÜNK SZURKOLNI? VÍZILABDA május 28. Komjádi uszoda, 19,30: FTC - Eger június 4. Komjádi uszoda, 19,30: FTC — Tungsram június 6. Hajós A. uszoda, 17,15: FTC — Szolnok június 18. Komjádi uszoda: 17: Vasas - FTC június 19. Hajós A. uszoda: 19,15: FTC - BVSC KERÉKPÁR ARANY MOKKA GP. június 15—16. Millenáris LABDARÚGÁS Az öregfiúk bajnokság júniusban zárul: június 6. Népligeti FTC-pálya: FTC - BKV Előre június 13. Rákoskeresztúr: Rákosmenti TK FTC június 20. Népligeti FTC-pá­lya: FTC — Dunakeszi dig pofozógépet csinálnak együt­teséből.- Sokszor nem lehet egysze­rű dolog az „egyből” kiebrudalt s nem kevés sértődöttséggel ér­kező játékosokból nyerő csapa­tot csinálni, mondjuk valamelyik stadion salakos pályáján. o Nekem nincs gondom az úgynevezett visszajövő „egyis- tákkal”. Pedig ugyanolyan elbí­rálás alá esnek, mint a törzsta­gok, nincsenek előjogaik, sőt el­várom tőlük, hogy az élre-állja­nak s példát mutassanak a náluk kisebb képességű labdarúgóknak. S ha nem megy nekik a játék, ha fáradtnak tűnnek, ugyanúgy le­cserélem őket, mint bárki mást. — A tavaszi szezonban egy al­kalomtól eltekintve mindig nyert csapatod. Pontosabban zsinór­ban tizenegyszer győztetek. Mi­vel pénzt nem tudsz adni játé­kosaidnak, mivel motiválod őket? o Mondjam azt, hogy ez egy kicsit az edzői titkom? Mert ilyen is kell az embernek. De annyit elárulok, hogy bizonyos fokig építek az önbecsülésükre a futballistáknak. Legyenek azok kisegítő egyisták, vagy feltörek­vő ifik. Csak ébren kell tartani bennük s szítani mindig azt a bizonyos tüzet. Hogy mindenki meg akarja mutatni. Az egyből kikerült azt, hogy ott a helye, a peremen lévő pedig azt, hogy méltó lehet a bizalomra fent is. Én azt is megértem, hogy sér­tődött az, aki kikerül a legjob­bak közül. S nem is bánom. Le­gyen sértődött, de a játékán ez ne látszon. Sőt mást mondok. Azt is közöltem a játékosokkal, hogy engem is lehet szidni, kü­lönösen ha kemény a munka, már-már a szenvedés határán vannak a futballisták. Akkor nyugodtan szapuljanak, ha ez levezeti indulataikat s én meg nem hallom. De a munka kell, ezt nem én találtam ki, ezt a gyakorlat, az élet, a mai játék követeli meg.- Neked van külföldi össze­hasonlítási alapod, tehát tudod, mi a különbség a kinti és az it­teni edzés között. o Tudom És sokan mások is tudják, akik lehúztak a profik között pár évet. Nem az edzés­ben van a különbség — s ezt is elmondták előttem már sokan — hanem a játékosok mentalitásá­ban. Odakint egy edzőnek nem kell pedagógusnak is lenni, meg pszichiáternek, hanem csakis ed­zőnek. Mert minden futballista tudja, hogy a boldogulás útja egyetlen dolog. Ha különb, jobb a másiknál. És azok odakint azon versengenek, hogy külön­bek, jobbak legyenek az ugyan­arra a posztra áhítozóknál. És ezért mindent megtesznek az ed­zéseken, így az edzőnek csak a szakmai munkára kell koncent­rálnia. Persze az is igaz, hogy a profi világban más a kínálati pi­ac. Ott ha egy ötödik országban felfedez egy klub tehetséges játé­kost, megy és megveszi. Idehaza nagyonis beszűkültek a lehetősé­gek a nagy vásárokhoz.- Legfőbb elved a munká­ban? o A korrektség. Minden ren­dű és rangú kapcsolatban.- Ha holnap felkérnek az NB I-es csapattól, hogy legyél a ve­zetőedzőjük, az első ajánlatra igent mondanál? o Nem. Csak hiúságból nem vállalnám a munkát. Hogy el­mondhassam, élvonalbeli tréner vagyok. Pelmérném a lehetősé­geket s csak utána döntenék. Nem kell mindenáron az ilyen tisztség, mert abban a szakmá­ban nagyot lehet bukni s egy fia­tal szakember számára ez mara­dandó sebeket adhat. Én azt szeretném, ha a pályám során nem kerülnék kiszolgáltatott helyzetbe.- A futballon kívül mi az, ami izgalmas még napjaidban? o Az utolsó vizsgák a TF-en. Ugyanis utolsó évemet végzem a szakedzőin. És aztán... remélem, előttem van egy szép pálya. Jó szelet a hullámos, viharos, néha meg felhőtlen egű futball- tengeren, Mucha Jóska. V.S. FRADI—BÉRLETEK AZ 1988-89-ES BAJNOKI IDÉNYRE Az új idényre az FTC bérletek árusítása június 6-án kezdő­dik. Először a régi bérlettulajdonosok biztosíthatják szokott helyeikre a belépőket június 6—17 között minden munkana­pon 11—17 óráig az Üllői úti stadion elővételi pénztárában, il­letve a régi bérlet megvásárlásának helyén (Boy Vállalat üzlete, Kruj Fradi shoop) Áz FTC Sportlétesítmények jegyirodáján vásárolt bérletek naponta 8-14 óráig újíthatok meg. Akinek eddig nem volt FTC bérlete, június 20-tól július 1-ig vásárolhat az Üllői úti stadion elővételi pénztárában. A bérletek árai: Középlelátó: 950,— Ft, Oldallelátó: 800,- Ft, Nyugdíjas ülő: 500 Ft, Állóhely: 500 Ft, Diák állóhely: 320 Ft. Az FTC bérletek az 1988-89-es idény valamennyi Üllői úti stadionban rendezett bajnoki mérkőzésre érvényesek.

Next

/
Thumbnails
Contents