Fradi műsorlap (1988)

1988. március 12.

ARCOK A PALÁNKON TÚLRÓL A közönség mindig választ magának kedvenceket. Hiába játszik egy-egy csapatban minden játékos azonos mezben, X vagy Y ezért vagy azért csak kedve­sebb a szurkolóknak. Gyakran előfordul, hogy ugyanabból az együttesből többen is „bírják a nézők bizalmát. A Ferencváros jégkorongcsa­patában is több olyan játékos kergeti a pakkot, akiket vala­miért jobban szert a lelátó em­bere a többieknél. Közülük most néggyel közelebbről is megismer­kedhetnek az olvasók. * Ló. A játékosok és a nézők több­sége csak így hívja Hudák Gábort, az első sor csaknem egymázsás, 24 éves centerét. — Már nagyon régi ez a bece­név — mondja a sokszoros válo­gatott középcsatár. — Még Kis Kalap, azaz Zoliéi Jani nevezett el így, de, hogy miért, nem tu­dom. — Hogyan lettél jégkorongo­zó? — Apámmal sokat jártam fo­ci- és hokimeccsekre. Ő vitt le a KSI-be 1973-ban, ahol Orbán György volt az első edzőm. Bár­milyen furcsán hangzik, kapus­ként kezdtem. Két évig védtem, majd átvedlettem mezőnyjáté­kossá. Akkoriban azonban na­gyon jó csapatai voltak a KSI- nek, nemigen fértem be. — A Fradiban viszont tárt karokkal vártak. — Szende János, aki az FTC úttörőcsapatának edzője volt, hí­vott át ide. Lényegében azóta, tehát 1977 óta játszom centert. Az én adottságaimnak leginkább a középcsatárjáték felel meg. Nem vagyok olyan robbanékony, mint például Szajlai vagy Orbán, viszont a testi erőmet jól tudom használni középen. — Mi a szép a jégkorongban? — Hogy őszinte legyek, nem igazán az, amit mi, magyarok csi­nálunk, hanem az, amit mondjuk, a téli olimpián mutattak be a csapatok. — Melyik volt számodra a legemlékezetesebb mérkőzés és gól? — A legnagyobb élményem az első BS-beli Fradi-Dózsa rang­adó, amelyen bár kikaptunk, jól ment a játék — telt ház előtt. A másik hasonlóan emlékezetes történet a válogatotthoz fűző­dik: az 1987-es Magyar Nemze­ti Kupa, szintén a Budapest Sportcsarnokban. Ami a gólokat illet, a már említett Dózsa elle­ni meccsen és lőttem a harma­dik gólt, amivel már 3-0-ra vezettünk. — Apropó, Dózsa-meccs. Az 198 7-88-as bajnokságban renge­teg helyzetet hagyott ki a csapat, különösen a lilákkal szemben. — Sajnos, jelenleg ez a legna­gyobb hibánk. A Dózsa ellen mindent nagyobb sebességgel kell csinálni, mint a többi mér­kőzésen, és ez némileg magyaráz­za a sok kimaradt helyzetet. — Mit szeretnél elérni játé­kos-pályafutásod során ? — Először is több bajnoksá­got nyerni a Ferencváros színei­ben. Aztán legalább egyszer még jó lenne a B-csoportban játszani. S talán valamikor külföldön is megpróbálnám a játékot. * Kajla. Ez a név ugyanúgy hozzáta­padt Szajlai Lászlóhoz, a 30 esz­tendős szélsőhöz, mint Hudák- hoz a Ló. .-1 Már egészen fiatalon, KSI-s koromban is így hívtak — magya­rázza.- Te annak idején még felvé­teliztél azért, hogy hokizhass.- Annak már huszonkét éve. Akkor még óriási utánpótlása volt ennek a sportágnak. Már há­rom éves koromban megtanul­tam korcsolyázni, és nyolc éve­sen a Jégszínházban felvételiz­tem a KSI-be. Az iskolában mu­tattak jelentkezési lapokat, és apám egyik munkatársa, aki szin­tén hokizott, mondta, a jégko­rongot próbáljam meg.- Mi fogott meg a hokiban?- A játékossága. Persze, a ke­ménység is hozzátartozik a jég­koronghoz, és ez is tetszett ben­ne.- Hogyan alakult a hokiséle­ted?- Én is Orbán Györgynél kezdtem a játékot. Aztán, ami­kor kiöregedtem, átigazoltam a BVSC-be. Azért épp oda, mert a nagy Fradiba vagy a Dózsába le­hetetlen volna bekerülni. A va­sutascsapat feloszlása után 1979- ben átmentem a Volánba, majd hat évi pesti és fehérvári játék után, 1985-ben jöttem kedvenc csapatomba, az FTC-be.- Több mint két évtizedet töltöttél eddig a palánk túlolda­lán. Mire emlékszel vissza legszí­vesebben ?- Szép emlék az első Fradi- Dózsa a BS-ben. A legszebb év az 1983-as volt. Gólkirály lettem a Magyar Nemzet Kupán és játsz­hattam a B-csoportba való felju­tást kiharcoló magyar válogatott­ban a Budapest Sportcsarnokban.- A labdarúgók harmincéve­sen már a külföldi szerződést fontolgatják.- Esetleg én is megpróbálom. De egyelőre még szeretnék a vá­logatottban jól játszani néhány évet. A külföldi megméretés en­gem is izgat, de nem könnyű fe­ladat. Nálunk a szabályos, ke­mény játékot nem engedik a bírók, minden olyat lefújnak, amit a nemzetközi meccseken sohasem. így nálunk elsősorban az alattomos szabálytalanságok vannak „divatban’, mintsem a szabályos, testtel való játék. Amikor 1986 elején egy FTC- Ú. Dózsa rangadón a zöld-fehé­reknél pályára korcsolyázott egy alacsony, srác, a szurkolók egy­mástól kérdezgették: tudod, ki ez? Aztán a következő mérkőzé­sen, Székesfehérvárott bemutat­kozott a fiú: olyan szemtelen gólt ütött a sokszoros válogatott Kovalcsiknak, hogy az talán még ma is emlegeti. Pindák László szélső ez év jú­niusában lesz - 17 éves! — Én nyolcévesen birkózó­ként kezdtem a Fradiban, majd elmentem egy hokitoborzóra - kezdi. - Akkor még nem tud­tam korcsolyázni, de szerettem volna hokiziji, mert itt sokat le­het verekedni. — Volt idő, amikor egyszerre három korosztályban is rendsze­resen játszottál. — Nyertem is sok érmet a csapatokkal! Sokat edzem, így nem roppantam össze a több fe­ladat alatt. Egyébként még eb­ben a szezonben is játszottam az ifiben. A felnőttek között ez volt a harmadik idényem, és lé­nyegében most lettem stabil csa­pattag.- Említetted, hogy a bunyó miatt kezdtél hokizni. Ennek ellenére mégsem a verekedés jel­lemző rád, sokkal inkább a szel­lemes játék.- Hamar felfedeztem, hogy ez a hoki szépsége. Gyors, kom­bin atív játék, amelyben gyorsan kell gondolkodni is, hiszen tized-, sőt századmásodpercek alatt kell dönteni. Ütközni változatlanul szeretek, de hát ez kemény, férfias játék. Jól érvényesül a jég­korongban a csapatszellem, és ez nélkülözhetetlen a sikerhez.- Bár nagyon fiatal vagy, már három korosztályos váloga­tottban is játszottál. Melyik mér­kőzés vagy gól volt a legemléke­zetesebb számodra? — Az ifi EB-n Szabó Miki átadásából kapásból lőttem egy nagy gólt a hollandok ellen. Na­gyon boldog voltam a Dózsa elleni 4—3 után. A felnőtt csa­pattal most nyertem először a lilákkal szemben, és most lőttem először gólt Eperjessynek.- Milyen terveid vannak? — Mint játékos szeretnék fel­nőttválogatott lenni, méghozzá egy olyan csapatban, amely szi­lárdan tartja helyét a B-csoport­ban. Szeretném megérni, hogy fedett pályákon játsszák a ma­gyar bajnokikat. Nagy vágyam, hogy profiként is kipróbáljam, mit tudok, s jó lenne barátom­mal, Szabó Mikivel együtt kül­földre szerződni. Civilben most járok gimnáziumba, s egyelőre az érettségi.az elsődleges célom. Jó egy éve híre ment, hogy a KSI megszünteti a jégkorong­szakosztályát. Megindultak a já­tékosszerzők Jiogy a legjobbakat megszerezzék saját egyesületük számára. A Fradi egyik kisze­meltje egy ügyes kis szélső, Sza­bó Miklós volt. A fiút sikerült leigazolniuk a zöld-fehéreknek, és ő remek játékkal hálálta meg a bizalmat. A szurkolók megsze­rették, különösen azért, mert senkitől sem fél, bárkivel bátran ütközik. Egy 62 kilós, 18 éves sráctól ez nem megszokott dolog ideha­za. Szabó Miki azonban a hoki őshazájában, Kanadában kezdett jégkorongoznk — A szüleim kint dolgoztak, és mivel apám nagyon szereti a hokit, ötéves koromban elvitt Montrealban a McDonald Park edzésére. Nekem nagyon meg­tetszett, mert noha kemény sport, ész is kell hozzá. — ífogyan tanulnak hokizni a kanadai gyerekek ? — Nem túlzás, minden gye­rek kezébe kicsi korában botot adnak. Télen az utcákon, tere­ken palánkokat állítanak fel, kü­lön pálya készül a gyerekeknek és a nőknek, és a felöntött terü­leteken állandóan, még éjszaka is hokiznak. Rengeteg kis egye­sület van, ahol játszhatnak a srá­cok. , - Mit hoztál magaddal Kana­dából a hazai hokipályára? — A korcsolyázótudást és a hokiszellemet. Hatévesen játszot­tam az első bajnoki meccsemet, és tízévesen jöttünk el Montreal- ból. Ezalatt megtanultam, ho- gan kell gondolkodnia egy spor­tolónak. Edzésen maximális erő­bedobással kell dolgozni a nagy cél, a meccs érdekében. Ha az ember úgy érzi, többet kell gya­korolnia valamit, mint azt az ed­zője megkövetelei, akkor külön edzést tart magának. Ha hoki­zik az ember, azt komolyan kell vennie. — Itthon merre vezetett az utad? — A KSI-be kerültem, s olya­nokkal játszottam együtt, mint Mayer Zsolt, Laki és Dobos. Ne­héz volt itthon folytatni. Nem elsősorban a rossz körülmények miatt, hanem azért, mert sokan - edzők, bírók - szerették vol­na, ha elfelejtem a Kanadában tanultakat, tehát a kemény, de szabályos játékot. Egy időre si­kerül is elérniük a céljukat, de az utóbbi két évben úgy érzem, sokat fejlődtem. — Neked is ez volt a harma­dik idényed az OB I-ben, és jó néhányszor felhúzhattad a cí­meres mezt. Mire gondolsz visz- sza örömmel? — Először is arra, hogy a Fra­diba kerültem. Én már régóta szerettem volna a Ferencváros­ban hokizni, együtt játszani Pin­dák Lacival. Mi ugyanis régi el­lenfelek és barátok voltunk és vagyunk. Nagy élmény volt az 1987-es Farsang Kupa a BS-ben, meg a Dózsa elleni 4—3 . — Milyen elképzeléseid van­nak a jövőt illetően? — Legyen színvonalasabb a magyar hoki, tartson valame­lyest lépést a külföldi jégko­ronggal. Idehaza jobban kelle­ne engedi a testtel való játékot. Szeretnék minél többször fel­nőttválogatott lenni, és a B- csopörtban játszani. Egyszer jó lenne profijátékosnak lenni, s örülnék, ha Pin dákkal együtt játszhatnánk valahol. Jól akarok érettségizni, és az angol meg a német mellé megtanulni a fran­ciát is. * Négy arc, négy különböző adottságú játékos. Egy valami, a legfontosabb azonban közös bennük: a hoki féltése, szeré­té te. (margay) FRADI MŰSORLAP A Ferencvárosi Torna Club kiadványa Felelős kiadó: Hargitai Károly Felelős szerkesztő: Nagy Béla Művészeti szerkesztő: Orbán László Fényképek: Pozsonyi Lajos, Magdics László, Harsányi Péter Készült az MGKSZ Nyomdájában Felelős vezető: Mázi Ferenc (88.053) HOL KAPHATÓ? FTC címeres textíliákat a Fradi ajándékboltban nem tudunk árusítani. Azok a,KRUJ FRADI SHOP-ban (IX. Hámán Kató út 86) kaphatók. íme a kinálat: Zöld-fehér melegítők 5 méretben, FTC sapkák és kalapok FTC trikók Sipcson tvédő — 1 pár Fehér sportzokni — pamut — Hajrá Fradi felirattal FTC fejpánt és csuklószorító Zöld-fehér foci (meccs labda) FTC sportszatyor két kivitelben Az üzletben különféle Hollóházi porcelán ajándéktárgyak — korsók, hamutartók, Stb. — FTC címerrel díszítve is kap­hatók 75—430 Ft-os árakon. 600-1250 Ft 75-130 Ft 130-240 Ft 260 Ft 110-128 Ft 35-75 Ft 720 Ft 130-320 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents