Fradi műsorlap (1988)

1988. november 19.

Fradi műsorlap bek már a 7—0 visszaadásáról ál­modoztak. Az első félidő nagy fölényét, helyzeteit alig kifejező kétgólos vezetés után kevesen gondoltak arra, hogy baj lesz. Talán ez is volt a baj. Talán a csapat is na­gyon a zsebében érezte már a győzelmet. A második félidő ele­jén sem mutatott mást a kép. A németek azonban végül kevés helyzetüket belőtték. Egy kis megingás, egy kis balszerencse, játékvezetői tévedés, lesgól s a németek nemcsak a kiegyenlí­tést, hanem a győzelmet is meg­szerezték. Herberger — aki már akkor a német csapat szövetségi kapitánya volt! - ezt mondta az izgalmas 90 perc után: — Ez a magyar csapat olyan szemkápráztatóan szépen és jól futballozott, hogy én már na­gyon régen nem láttam ilyen jó futballt. Most láthatta a pesti közönség, hogy korszerű rend­szerben is lehet szépen, sőt tűzi­játékszerű pazar húzásokkal ját­szani. — Azt hisszük — kockáztat­tuk meg a megjegyzést — hogy a mérkőzés végén a közönség el­cserélte volna két csapatot... — Adják ide nekem ezt a ma­gyar csapatot csak három hétre. Mit tudnék én ezekből kihozni! Olyan tizenegyet faragnék belő­lük, amelyet éveken át nem győz le a világnak egy nációja sem! + Még a Springer szoborra is jutott néző a magyar-német mér­kőzésen . — Milyen a kilátás odafent? — kérdezte egy hang a vállalkozó fiatalembertől. Az hátra sem te­kintve büszkén mondta: — Remek! Jobb, mint egy 5 pengős páholyból! — No, akkor csak jöjjön le onnan, ha nem akar az állóhelyi jegyére még egy ötöst is ráfizet­ni — kedélyeskedett az érdeklő­dő. A fiatalember lejött. Ugyanis az érdeklődő - rendőr volt... + A játékvezető Testület szi­gorúan megdorgálta egyik bíró­ját, mivel az rendszeresen foga­dásokat kötött az általa vezetett mérkőzések végeredményére... + A Ferencváros—Újpest rangadó előtt megkérdezték Zsengellér Gyulát, hogy nagy hátrányt jelent-e a lila-fehérek­nek az Üllői úti pálya? — Maga a pálya nem jelent hátrányt, hiszen nem egyszer ját­szottunk már rajta. Éppen olyan pálya, mint a mienk. Csak az a fránya B-Közép jelent hátrányt. Az Üllői úton mindig több Fradi szurkoló van az Újpest—Ferenc­város mérkőzéseken, mintha Új­pesten volna a meccs. Bizony a B-Középpel sokszor nehezebb volt mgbirkóznunk, mint magá­val a Ferencvárossal. Sokszor nem a Fradi verte meg az Újpes­tet — hanem a B-Közép! Bárcsak nekünk volna ilyen nagyszámú és ilyen fanatikus szurkológár­dánk... + Ferencváros — Újpest 3— 3. Tóth Potya nyugodtan járt kelt a mérkőzés előtt az öltözőben. Pe­dig még ekkor sem tudta, hogy ki lesz a középcsatára..— Öt perc gondolkozási időt adtam Fintá- nak — mondta Tóth Potya. — Nem akarom őt erőszakolni a já­tékra, ha nem vállalja, akkor Ja­kab játszik helyette. Finta a fürdőben bemelegítő gyakorlatokat végez, majd ami­kor kijön, így szól: — Rendben vagyok, vállalom a játékot. Finta volt a középcsatár, de a gólokat Sárosi dr., illetve a jobbszélső Füstös szerezte. Az eredmény alakulását 20 000 szur­koló figyelte. A 6. percben 1—0 az Újpest javára. A 11. percben majdnem egyenlít a Fradi, de Finta lövé­sét a gólvonalról kivágják. A 18. percben már 2-0 - ráadásul Nagy II megsérül! A 30. percben Sárosi fejesgóllal 2—1 és egy perc múlva Füstös fejesgóllal egyenlít! „Ismét egy perc telik el, ami­kor a Ferencváros megszerzi a harmadik gólt. Zsengellérnél van a labda, ő rosszul cselez, Sárosi III veszi el tőle és vezeti a labdát. Mészáros indul Sárosi elé, ezt észreveszi és bátyjához passzol. Sziklai Sárosi dr elé fut, aki azonban a legmegfelelőbb pilla­natban a kapus feje fölött a há­ló ba emeli a láb dát, 3 — 2! ’ Az Újpest a 37. percben egyenlített: Zsengellér lövése a lécről vágódott a hálóba. A 42. percben Sárosi dr. a 63. percben Finta találta el a kapufát... + Csepelen: WMFC—Ferenc­város 3—3. Ez a rangadó is 3—3-as ered­ményt hozott — de ezt nem baj­noki pontokért, hanem a Magyar Kupáért játszották. És tulajdon­képpen a Fradinak ez az ered­mény győzelemmel ért fel, hi­szen a vendégcsapat jogán to­vábbjutott! + Szegeden szerencsétlen mérkőzést vívott a Ferencváros. A zöld-fehérek Gyetvai sérülése miatt majdnem végig 10 ember­rel, sőt a 40. perctől Kiss Gyula rándulása miatt 9 emberrel ját­szottak! Kemenesy Sándor: — Az Újpest és a WMFC mérkőzés­től fáradtan nem adhatunk két ember előnyt a Szegednek. De 5—0-ra kikapni még így is sok... A Szeged egyébként ekkor kitű­nően szerepelt, a Tiszapartiak a 4. helyen álltak! + Kispesten kis „zűrzavar előzte meg a mérkőzést. „A Ferencváros öltözőjében Kiszely miatt van izgalom. A fe­rencvárosi csatár nem érkezett meg. Végülis úgy döntenek, hogy Finta lesz a balszélső. Ami­kor Fintát behívják a nézőtérről és mondják neki, hogy játszani kell, Finta így szólal meg: — Ügylátszik, hogy ha Ki­szely nem érkezik meg, mindjárt nem vagyok sérült... Aztán az utolsó pillanatban mégis befut Kiszely, így ő a bal­szélső, Finta tehát nem játszik... A Kiszely a bizalmat egy gól­lal hálálta meg — igaz 5—1 után egy tizenegyest kihagyott. A Fra­di 5 — 1-es győzelmével végződő meccsen a jobbösszekötőt játszó és két gólt is szerző Füstös volt a legjobb csatár. Takács Béla, se­gédedző: - Le kell szegeznem, hogy ezt az 5—1-es győzelmet nem azért értük el, mert a csapat jó, hanem elsősorban azért, mert a körülmények szerencsésen ala­kultak, s mert a Kispest gyenge volt. JÚNIUS + Magyar Kupa mérkőzésen: Ferencváros—Gamma 6—2. A Fradinak ezúttal jobban ment a játék és látványos akciók végén hullottak a gólok. Jakab és Lu­kács mellett Sárosi III is kétgó­los lehetett volna ezen a meccsen, de „Sárosi III 25 méteres bomba­szabadrúgása nyomán csak úgy porzik a kapufa bal felső sarka. Egy negyedóra múlva viszont ugyanilyen távolságról látványos­ságszámba menő bombalövése a jobb felső sarokba vágódott. + Ferencváros — Lampart 9-1. Az 53. percig a Lampart 1 -0- ra vezetett! Ezután a Fradi na­gyon rákapcsolás bajnoki mérkő­zésen „félidei gólrekordot ért el. Kilenc gólt ugyanis egy fél- időben(!) sem azelőtt, sem azóta nem rúgott a Ferencváros. + A Lampart szurkolók már csodát vártak a Ferencváros elle­ni mérkőzésen, hiszen az esetle­ges 2 ponttal megmenekülhettek volna a kieséstől. Mérkőzés után azután így vigasztalódtak a Lam­part szurkolók: — Kikaptunk 9—1-re,de azért szerencsénk van. — Miért? — Hát nem szerencse az, hogy nem gólarányon múlik a kiesé­sünk?! + Az Üllői úti pályán — 28 000 néző előtt — rendezték az első Magyarország—Horvátor­szág válogatott mérkőzést. Fel­idézzük a bevonulás perceit, az első szép magyar támadást és az 1—1-es mérkőzés magyar gólját: „A magyar fiúk fehér ingben, fehér nadrágban, zöld lábszárvé­dőben, piros-fehér-zöld hajtóká­val, a horvátok piros ingben, fe­hér nadrágban, kék harisnyában vannak. A csapatok középre fut­nak, a magyar fiúk Szebb jövőt! kiáltását a közönség hangos Ad­jon Isten!-nel fogadja. Elhangzik a két himnusz, majd Zsengellér és Kokotovity a játékvezetőhöz vonul, hogy a helyválasztás kér­dését eldöntse. A szerencse a horvátoknak kedvez, 6 óra 5 perckor nappal szemben a Sprin­ger szobor előtti kapuval hátban mi kezdjük a játékot... A 44. percben Sárosi III jól küldi előre Bodolát, ő Tóth Ill­at. Tóth III kivár és okosan ug­ratja előre lyukra a már fölérke­zett Bodolát. Bodola 10 méter­ről félmagas bombát küld a ka­pura. Porzik a kapufa oldala az éppenhogy kapu mellé csúszott labda nyomán. Ez volt az első tervszerű magyar támadás és ez gólt is érdemelt volna. A 60. percben Bodola labdá­jával Szusza ragyogóan kiugrik és 10 méterről laposan, védhetétle­nül lövi a labdát a kapu jobb alsó sarkába. + A bajnokságzáró mérkő­zést a Fradi Szolnokon játszotta — volna! A szolnokiak ugyanis jelentették, hogy pályájuk „ma; gasabb célok szolgálatában áll így a nézőket nem tudják elhe­lyezni. Kérték, hogy a Hungária körúton a Gamma—NAC mérkő­zés után rendezhessék a Fradi el­leni találkozójukat. Az MLSZ az engedélyt megadta — annál is in­kább, mert közben Szolnokon a pályát is felszántották! A szolno­ki szurkolótábor természetesen háborgott, mert elesett egy régen várt találkozó látványától — és egy esetleges hazai sikertől. + Ferencváros—Szolnok4—2;. A nagy érdeklődéssel várt mér­kőzésen - ekkor a Szolnok volt a legjobb vidéki csapat! — arány­lag biztos zöld-fehér siker szüle­tett. A fradisták az első félidő­ben káprázatosán játszottak és 4— 0-ra vezettek! Aztán a máso­dik játékrészben már at Szolnok volt a pályán az „úr . De ők csak kétszer találtak a kapuba... + A győzelem ellenére is szin­te elképesztő volt a Fradi helye­zése. Az előző évi bajnok a 6. helyen végzett! A 6. hely ellené­re a Ferencváros rúgta a legtöbb gólt — 124-et! — viszont a ka­pott gólok száma is magas volt (69). Egyébként az 1941-42-es bajnokságban három vidéki csa­pat is megelőzte a Ferencvárost, ami akkor, nagy nagy szenzációt jelentett. íme az élmezőny sor­rendje: 1. Csepel, 2. Újpest, 3. Szolnok,4. Szegedi AK, ^.Nagy­váradi AC, 6. Ferencváros. A Sporthirlap fordulóról-for- dulóra osztályozta a játékosokat . Az NB I-es ,,Év-csapatába” egyetlen Fradi játékos sem ke­rült be... + A Magyar Kupa elődöntő­ket vasárnap, a döntőt másnap tartották. Valamennyi mérkőzés a Hungária körúti pályán került megrendezésre! Az első napon nagy meglepetés született: Di- MAVAG—Újpest 6—3! A Fradi is csak nehéz küzdelem után győ­zött 2—1 -re, a Salgótarján ellen. Tóth Potya:—Szerencsévelgyőz­tünk. Csatársorunk az egy Luká­csot kivéve, gyengén játszott. A tarjániak egyébként más­nap is nehezen adták meg magu­kat a, 3. helyért vívott mérkőzé­sen: Újpest—SBTC 2—1. + Az 1941-42-es Magyar Kupa döntőben: Ferencváros—Di- MÁVAG 6—2. A 18 ezer néző a 8. percben már a második fe­rencvárosi gólt láthatta! A II. fél­időben volt egy időszak, amikor a DiMÁVAG nagyon feljavult és fölénybe is került. Kiegyenlítet­tek! A Ferencváros harmadik gól­ja után azonban teljesen össze- csuklott a diósgyőri gárda és ek­kor már hullottak a ferencvárosi gólok. Tóth Potya: — Megérdemel­ten győztünk. Köszönöm a fiúk­nak azt a fáradtságot, amelyet ennek a szép díjnak az elnyerése érdekében kifejtettek. + Amikor a kupa ünnepélyes átadása után a Fradi levonult a küzdőtérről, az egyik régi zöld­fehér szurkoló örömkönnyel a szeme sarkában mondta: — Tud ez a csapat örömet is szerezni, csak ki kell tartani mellette. A mai játékával a Fradi ismét be­bizonyította, hogy a bajnokság­ban • mennyi balszerencsés mo­mentum juttatta a hatodik hely­re. De nem baj — most majd rá­megyünk a Szent István Kupára is... Az örömteli hangulatú öltözőpa­don a nagy Magyar Kupa és a kis kupák a pádon díszelegtek. Lá­zár így beszélt: — Már van egy sereg értékes díjam, de valahogy ennek örülök a legjobban. Nagyon meg kellett érte küzdenünk. Lassan kiürül az öltöző. A törzsszurkolók rögtönzött győ­zelmi vacsorára invitálják a társa­ságot. A kupát azonban hazakül- dik. A Ferencvárosba... JÚLIUS + Az átigazolási időszakban annak idején is sok találgatás volt, hogy ki megy, ki marad? Waldinger, Szoyka dr. és Pálin­kás az úgynevezett szabadlistára került. Utóbbi saját kérésére ke­rült a listára, amelyet Ungvárról levélben köszönt meg: ,.Hálásan köszönöm a vezetőségnek azt az előzékeny bánásmódot, amely­ben eddig részesítettek s kéré­semnek megfelelően szabaddá tettek. Felejthetetlen lesz -szá­momra az az idő, amelyet a csa­patnál töltöttem. A Fradi-szelle- met amit, ott magamba szívtam örökké ápolni fogom. ’ + A Főváros a volt Zita tele­pen nagyobb területet engedett át az FTC részére, új sporttelep építésére. Az átvett 150 x 75 ni­es területen egy 110 X 64-es ed­zőpálya építését tervezték, Gyáli úti bejárattal. AUGUSZTUS Az augusztus 8-i Szt. István kupa mérkőzés előtt a Ferencvá­ros játékosai az új Latorca utcai FTC evezősházban gyülekeztek. „A labdarúgók csak most isme­rik meg ezt a korszerűen épített, pazarul berendezett klubházat. — Ilyen szép klubháza is van az FTC-nek? — kérdi Gyetvai meglepve. Pompás borszékek, billiárd asztal, hatalmas rádió­szekrény, tágas erkély, melegvi­zes zuhany, csinos öltözők... Nagyon tetszik a ház a fiúknak, de már mennek is le a földszint­re, ahol meg van terítve. Párizsit, vajat, kenyeret, szódavizet és kompótot kapnak uzsonnára. Uzsonna után a játékosok billi- árdoznak, olvasnak, így készül­nek a szomszéd pályára — az Elektromos meccsre. + Ferencváros — Elektromos 5-0! „A Ferencváros pompásan kezdett. Ott folytatta, ahol az idény végén abbahagyta. A 9. percben már 2—0-ra vezetett, és sokan 8—0-as, sőt kétszámjegyű eredményt jósolgattak. Pillanatig sem volt vitás, hogy a zöld-fehé­rek ilyen arányban is megérde­melték volna a győzelmet. De a Ferencváros csak az első félidő­ben nyújtott kupavédőhöz méltó játékot. Ezzel a játékkal sok né­zőt elbűvöltek. ’ + Két hír az MLSZ 1942. évi — augusztusi üléséről: Az elnök­ség megkereste a Szt. István Ku­pa mérkőzések rendezőbizottsá­gát, hogy a résztvevő csapatok játékosait a játékosok mezén, kí­sérletképen számozással lássa el. A szövetség ugyanis azzal a terv­vel foglalkozik, hogy az 1941 — 43-as bajnoki idényben az NB I játékosait megszámozza. Az elnökség felkéri a magyar válogatott csapatban eddig sze­replő valamennyi játékost, hogy fényképét juttassa el a szövetség­be, mert azokat a szövetség be- rámázza és a magyar labdarúgás múzeumába majd elhelyezi. Mindkét kérelem mérsékelt lelkesedést eredményezett — az­az nem igen történt semmi... + Kolozsváron 5000 néző előtt villanyfényes mérkőzést játszott a Nagyváradi AC a Kolozsvári AC ellen. A találkozó bevételét a hadbavonultak segélyezésére ajánlották fel. A nagyváradiak pompás játékkal^— 0-ra győztek. + Az -„igazi villanyfényes mérkőzések sorozatát a Latorca utcai közönség láthatta. A Szt. István Kupa sorozaton a Ferenc­város ezúttal .5 — 1 -re győzött a Törekvés ellen! A Fradi megiz­zadt a győzelemért, csak az utol­só negyedórában alakult ki ez a túlzó gólarány. + „99 000 néző látta eddig a Szt. István kupa idei mérkőzé­seit. Hátra van még a döntő, amelyre 21 ezer néző fér be a Latorca utcába. Hogy mi lesz akkor, ha 90 perc után döntet­lenre áll a mérkőzés? Ebben az esetben nincs hosszabbítás. A döntőt döntetlen esetén meg kell ismételni. A megismételt mérkő­zésén döntetlen esetén viszont 2x10 perces hosszabbítást kell elrendelni. Ha ez sem hoz dön­tést, akkor a győztes gólig játsza­nak a csapatok. Kivilágos virra­datig... + A Ferencváros csapata — im­már „hagyomány szerint - áz FTC evezősházában gyülekezett a Szt. István Kupa döntőjére. „Tudott dolog, hogy az eve­zősház ott áll az Elektromosok Latorca utcai sporttelepének köz- vetelen szomszédságában. (Cer­berus áll az ajtóban és csak be­avatottakat enged át a pályára...) Együtt van az egész' zöld-fe­hér gárda, a fiúk már 5 órakor túlestek az uzsonnán. Uzsonna után billiárd szerepelt a műsoron. Az FTC evezősházának tera­száról nagyszerűen belátni a La­torca utcai pálya zöld gyepére. Behallatszik a hangszóró nótázá- sa. Hat óra van még csak, de a ferencvárosi szurkolók hangpró­bát tartanak. Az evezősház alsó termében Lyka Antal foglalatoskodik a já­tékosokkal, mint edző. Hivatalo­san ugyan még nem nevezhető annak, mert még az elnöki jóvá­hagyás hiányzik Totó barátunk megbízásához. Ez azonban már csak alakiság. A valóságban már a régi zöld-fehér gárdának ez az egyik legkiválóbb játékosa lép Dimény Lajos helyébe. Lyka végül csak Tóth Potya segítőjeként, mai szóval élve pá­lyaedzőként segítette a Ferenc­várost. + A kupadöntő előtt a szurko­lók és a csapatok egyaránt izgal­mas perceket éltek át. A zsúfolt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents