Fradi műsorlap (1988)

1988. október 29.

Fradi műsorlap 9 Arcok a labdarúgó-szakosztályból ÖTVEN ÉV A FERENCVÁROSSAL Ha valaki belép Serény Róbert dolgozószobájába, nyomban tisz­tába kerül a Chemolimpex keres­kedelmi igazgatója szenvedélyé­vel. A falon függő zöld-fehér zászló, a klubemblémás hamutál és cigaretta-tartó félreérthetetle­nül közli, gazdájuk a Ferencvá­ros szerelmese. Arra már csak következtethet a látogató, a ke­reskedelmi igazgató minden bi­zonnyal egyenes, korrekt ember lehet, hisz senki előtt nem rejti el érzelmeit. Vállalja Fradi-szere- tetének egyoldalú kinyilvánítását mindenfajta számítás nélkül, ami­kor még nem bizonyos: előny, vagy hátrány származik esetleg ebből a tárgyalásokon. Aki pedig üyen nyüt sisakkal várja vendé­geit, nyüván olyan ember, aki lábán szilárdan álló, felkészült, sokat próbált vezető. Örülhet az a klub, amelyik társadalmi mun­kásai között tarthatja számon Serény Róbertét. Tavagy ősszel került a labda­rúgó szakosztályba, az Üllői úti zöld-fehérekkel viszont éppen ötven esztendeje jegyezte el ma­gát­Édesapját hamar elvesztette. Mindössze tíz esztendős volt, amikor Serény István, az FTC egykori kitűnő úszója, vízilabdá­zója elhunyt.­- Néhány éve került a kezem­be Nagy Bélának az az FTC Nap­ló kötete, amelyben feldolgozta a klub 1920—1930 közötti évek­ben történt eseményeit — emlék­szik vissza Serény Róbert. - Eb­ből kiderült, apám eredményes úszó lehetett, több országos baj­nokságot nyert, s vízilabdázó­ként is nagyszerű sikereket mondhatott magáénak. Sajnos, halála is sportszeretete követ­kezménye lett: egy téli verse­nyen megfázott, soha többé nem tudott felépülni. Azt már viszont gyerekfejjel is tudtam, apámat erős érzelmi szálak fűzték a Fradihoz, s ezek automatikusan azt jelentették számomra, hogy követem őt ezen az úton. A család egyébként más sporthagyományokat is őriz. Nagybácsim Hajós Alfréd volt, aki az első olimpián — Athén­ban, 1896-ban - két aranyérmet nyert 100 és 1200 méteres úszás­ban. Egy fia él külföldön, Ma­gyarországon én vagyok a legkö­zelebbi élő Hajós-saij. Személy szerint nem sportolt versenyszerűen Serény Róbert. Saját bevallása szerint kevés te­hetséggel áldotta meg ehhez a sors. Játékszeretet azonban gyak­ran kivitte az Üllői útra közép- iskolás korában. Néha beállt a kapuba — még ott nyújtotta a legelfogadhatóbb teljesítményt — Sárosi Béla szabadrúgásai azon­ban nem hozták meg az önbizal­mát, újjai megérezték a hatal­mas bombák erejét! Olykor Pa- muki helyett is védett, aki akkor az ifi kapusa volt, de igazolt játé­kosa sohasem lett a zöld-fehérek­nek. Elmondhatja viszont, a hí­res-neves edző, Keller Pista bácsi is foglalkozott vele.- Gyakran az edzéseken fut­ballista mezben állva a pálya szé­lén csodáltam az akkori ifiket.. Láttam is néha együtt játszani Budaival, Kocsissal, Cziborral, dr. Dékánnyal és a Teket testvé­rekkel. Az idősebb Teket a ké­sőbbiekben a Taurusnál dolgozva üzleti partnerem lett. A többiek­kel is remek kapcsolaton alakult ki. Spanyolországban is gyakran neglátogattam utazásaim során, s együtt mentünk a Barcelona mérkőzésére. Serény Róbert még Serény Robiként kezdett meccsre járni. Máig szinte minden hétvégéjét a Fradi mérkőzésein tölti. Há­zasságot 26 éve kötött,választá­sa Kitűnően sikerült: a megértés, a szeretet mindig megakadályoz­ta, hogy a meccsrejárás miatt csa­ládi konfliktus alakuljon ki. Mint külkereskedő, tizennégy évet töltött külföldön eddig. Marokkóban öt éven át kereske­delmi tanácsosként dolgozott, majd NSZK-beli és ausztriai esz­tendők következtek. Ezeket az éveket arra is igyekezett felhasz­nálni, hogy szorosabbra fonja a szálakat a sporttal és a labdarú­gással, ne csak szemlélője, része­se is legyen legalább a szervezés­nek — ha már a pályán nem jött össze szándék és valóság. — Ismertem korábban Orosz Pált, megtudtam mi a szándéka, s felkerestem a Ferencvárost az­zal, segítenék a külföldre szerző­désében. Orosz brilliáns edzői karriert futott be Marokkóban, ma is mesterként emlegetik. Hív­ják is vissza, de napi feladatai nem engedik az újabb kiutazást. Aztán Balogh Lászlót közvetítet­tem, a Honvéd játékosát, a szé­kesfehérvári MÁV Előre edzőjét szintén Marokkóba, és másokat is. Legutóbb hat évet Bécsben töltöttem, ahol mérkőzések le­kötésében, s más apróbb-nagyobb ügyek intézésében segítettem. A kiküldetésnek tavaly szep­temberben lett vége, Serény Ró­bert visszatért a Chemolimpex­hez. A felkérés nem váratott sokáig: az FTC a labdarúgó szak­osztályába hívta. Az invitálás összefüggött azzal, hogy Dal­noki Jenő tavaly októberi távo­zása után alaposan átszervezték a szakosztályt. — Örültem a felkérésnek, megtiszteltetésnek vettem hogy gondoltak rám — mondja. — El­sősorban a junior csapat szerep­léséért vagyok felelős. Ennek kö­szönhetem, hogy májusban, mint a csapat vezetője, a sport révén utazhattam külföldre, egy olasz- országi tornára.- Mucha Józseffel kitűnő munkakapcsolatom alakult ki. Sokra tartom ügyszeretetét, rá­termettségét, amelynek egyenes következménye, hogy tavasszal 11 mérkőzésen sikerült győzte­sen lejönni a pályáról. Sajnos, ez a csapat különböző okok miatt sok játékost vesztett. Jelenleg nehéz lenne olyan labdarúgókat említeni, akik bármikor beépít­hetők lennének az első csapatba. Páling, Rácz, Somogyi képessége azonban közel áll a legjobbak tudásszintjéhez,. Serény Róbert betöltötte 60. életévét, elvben tehát nyugállo­mányba vonulhatna. Szerencsére egészsége, munkabírása kitűnő, vállalata vezetői is számítanak a munkájára. Határozatlan időre szóló munkaszerződést kötöttek vele. Természetesen a Ferencváros­ban vállalt kötelezettségeinek örömmel tesz eleget a jövőben is. (hJc.j.) Fradi fiatalok: Páling, Wukovics, Vajda SZERZŐDÉSRE VÁGYIK Másfél éve fradista, de csak hat hónapja játszik. Húsz éves lesz csak a jövő év elején, de már alaposan megismerte a balsze­rencsét. Úgy érzi, ezek után csak jobb jöhet. S ez nem lehet más, mint egy szerződés. Igaz, mi másról is álmodozhatna egy fiatal labdarúgó? Pá­ling Zsolt, a Ferencváros tartalék-csapatának csatára is egyre gyakrabban képzeli magát el a felnőttek között, a nagymecs- csen. Különösen, amióta edzője, Mucha József megsúgta: van esélye arra, hogy hamarosan az első csapattal edzhet... Páling Zsoltot egyébként éppen Mucha József javasolta, hogy megismertessük a szurkolókkal. Nagyon elismerően be­szélt a fiatal játékosról. Gyors, küzdőképes, tanulékony, szor­galmas, azaz szemlátomást nagyon szeretne minél jobb labda­rúgó lenni. Sőt, nemcsak szeretne, tesz is érte. Az edző szerint Páling Zsolt kitűnő „alany , remek partner a munkában. Csak rajta múlik, hogy mennyire viszi, adottságai ugyanis megvan­nak, de ha valóban rajta múlik, akkor — szorgalmát figyelembe véve — kitűnő labdarúgó lesz belőle. Alighanem így gondolta 1979-ben Vendl László edző is, amikor a kilenc éves Páling Zsolt megjelent a KSI toborzóján. Azonnal felvette a sportiskolába, ahova a bátyja vitte le. Ő ugyan a Fradinak szurkolt, de fivére úgy gondolta, a KSI-ben többet tanulhat. Zsoltnak pedig még nem volt beleszólása a klubválasztásba. Ment is minden a maga útján, a serdülő egyig semmi nem törte meg a fejlődését, és nagyszerűen érezte magát. Utána vj^ szont egyre inkább úgy érezte, nehéz feljebb kerülni, és utólag már látja, akkor kellett volna átigazolnia. Ezzel együtt a sport­iskolára kellemesen emlékezik vissza, amit az is jelez, hogy kéri, a cikkben említsük meg egyik edzője, Szapor Gábor nevét, aki- ne rengeteget köszönhet. Amikor utolsó éves lett a KSI-ben, több klub is megpróbál­ta magához édesgetni. Gyerekkora óta a Ferencvárosért rajon­gott, így különösen örült, hogy éppen a Fradi jelentkezett érte először. így aztán a többjek hiába kopogtattak az ajtaján, ő már elkötelezte magát az Üllői útra. Történt mindez 1987 feb­ruárjában. Úgy vélte, elérkezett álmai kapujába, ám a balsze­rencse hamar kiábrándította. Három edzőmérkőzés után megsérült a gerince. Az orvosok fél év kihagyást rendeltek el. Amikor ez letelt, határtalan szor- gaommal látott hozzá hátránya lefaragásához. Néhány nap volt hátra a tavalyi bajnokság kezdetéig, s úgy tűnt, teljesen rendbe­jött, amikor eltört a bokája. Ismét fél évig figyelhette kívülről a futballt, meg-megrendülő reménnyel. Sokan bíztatták, ne adja fel, túl fiatal még ahhoz, ő is úgy gondolta, és a télen nagy elszántsággal készült a tavaszi idényre. Szerinte a tavasz számára nem sikerült a legjobban, hiszen az egy éves kényszerpihenő után érthetően nem játszott csúcs- fomában, s csak most, ősszel kezdi utolérni régi önmagát. Bán­nék azért némileg ellentmond Mucha József korábban említett véleménye, tehát valószínűleg a tavasszal sem okozhatott nagy csalódást. Ennek értékét növeli, hogy a Ferencvárosban lett csak csa­tár, előtt nyolc évig középpályás volt, tehát a beilleszkedés, a játékba lendülés nehézségeit növelte, hogy új posztjával is meg kellett ismerkednie. A jelek szerint ez sikerült, bár olykor még visszavágyódik a középpályára. Igaz, ha valaki garantálná, hogy szerződést kap és csatárt játszhat a felnőttek között, nem foglalkozna egy pillanatig sem azzal, hogy melyik poszton szeret a legjobban szerepelni. Nagyon odafigyel a futballra, mert rövid határidőt szabott magának: ha a nyáron nem kerül be a keretbe, akkor... Nos, a mondatot egyelőre nem tudja befejezni. Annyit tud biztosan, hogy be kell vonulnia katonának, de hogy mi lesz leszerelése után, arról sejteme sincs. Természetesen utána is futballozni szeretne, és azt ma még elképzelni sem tudja, hogy más csapatban is játszhat, mint a Ferencváros. Pajor Gy. László

Next

/
Thumbnails
Contents