Fradi műsorlap (1988)
1988. október 29.
Fradi műsorlap 9 Arcok a labdarúgó-szakosztályból ÖTVEN ÉV A FERENCVÁROSSAL Ha valaki belép Serény Róbert dolgozószobájába, nyomban tisztába kerül a Chemolimpex kereskedelmi igazgatója szenvedélyével. A falon függő zöld-fehér zászló, a klubemblémás hamutál és cigaretta-tartó félreérthetetlenül közli, gazdájuk a Ferencváros szerelmese. Arra már csak következtethet a látogató, a kereskedelmi igazgató minden bizonnyal egyenes, korrekt ember lehet, hisz senki előtt nem rejti el érzelmeit. Vállalja Fradi-szere- tetének egyoldalú kinyilvánítását mindenfajta számítás nélkül, amikor még nem bizonyos: előny, vagy hátrány származik esetleg ebből a tárgyalásokon. Aki pedig üyen nyüt sisakkal várja vendégeit, nyüván olyan ember, aki lábán szilárdan álló, felkészült, sokat próbált vezető. Örülhet az a klub, amelyik társadalmi munkásai között tarthatja számon Serény Róbertét. Tavagy ősszel került a labdarúgó szakosztályba, az Üllői úti zöld-fehérekkel viszont éppen ötven esztendeje jegyezte el magátÉdesapját hamar elvesztette. Mindössze tíz esztendős volt, amikor Serény István, az FTC egykori kitűnő úszója, vízilabdázója elhunyt.- Néhány éve került a kezembe Nagy Bélának az az FTC Napló kötete, amelyben feldolgozta a klub 1920—1930 közötti években történt eseményeit — emlékszik vissza Serény Róbert. - Ebből kiderült, apám eredményes úszó lehetett, több országos bajnokságot nyert, s vízilabdázóként is nagyszerű sikereket mondhatott magáénak. Sajnos, halála is sportszeretete következménye lett: egy téli versenyen megfázott, soha többé nem tudott felépülni. Azt már viszont gyerekfejjel is tudtam, apámat erős érzelmi szálak fűzték a Fradihoz, s ezek automatikusan azt jelentették számomra, hogy követem őt ezen az úton. A család egyébként más sporthagyományokat is őriz. Nagybácsim Hajós Alfréd volt, aki az első olimpián — Athénban, 1896-ban - két aranyérmet nyert 100 és 1200 méteres úszásban. Egy fia él külföldön, Magyarországon én vagyok a legközelebbi élő Hajós-saij. Személy szerint nem sportolt versenyszerűen Serény Róbert. Saját bevallása szerint kevés tehetséggel áldotta meg ehhez a sors. Játékszeretet azonban gyakran kivitte az Üllői útra közép- iskolás korában. Néha beállt a kapuba — még ott nyújtotta a legelfogadhatóbb teljesítményt — Sárosi Béla szabadrúgásai azonban nem hozták meg az önbizalmát, újjai megérezték a hatalmas bombák erejét! Olykor Pa- muki helyett is védett, aki akkor az ifi kapusa volt, de igazolt játékosa sohasem lett a zöld-fehéreknek. Elmondhatja viszont, a híres-neves edző, Keller Pista bácsi is foglalkozott vele.- Gyakran az edzéseken futballista mezben állva a pálya szélén csodáltam az akkori ifiket.. Láttam is néha együtt játszani Budaival, Kocsissal, Cziborral, dr. Dékánnyal és a Teket testvérekkel. Az idősebb Teket a későbbiekben a Taurusnál dolgozva üzleti partnerem lett. A többiekkel is remek kapcsolaton alakult ki. Spanyolországban is gyakran neglátogattam utazásaim során, s együtt mentünk a Barcelona mérkőzésére. Serény Róbert még Serény Robiként kezdett meccsre járni. Máig szinte minden hétvégéjét a Fradi mérkőzésein tölti. Házasságot 26 éve kötött,választása Kitűnően sikerült: a megértés, a szeretet mindig megakadályozta, hogy a meccsrejárás miatt családi konfliktus alakuljon ki. Mint külkereskedő, tizennégy évet töltött külföldön eddig. Marokkóban öt éven át kereskedelmi tanácsosként dolgozott, majd NSZK-beli és ausztriai esztendők következtek. Ezeket az éveket arra is igyekezett felhasználni, hogy szorosabbra fonja a szálakat a sporttal és a labdarúgással, ne csak szemlélője, részese is legyen legalább a szervezésnek — ha már a pályán nem jött össze szándék és valóság. — Ismertem korábban Orosz Pált, megtudtam mi a szándéka, s felkerestem a Ferencvárost azzal, segítenék a külföldre szerződésében. Orosz brilliáns edzői karriert futott be Marokkóban, ma is mesterként emlegetik. Hívják is vissza, de napi feladatai nem engedik az újabb kiutazást. Aztán Balogh Lászlót közvetítettem, a Honvéd játékosát, a székesfehérvári MÁV Előre edzőjét szintén Marokkóba, és másokat is. Legutóbb hat évet Bécsben töltöttem, ahol mérkőzések lekötésében, s más apróbb-nagyobb ügyek intézésében segítettem. A kiküldetésnek tavaly szeptemberben lett vége, Serény Róbert visszatért a Chemolimpexhez. A felkérés nem váratott sokáig: az FTC a labdarúgó szakosztályába hívta. Az invitálás összefüggött azzal, hogy Dalnoki Jenő tavaly októberi távozása után alaposan átszervezték a szakosztályt. — Örültem a felkérésnek, megtiszteltetésnek vettem hogy gondoltak rám — mondja. — Elsősorban a junior csapat szerepléséért vagyok felelős. Ennek köszönhetem, hogy májusban, mint a csapat vezetője, a sport révén utazhattam külföldre, egy olasz- országi tornára.- Mucha Józseffel kitűnő munkakapcsolatom alakult ki. Sokra tartom ügyszeretetét, rátermettségét, amelynek egyenes következménye, hogy tavasszal 11 mérkőzésen sikerült győztesen lejönni a pályáról. Sajnos, ez a csapat különböző okok miatt sok játékost vesztett. Jelenleg nehéz lenne olyan labdarúgókat említeni, akik bármikor beépíthetők lennének az első csapatba. Páling, Rácz, Somogyi képessége azonban közel áll a legjobbak tudásszintjéhez,. Serény Róbert betöltötte 60. életévét, elvben tehát nyugállományba vonulhatna. Szerencsére egészsége, munkabírása kitűnő, vállalata vezetői is számítanak a munkájára. Határozatlan időre szóló munkaszerződést kötöttek vele. Természetesen a Ferencvárosban vállalt kötelezettségeinek örömmel tesz eleget a jövőben is. (hJc.j.) Fradi fiatalok: Páling, Wukovics, Vajda SZERZŐDÉSRE VÁGYIK Másfél éve fradista, de csak hat hónapja játszik. Húsz éves lesz csak a jövő év elején, de már alaposan megismerte a balszerencsét. Úgy érzi, ezek után csak jobb jöhet. S ez nem lehet más, mint egy szerződés. Igaz, mi másról is álmodozhatna egy fiatal labdarúgó? Páling Zsolt, a Ferencváros tartalék-csapatának csatára is egyre gyakrabban képzeli magát el a felnőttek között, a nagymecs- csen. Különösen, amióta edzője, Mucha József megsúgta: van esélye arra, hogy hamarosan az első csapattal edzhet... Páling Zsoltot egyébként éppen Mucha József javasolta, hogy megismertessük a szurkolókkal. Nagyon elismerően beszélt a fiatal játékosról. Gyors, küzdőképes, tanulékony, szorgalmas, azaz szemlátomást nagyon szeretne minél jobb labdarúgó lenni. Sőt, nemcsak szeretne, tesz is érte. Az edző szerint Páling Zsolt kitűnő „alany , remek partner a munkában. Csak rajta múlik, hogy mennyire viszi, adottságai ugyanis megvannak, de ha valóban rajta múlik, akkor — szorgalmát figyelembe véve — kitűnő labdarúgó lesz belőle. Alighanem így gondolta 1979-ben Vendl László edző is, amikor a kilenc éves Páling Zsolt megjelent a KSI toborzóján. Azonnal felvette a sportiskolába, ahova a bátyja vitte le. Ő ugyan a Fradinak szurkolt, de fivére úgy gondolta, a KSI-ben többet tanulhat. Zsoltnak pedig még nem volt beleszólása a klubválasztásba. Ment is minden a maga útján, a serdülő egyig semmi nem törte meg a fejlődését, és nagyszerűen érezte magát. Utána vj^ szont egyre inkább úgy érezte, nehéz feljebb kerülni, és utólag már látja, akkor kellett volna átigazolnia. Ezzel együtt a sportiskolára kellemesen emlékezik vissza, amit az is jelez, hogy kéri, a cikkben említsük meg egyik edzője, Szapor Gábor nevét, aki- ne rengeteget köszönhet. Amikor utolsó éves lett a KSI-ben, több klub is megpróbálta magához édesgetni. Gyerekkora óta a Ferencvárosért rajongott, így különösen örült, hogy éppen a Fradi jelentkezett érte először. így aztán a többjek hiába kopogtattak az ajtaján, ő már elkötelezte magát az Üllői útra. Történt mindez 1987 februárjában. Úgy vélte, elérkezett álmai kapujába, ám a balszerencse hamar kiábrándította. Három edzőmérkőzés után megsérült a gerince. Az orvosok fél év kihagyást rendeltek el. Amikor ez letelt, határtalan szor- gaommal látott hozzá hátránya lefaragásához. Néhány nap volt hátra a tavalyi bajnokság kezdetéig, s úgy tűnt, teljesen rendbejött, amikor eltört a bokája. Ismét fél évig figyelhette kívülről a futballt, meg-megrendülő reménnyel. Sokan bíztatták, ne adja fel, túl fiatal még ahhoz, ő is úgy gondolta, és a télen nagy elszántsággal készült a tavaszi idényre. Szerinte a tavasz számára nem sikerült a legjobban, hiszen az egy éves kényszerpihenő után érthetően nem játszott csúcs- fomában, s csak most, ősszel kezdi utolérni régi önmagát. Bánnék azért némileg ellentmond Mucha József korábban említett véleménye, tehát valószínűleg a tavasszal sem okozhatott nagy csalódást. Ennek értékét növeli, hogy a Ferencvárosban lett csak csatár, előtt nyolc évig középpályás volt, tehát a beilleszkedés, a játékba lendülés nehézségeit növelte, hogy új posztjával is meg kellett ismerkednie. A jelek szerint ez sikerült, bár olykor még visszavágyódik a középpályára. Igaz, ha valaki garantálná, hogy szerződést kap és csatárt játszhat a felnőttek között, nem foglalkozna egy pillanatig sem azzal, hogy melyik poszton szeret a legjobban szerepelni. Nagyon odafigyel a futballra, mert rövid határidőt szabott magának: ha a nyáron nem kerül be a keretbe, akkor... Nos, a mondatot egyelőre nem tudja befejezni. Annyit tud biztosan, hogy be kell vonulnia katonának, de hogy mi lesz leszerelése után, arról sejteme sincs. Természetesen utána is futballozni szeretne, és azt ma még elképzelni sem tudja, hogy más csapatban is játszhat, mint a Ferencváros. Pajor Gy. László
