Fradi műsorlap (1988)
1988. október 29.
Fradi műsorlap 1940. JANUÁR 1- 1944. JÚLIUS 2. NAGY BÉLA Az ERDÉLYI KUPÁTÓL -az ERDÉLYBEN nyert MAGYAR KUPÁIG 2. rész 1941 JANUÁR + A holtszezonban az egyik újságíró felkereste Horváth Sándort, a B-közép kapitányát és arról faggatta, hogy mi újság a szurkolói közökben? Egy rövid idézet az elhangzottakból:- Nehogy azt higgyék, hogy mi most nem csinálunk semmit. Én például szombaton egész nap telefonáltam, összetelefonáltam a tagokat, hogy mindenki legyen ott az ökölvivó CSB-n. Ügy fogjuk biztatni az FTC-t, mintha a ferencvárosi labdarúgókat biztatnánk.- És miről beszélgetnek mostanában?- A futballról És félek, mert a tagok folyton azt mondják, hogy nincs ellenfelünk, öt ponttal vezetünk... Az ilyesmi sohasem vezet jóra.- Mi van a Radványi-emlék- díjjal, amit mindig decemberben szokott a B-közép átadni a legeredményesebben szereplő zöld-fehér játékosnak?- A díj odaítélésben most egy kicsit elkéstünk. Majd az idény előtt adjuk át. Valószínű, hogy Polgár kapja majd. Azután Horváth Sándor még azt mondta:- Szerkesztő úr nem is tudja, hogy mi még ilyenkor télen is mennyire együttérzünk az egyesülettel. Mostanában például mindenki kapott egy levelet, hogy anyagilag támogassa az egyesületet. Filléreket kértek, de úgy hallom, eddig 12 pengő volt a legkisebb adomány. + Az újév első edzésére ilyen súlyban érkeztek a ferencvárosi labdarúgók: Csikós 71 kg, Polgár 78 kg, Hámori 68 kg, Sárosi III. 89 kg, Lázár 65 kg, Pósa 62 kg, Finta 77 kg, Kiszely 82 kg, Bíró 77 kg, Gyetvai 72 kg, Nagy II. 59(!) kg. A három „doktor” — Sárosi dr., Pálinkás dr. Szoyka dr — beteg volt, míg Kiss katonai szolgálata miatt maradt távol. + Tóth Potya köztudottan precíz edzőnek számított. Játékosairól kartont vezetett, minden fontos adatot rögzített. Ez- időtájt már a válogatott és az Elektromos edzője volt. A futógyorsaságokat mérte — 50 méteren. Azért futtatta őket 50 méterre, mert szerinte sohasem fordul elő a gyakorlatban az, hogy egy futballistának egyfolytában kelljen 100 métert futnia s így sokkal célravezetőbb, ha a futballisták nem 100, hanem csak 50 méterre edzenek.- A régi ferencvárosi játékosok idejét még akkor mértem, amikor a Ferencváros edzője voltam, az Elektromos játékosokét mostanában, a többiét egy-egy válogatott edzés alkalmával. Kétféle szempontból is mértem az időket. Először kíváncsi voltam arra, hogy az illető játékosnak milyen a természetes gyorsasága, hogy milyen gyors akkor, ha labdát vezet. Először tehát megmértem az idejüket 50 méterre futócipőben labda nélkül, aztán fut- ballcipőben labdával. Labda nélkül Táncos Misi volt a leggyorsabb 5,7 mp alatt tette meg a távot. (Pákozdi 5,8 — Takács II. 5,9 — Bíró Sanyi 6 — Gyetvai 6- Kincses 6 - Bukovi 6,1 - Sárosi dr. 6,1 - Zsengellér 6,2 - Hungler 6,2 A leglassúbb Toldi volt 6,9 mp-cel. Futballcipőben, labdavezetéssel szintén Táncos, Pákozdi és Takács II. volt a leggyorsabb. FEBRUÁR + A Ferencváros a rossz pályaviszonyok miatt csak február 9-én játszotta első edzőmérkőzését. Akkor viszont kis örökrangadót rendeztek: a profi Ferencváros az amatőr MTK ellen játszott. Részletek a nem mindennapi 3x30 perces meccs tudósításából: „Már az első percben Sárosi bead, a középcsatár helyén álló Gyetvainak és ő közelről a hálóba lő. öt perccel később Sárosi III. húsz méterről a hálóba küldi a labdát. Újabb két perc múlva szögletrúgás. Kiss Sárosi dr-nak fejeli a labdát, aki három lépésről a hálóba fejelik Valaki megjegyzi: — Ilyen sem volt még. A nyolcadik percben 3—0 a kék-fehérek ellen... A 11-4-es „örökrangadó” után a két csapat játékosai az MTK klubházban együtt uzsonnáztak. + Erdély egy részének visz- szacsatolása után az erdélyi egyesületek bekapcsolásával az MLSZ Erdélyi-Kupát alapított. A kupaküzdelmek még 1940. decem-’ bérében megkezdődtek a következő nyolc csapat részvételével: Nagyváradi AC, Kolozsvári AC, Nagybányai SE, BSZKRT, Elektromos, WMFC, Kispest, Szeged. A Ferencváros, mint az 1939-40-es bajnok, kiemelték, így a zöld-fehéreknek csak a döntőben kellett mérkőzniük az addig kitűnően szereplő csepeliekkel. + Csepelen 8000 néző előtt hazai siker született: WMFC—Ferencváros 1-0. A kupa sorsát eldöntő gól a 66. percben esett- Pintér labdája a kapufáról pattant a kitűnően védő Csikós hálójába. A mérkőzés utolsó percében „az állóhelyen fellobbannak az öröm jeléül meggyújtott papírcsomók lángjai. A csepeli közönség ünnepli az Erdélyi Kupát.” Kupaátadást azonban nem láthattak, mert a trófeát a döntő bevételéből rendelték meg — és csak mintegy tíz hónap múlva készült el! A pesti humor persze mindenre azonnal reagált. Két fradista találkozik. Az egyik:- Jól kiszúrtunk a csepeliekkel! — Hogy-hogy? — Nyerettünk velük egy — nemlétező kupát... + A Latorca utcai pályán tízezren tapsoltak az új bajnoki idény első ferencvárosi góljának: Kalocsay dr. az ötösről helyezte a labdát a kapuba. 1—1 után is „doktor gól” következett. Sárosi dr. szintén az ötösről vette be a kaput. A Fradi végül 3-2-re győzte le az idénnyitón az Elektromost. + A mérkőzés után a Ferencváros öltözőjében arról volt szó, hogy mindkét bekapott gólt el lehetett volna kerülni. — Most jobb lett volna a gólarányunk - mondta valaki. Ebben a pillanatban hozták a hírt, hogy az Újpest-Kispest mérkőzés eredménye 4—4. Rögtön mondták: — Mit gólarány! Nem fontos a gólarány! Ezt a bajnokságot nem gólaránnyal nyeri a Fradi, hanem úgytahogy akarja... + Az Üllői úti pályán két szurkoló beszélget: — Szeretnék vasárnap remek mérkőzést látni. Olyant, amelyen a Fradi ontja a gólokat. Mint például a Gradjanski elleni mérkőzés volt. Félek azonban, hogy baj lesz. — Miért? — Régi hagyomány nálunk az, hogy amikor elkezdődik a nagyböjt, akkor a Fradi is elkezd rosszul szerepelni. Igaz, hogy azután húsvétkor mindig feltámad. Egyenlőre azonban most a nagyböjt van itt... + Három nappal később Di- MÁVAG—Ferencváros 1-0! A Ferencváros a 15. fordulóban szenvedte el első vereségét. „Nem történt történelmi fordulat, csupán annyi, hogy a Di- MÁVAG bebizonyította harmadik helyének megérdemelt voltát. A Ferencváros pedig nem tudta kijátszani bajnoki formáját. 10:3 volt a szögletarány, 4:1 a kapufaarány a Ferencváros javára. A DiMÁVAG szerencsés, de nem érdemtelen győzelmet aratott.” MÁRCIUS + Két megmosolyogtató eset a válogatott egyik előkészületi meccséről: A szövetségi kapitány a nyilvánosság kizárásával akarta az úgynevezett rostamérkőzést lejátszani. A kapuba őrt állítottak és csak szigorú igazoltatás után juthattak a pálya belsejébe azok, akiknek valóban volt ott valami keresnivalójuk. így történt, hogy a diáksapkás, a hóna alatt iskolai könyvekkel telt táskát szorongató Szuszát semmi áron sem akarták beengedni. Nem akarták elhinni neki, hogy Játékos”. Szusza töprengett egy darabig, azután jó testesei jutott eszébe: betette a sapkáját a táskába és a könyveit átcsoportosította. A kitömött táska láttán mindenki azt hihette, hogy futballcipő, meg más, a labdarúgáshoz szükséges felszerelés van benne. Ezután ismét a kapuhoz ment és mélyített hangon így szólt: — Játékos! Szó nélkül beengedték.. Az edzőmérkőzés utáni uzsonnán részt vett Mandik Béla, az MTK intézője is és az egyik szomszédos asztalnál üldögélve hallgatta a kapitány, az edző és a játékosok megbeszélését. Az uzsonna javában folyt, amikor a pincér odament Mandikhoz és fejével a játékosok felé intve megkérdezte tőle: — Maga ide tartozik? Mandik egyből felelt: — Ha csak ide tartoznék!... De fűnek fának tartozom... + Ferencváros—Törekvés 5-2. „Izgalmas, sőt néha túl izgalmas mérkőzés volt. Az első félidőben teljesen egyenrangú ellenfelek játszottak, még talán egy hajszállal a Törekvés többet is támadott. Két kapufa is jelzi, hogy az első félidőben a Törekvés nagyon is versenyben volt. Szünet után azonban a Fradi fölénye egyre jobban kidomborodott. A jobb testalkatú ferencvárosiaknak jobban ízlett az egyre mélyebbé váló talaj, a döntést azonban az hozta meg, hogy a ferencvárosi szélsőket sokat küldték játékba, főleg a nagyszerű formában lévő Gyetvait.” A mérkőzés után Róják Gyula a Törekvés csapatkapitánya mondta: — Gyetvait még ilyen jól nem láttam játszani. Egyszer mellette futottam, hogy beavatkozzam, de hirtelen úgy belegyorsított, hogy valósággal állva maradtam. Nagyszerűen játszott a Ferencváros. Másképp nem győzhetett volna, mert mi sem játszottunk rosszul. + Nagyban folytak az előkészületek a forduló mérkőzésére, az ekkor rangadónak számító Ferencváros-WMFC (Csepel) találkozóra. Mester György, a Fradi pálya irodaigazgatója a „kulisszatitkokról” tájékoztatott: — Jelenleg az asszonyok sikálják a lelátókat. Rengeteg galambunk van — és ezek a galambok illetlenek. Már gondoltam arra, hogy két eset lehetséges: vagy megneveljük a galambokat, vagy felállítja az FTC a galamblövő szakosztályát. Az utóbbi célravezetőbb lenne... — Hány elővételi helyen árusítják a jegyeket a mérkőzésre? — Erre a mérkőzésre 22 helyen. Budapesten 20 és Csepelen 2 helyen. — Hány bejárat lesz nyitva a vasárnapi mérkőzésen? — Nyolc s a nyolc bejáraton összesen 16 turniké van. Tehát 16 helyen jöhetnek be a nézők. Egy-egy turnikén 1000-1200 néző jöhet be kényelmesen, így tehát 16 000 néző minden zavar nélkül bejöhet. Én körülbelül ennyi nézőre is számítok. + Mester Gyuri bácsi nem sokat tévedett — 14 ezerszurkoló tekintette meg arangadót.Ferencvá- ros—WMFC 3—2. Kiszely remekül játszott, döntő érdemei voltak a sikerben. Harmadik gólnál a ballábbal küldte a labdát a jobbsarokba. Valaki lelkesen kiabálta: — Kiszely, végre egyszer ballábbal keltél fel! + A magyar válogatottat kellemetlen meglepetés érte a Nyugati-pályaudvaron: csak hat szabad hely volt azon a hálókocsin, amelyik Belgrádba vitte a csapatot. „A kapitánynak dönteni kell, hogy ki legyen az a hat játékos, aki hálókocsiban utazik. Csikós, Bíró, Lázár, Sárosi III. és Bodola mellett dönt a kapitány a következő indoklással: — Csikós, Bíró és Lázár már nem tartozik a csikóállományba, nekik van leginkább szükségük a kényelmes alvásra. Bodola hosszú utat tett meg Nagyváradról, Sárosi III-nak pedig nehéz katonai szolgálata volt az elmúlt héten. A hatodik helyért sorsot húzunk. Kalapba kerül a többi váloga- tötrneve és a szerencse Polgárnak kezdvez, tehát ő is hálókocsin utazhat.” + Magyarország—Jugoszlávia 1-1, A magyar csapat Gyetvai góljával már a 8. percben vezetést szerzett, de a hazaiak még az első félidő végén kiegyenlítettek. A meccs végén viszont esett egy magyar gól is: „Lázár partdobását Gyetvai visszafejeli, Lázár megy a labdával a közép felé és onnan pompás keresztlabdát küld Kincses irányába. Kincses villámgyorsan ráfut és öt lépésről a tehetetlen kapus mellett a jobb alsó sarokba lő. Szabályos gól, a játékvezető nem is fütyült közben, csak mikor a labda a hálóba került, minősíti lesnek az esetet és ítél kifelé szabadrúgást. Pedig lesről szó sem lehetett, mert az egyik jugoszláv védő a bal kapufa mellett állt!” Ezt megerősítette Du- bac, a jugoszláv hátvéd is: — A magyarok második gólja előtt semmi szabálytalanságot nem láttam. Én bent álltam a kapuban... + A márciusvégi Magyar Kupa forduló hármas szenzációt hozott: — A Ferencváros az Üllői úton — 1600 néző előtt — 3-2-re kikapott az amatőr Gázgyár csapatától! — Az Újpest szintén hazai pályán 3-3-at ért el a Lampart ellen. — Az Elektromos 4—2-re legyőzte a WMFC-t! + Tóth Lajos dr. a Ferencváros intézője:
