Fradi műsorlap (1988)
1988. október 29.
Fradi műsorlap •AZSSIV VISSZAPILLANTOD ÓTNALLIP Folytatás az 1. oldalról Vaszil Gyula te: Fischer Pali ellen volt legkönnyebb játszanom aTerencvá- rosi támadók közül. Igaz, 1985 őszén, amikor 1—0-ra nyertünk még ő is kezdőnek számított, nem volt neve, rutinja. Már akkor is jól fejelt, más erényét azonban nem csillogtatta meg ellenünk, s ezért sem volt oly eredményes a támadőjátékuk. Kovács Ferenc megdicsért mérkőzés után, különösen azért, mert Fischer szinte alig ért labdához a találkozó folyamán. Aztán fordult a kocka, elértem a csúcsra. Mert szerintem a Ferencvárosban futballozni az egyik legnagyobb rang, ^miről egy labdarúgó álmodozhat. A sportkrónikák pedig íródnak tovább, s feljegyezték azt is, hogyan szerepelt Vaszil zöld-fehér mezben a Videoton ellen. Voltaképpen szerencsés alkat, hiszen itt sem jött le vesztesen még a pályáról. Igaz, a fővárosi csapat szempontjából már korántsem oly fényes az eredménylista. Még Dalnoki Jenő idejéből 1—1, aztán az Albert— Rákosi vezetés idején 2—2, ez volt az első meccs tavaly ősszel az új edzőpáros beiktatása után. S a tavaszi dicsőséges szezonzárás részeként az Üllői úton 3- 0-ás hazai győzelem. Ezen a találkozón rúgta Vaszil Gyula élete első NB I-es gólját volt csapata hálójába. Hatalmas gól volt. Valahol az ellenfél térfele közepének jobb oldalán megkapta a labdát. Néhány csel után betört a tizenhatoson belülre. A védők beadást vártak, ő ehelyett 14 méterről rásuhintotta a labdát, meg sem állt a bal felső sarokig. — Általában igaz az — mondja Vaszil —, ha az ember régi klubja ellen játszik, nagyobb a harci kedve, több az ambíciója a játékhoz. Meg akarja mutatni, csakazértis, hogy jó játékos. Meg aztán a régi társakat jobban ismeri, tudja gyengéiket, ezek figyelembevételével játszik. Azon a szép májusi meccsen nekem nagyon bejött minden, a gólra amíg élek, emlékezni fogok. Kérdés persze, ez a kulturáltan fogalmazó, jó modorú, lényeglátó fiú befér-e a kezdő tizenegybe a Videoton ellen. Szerinte van esélye. , Alin dig imádtam középpályást játszani. Az az érzésem, középső középpályán erőben, futásban mindenképpen megállnám a helyem, a többit pedig a játék hangulata meghozná.’ (hJc.j.) Jó volt Szöulban Komáromi Tibor — a „trónörökössel ' A sportszerető közvéleményt magával ragadta olimpiai csapatunk szöuli szereplése. A tizenegy aranyérem, a hat ezüst és bronz érem önmagáért beszél. A sportolók ötkarikás játékon nyújtott teljesítménye joggal hozta tűzbe-lázba az országot. A Ferencvárosi Torna Club versenyzői is továbböregbítették az egyesület dicső hagyományait, s Sike András személyében olimpiai bajnokot is adott a magyar sportnak. Amíg a szöuli játékok előtt mégcsak az esélyekről, lehetőségekről folytattunk párbeszédet, most a ferencvárosi sportolókkal úgymond a bizonyítványról, a szereplés mérlegéről készítettünk beszélgetést. Horváth Zsolt tagja volt a hatodik helyezést elért tornászcsapatnak.- Hogyan értékeli a teljesítményt? + Lényegében ez volt a csapat álma, vagyis a hatodik hely. Es ennek értékét csak növeli az, hogy tulajdonképpen félcsapattal értük el ezt a jelentős sikert. Tudott dolog, hogy a csapatversenyek során Achilles-in szakadást szenvedett Tóth Balázs, és ekkor bizony némi pánikhangulat lett úrrá a csapaton. Szerencsére hamar feloldódott ez a görcs, és túl tudtuk tenni magunkat az első katarzison. A szó igaz értelmében az „Egy mindenkiért, mindenki egyért! lett a jelszó, s keményen összeszorítottuk a fogunkat. Nagyon boldog vagyok, azért, hogy tulajdonképpen életem első világversenyén nem okoztam csalódást, s tagja lehettem ennek a hallatlanul jó szellemű, egymást segítő csapatnak. A következő évek eredményeihez nagy erőt adhat ez a szöuli hatodik hely. A magyar kerékpársport jelenlegi helyzetében Somogyi Miklósnak a pontversenyben elért tizedik helyezése jó szereplésnek számít.- Hogyan tekint vissza a szöuli napokra? * Elégedett vagyok a teljesítményemmel, bár az is igaz, hogy négyezer méteren lehetett volna jobb, szerencsésebb is a versenyzésem. Remek körülmények fogadtak Dél-Ko- reában, nekem egyes egyedül a nyolcórás átállás okozott némi gondot.- Mennyire ment el a világ a magyar kerékpársporttól? + Olyan lelkes emberekkel, mint például Schillerwein István szövetségi kapitány és a sportért valóban mindent vállaló versenyzőkkel szerintem csökkenthetjük a világ élvonalával szembeni elmaradásunkat. Egyszerűen több fény kellene, hogy hulljon a nap alatt a magyar kerékpársportra. De most ne a gondokról beszéljünk, hanem örüljünk közösen, mert úgy vélem, hogy ez a tizedik hely a sportvezetés számára sem okozott csalódást. Fodor János a Svájcban játszó volt Fradi-kézilabdis tagja volt a negyedik helyezést elért csapatnak.- Gondolom tisztában van azzal, hogy a szurkolók lényegesen jobb szereplést vártak a kézilabdázóinktól? + Mi magunk is. Nem titok, hogy érmes reményekkel utaztunk ki Szöulba. De a borzasztó gyenge rajt szinte sokkolta a gárdát. Pusztán az első két csoportmérkőzés után tudtunk úgy ahogy talpraállni, és ha okosabban, szervezettebben játszunk, a rossz rajt ellenére is elérhettük volna, hogy bronzérmesek legyünk. — A kötöttfogású birkózók 82 kilogrammos küzdelmében Komáromi Tibor ezüstérmes lett. A rendkívül népszerű Fradi versenyző így foglalja össze e második hely tanulságait: + Mindenki előtt közismert, hogy győzni mentem ki Szöulba. Végül is ezüstérmes lettem, és gondolom most vannak olyanok is akik nem is alaptalanul azt mondják, csalódást okoztam. Erre az a válaszom, hogy szomorú vagyok, mert nem tudtam teljesíteni az elsősorban önmagámmal szemben támasztott elvárásomat. Ugyanakkor nem tekintem kudarcnak ezt az ezüstérmet, mivel egy olimpián másodiknak lenni az semmiképpen sem nevezhető bukásnak. Tudomásul kellett vennem, hogy most jobb volt a szovjet Mamiasvili. Kétségtelenül igaz, hogy a döntőben imponálóan birkózott. Bevallom nehezen juttottam túl az első napok bizony letargikus hangulatán. Egy valami ad további erőt: az a szeretet, törődés amit a válogatottban és a klubomban kaptam. Egész biztos, hogy a szöuli remének szertefoszlását csak újabb győzelmek tudják feledtetni... Mostmár előre kell néznem, és még elszántabban kell készülnöm a következő időszakok világversenyeire. Nagy János a szabadfogásúak 74 kilogrammos küzdelmében végül i$ helyezetíen lett. — így első hallásra ez elkeserítő lehet egy sportember számára? + Számomra már az is óriási megtiszteltetés volt, hogy kijuthattam az olimpiára. Titokban az volt a vágyam, hogy legalább a hat közé kerüljek. Sajnos nem jött össze, mert irtózatosan erős ágra sodort a sorsolás. A későbbi olimpiai bajnok amerikai Ken Monday-jal 3:2-re birkóztam egy nagyon jó meccsen. A következő ellenfelem egy dél-koreai versenyző volt, aki 73-ra vert meg. Csalásról szó sem lehetett, egyszerűen ügyesebb volt, mint én. Végül is nem vagyok elkeseredett, s főleg a Monday elleni összecsapás ad erőt hiszen a világ egyik kiemelkedő klasszisával szemben sem vallottam szégyent. Bíró László a szabadfogásúak 52 kilogrammos küzdelmében negyedik lett. + Talán ha szerencsésebb a sorsolásom, akkor érmes is lehettem volna — módja Bíró László arról a súlycsoportról, amelyikben talán a legtöbb klasszis zsúfolódott össze a szöuli mezőnyben, majd így folytatja: — Köny- nyen elképzelhető, hogy ez volt pályafutásom utolsó világversenye. Nagyon töröm a fejem azon, hogy végleg abbahagyom a birkózást. Iszonyatosan sok munka és szenvedés van egy olimpiai szereplésben, és ráadásul még itt van a fogyasztás, ami pedig idegölő, kínzó dolog. A kötöttfogásúak 57 kilogrammos küzdelmében Sike András állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára.- Pusztán emlékeztetni szeretném arra. hogy az olimpia előtt itt az Üllői úti pályán úgy fogalmazta meg reményeit, hogy nagyon boldog lenne már akkor is, ha érmes lenne. * De nem mondtam azt, hogy az érmek között esetleg nem kacérkodom e az arannyal... Komolyra fordítva a szót, számomra csodálatosan jött össze minden ezen az olimpián. A legsorsdöntőbbnek azt tartom, hogy hallatlanul felszabadultan tudtam birkózni, és végig bírtam kondícióval a mérkőzéseket.- A verseny során mikor gondolt először arra, hogy megnyerheti az olimpiai bajnoki címet? + Amikor bejutottam a döntőbe. Óriási erőt adott az, hogy magabiztos birkózással jutottam túl valamennyi csoportbeli ellenfelemen, és nem volt bennem semmiféle belső feszültség vagy félelem, amikor az aranyért Ba- lov-val kellett birkóznom. Sokan azt mondják, hogy könnyű dolgom volt, mert térdsérüléssel bajlódott a bolgár fiú. Meggyőződésem, bármi is történt, de ezen az olimpián erőnlétileg, idegileg, fizikálisán ebben a súlycsoportban én voltam a legjobban felkészülve.- És mi jutott eszébe a dobogó legmagasabb fokán? + Borzasztó sok érzés kavargóit bennem, és szinte filmszerűen lepergett előttem eddigi egész birkózó pályafutásom, aztán eszembe jutottak a szüleim, az Üllői úti birkózócsarnok, a Fradi és mindazok az edzők, akik foglalkoztak velem. Éreztem, tudtam, hogy sokan sírnak velem együtt ebben a pillanatban.- A győzelem után azt mondta, hogy az első kívánsága egy jó nagy adag pacalpörkölt. Ügy hal-
