Fradi műsorlap (1988)
1988. szeptember 3.
Fradi műsorlap 13 Szeiler visszatért Zsiborás Gábor sajnálatos, Szöulban elszenvedett súlyos térdsérülése nyomán kapus után kellett néznie a Ferencvárosnak. A posztra több kitűnő játékos pályázott: a Videotonból Kosz- ta, az Újpesti Dózsából Gróf Attila szívesen jelentkezett volna az Üllői úti csapatba, Albert Flóriánék mégis Szeiler József mellett döntöttek, őt voltaképpen nem is kellett leigazolniuk, hiszen a fiatal játékost csupán kölcsönadta a klub, és a megállapodásban foglalt határidő ezen a nyáron lejárt. A csapat kedvelői jól emlékeznek, S?eilert már látták védeni az Üllői úton. Hiszen a Budapesti Vegyiművek csapatától 16 évesen a zöld-fehérekhez került fiú egy esztendőt töltött az ifisták között, majd azonnal a juniorban állították kapuba. Sőt, 1984-ben, 18 éves fejjel már a felnőttekkel együtt edz- hetett. Ekkor jött egy váratlan fordulat. Eltört a csuklója, össze kellett csavarozni. Lábadozás, rehabilitáció, aztán - a cserepad következett. S ez egyetlen kapus számára sem tartozik a népszerű helyek közé. Így aztán - jobb híján - Szeiler József vándorútra indult. Szeretett volna valamelyik csapatban kezdőember lenni. A Volánnál ez három mérkőzés erejéig sikerült, aztán - ki tudja miért? - nem kapott több bizalmat. Fél év elteltével a Czabán Samu térről áttelepedett a Pasaréti útra. A Pénzügyőrnél végre minden mérkőzés előtt vele kezdődött az ősz- szeállítás. Érezte a bizalmat, habzsolta a szeretetet, s ment is a védés. Négyszer választották a mezőny legjobbjának. Mégis vágyott magasabb osztályú csapatba. Az NB Ill-as Pénzügyőrből ugyanis nem hívták az utánpótlás válogatottba, ahova azelőtt rendszeresen berendelte a távirat, Részt vett az edzőtáborokon, s az EB selejtezőkre is elutazott a csapattal. Sajnos, Szeiler József esetében is beigazolódott a mondás, más a szándék, és más a valóság. Miközben magasabb osztályú csaE at felé kacsingatott, súlyos autó- aleset érte (nem ő vezetett, a bal hátsó ülésen utazott): eltört a sípcsontja, A műtét során 36 centiméter hosszú vasrúddal rögzítették a. lábát, s a sajnálatos eset újabb kényszerpihenőt jelentett számára. Felépülése után még néhány mérkőzést Játszott a Pénzügyőrben, aztán - mégis teljesült az óhaj - Veszprémbe hívták, a bajnok aspiráns II. osztályú csapathoz. Szép hónapokat töltött a Bakony lábáná, remek társaság jött össze. Ennek nem kis szerepe volt abban, hogy a gárda följutott az első osztályba. Ám a baleset nyomai nem múltak el teljesen. A sok futást, az erős fizikai megterhelést nem bírta még a sérült láb. De a kisebb fizikai megpróbáltatással j áró meccseken már megvillantak az igazi Szeiler-féle reflexek. A bajnoki találkozókon sorra remekelt, nem véletlenül ragaszkodott hozzá Glázer Róbert edző is.- Nagyon jól esett a bizalom. élni afcartam, s nem visszaélni vele — mondja a szőke fiú. - Mégis egy kicsit furcsán sült el a Fradihoz való szerződésem, illetve vissza/ övét elem Tudtam, a Ferencvárosban Zsiborás és Józsa mögött nem juthatok szóhoz, igy aztán megígértem Veszprémbe, hogy maradok. Akkor még nem tudtam Zsiborás Gabi sérüléséről. Lejárt viszont a kölcsönszerződésem, kötelességem volt jelentkezni az Üllői úton. Gondoltam, megbeszéljük, mi lesz a további sorsom. Sok beszédnek nem volt helye. Mondták, Zsiborás megsérült, szükség van rám. S mivel alapszerződésem a Ferencvároshoz fűzött közölték: hétfőn reggel nyolckor az öltözőben találkozunk.- Különös helyzetbe kerültem. Szégyelltem magam, hogy nem tudtam megtartani adott szavamat. Egyik szemem sirt, a másik viszont nevetett. Sírt, mert a bizabm nagyon sok erőt adott, s Veszprémben visszaszereztem önbizalmamat,' a sérülés után újra formába lendültem A csapatnak futott a szekere, s épp ezért még most is hívtak vissza. Jog szerint azonban nemet kellett mondanom, bármennyire is jólesett az ismételten elhangzott hívó szó. Egy kapusnak nagyon sokat számít, ha rendszeresen védhet, ha úgy él, hogy tudja: biztosan ő a kezdő ember a csapatban. A Ferencváros viszont olyan kapus-szerepeltetési hagyományokkal rendelkezik, amelyek nem kedveznek az újaknak. Ritkán kap lehetőséget az éppen első számú kapusként számításba vett játékos mögött a rivális.- Ugyanakkor azt tartom, nagy dolog a Ferencvárosban még cserekapusnak is lenni. S, ha az ember szíve igazából a zöld-fehéreké, akkor kevés nagyszerűbb dolog létezik annál, mint a lehetőség, hogy abban a csapatban is szerepelhet, amelyet a legjobban szeret. Ennek ellenére a két évre kötött szerződésembe bevettük, ha Zsiborás felépül, s újra három kapusa lesz a Fradinak, akkor keressük a klubnak és nekem kölcsönösen előnyös megoldást. Magyarán: ha kellek valahol, elmehetek. Szeiler József tudja, egyelőre még a Fradiban sem megy úgy a védés, ahogy szeretné. Érzi ezt maga is, de hallja másoktól is. Hallatlan akaratereje, bizonyítási vágya, nem utolsósorban rendkívül sportszerű életmódja, fegyelmezettsége azonban garancia arra, hogy mielőbb formába hozza magát, s teljes értékű harcosa legyen az új bajnoki szezonban szép reményekkel küzdelembe induló Ferencvárosnak. Horváth K. József „Ha gólt szerzek, azzal bizonyíthatok” Hajdan arról volt híres a Ferencváros, hogy mindig nevelt magának tehetséges labdarúgókat, akikből rövid időn belül neves játékosok lettek, erősségei a klubnak. Aztán a mindig gazdagon termő föld szikesedni kezdett, már csak elvétve sáre dt belőle gazdag aratni való. e egy-egy szépreményű ifjú azért mindig felbukkan s a szurkolók, ilyenkor mindig bizakodni kezdenek abban, hogy talán egy új sztár születik megint az Üllői úton. Most bajnoki év kezdetén egy újabb saját nevelésű futballistát szerződtetett a Fradi, Wukovics Lászlót, aki most nőtte ki az ificsapatot. Az ifjú csatár az előkészületi mérkőzések során már többszőr kapott rövidé bb -hosszabb szereB t a legjobbak között, Csere- nt beállt a Malmö elleni nemzetközi találkozón s a második félidőben pályára lépett az MTK-VM jubileumi tornájának döntőjében is, Ami a jövőt illeti, arról Rákosi Gyula edző tömören így fogalmazott: Wukovics- ban megvan a tehetség ahhoz, hogy mielőbb NB I-es Játékos legyen. Az alábbi beszélgetésre nem messze a legendás Springer szobortól került sor, egy pádon, = Mióta viseled a zöld-fehér mezt Laci? * Tíz évvel ezelőtt hozott be apukám először a Fradi pályára, Mindjárt itt is maradtam, de vé- gülis csak másfél év után lehettem igazolt játékos. Előtte ugyanis két hónapot az Úttörő Stadion csapatánál töltöttem, akik ezidő alatt leigazoltak s nem is engedtek át a Ferencvárosba. így mi mást tehettem, mint tréningeztem az előkészítő csoportba s vártam a napot, amikor végre FTC játékosnak mondhatom magam. Aztán szinte minden csapatban megfordultam, az ifi III-at leszámítva. Ugyanis a serdülő „egy" után azonnal az ifi II tagja lettem. Aztán következett az ifi I, itt két évet futballoztam, de innen már néha elvittek a juniorok közé. A nagy nap pedig ez év tavaszán jött el.- Ha jól sejtem ekkor mutat■ köz tál,be az első csapatban? * így van, Május tizennegye- dike volt és sohasem felejtem el. Ezen a napon volt a ballagásom is. Szokásosan az ifi meccsre készültem, amikor szóltak úgy készüljek, hogy a nagycsapat kis- padjára ülök. Csodálatos volt az a délután. Pedig csak öt percet játszottam s ezalatt egyszer értem a labdához. De teljesült életem nagy álma. NB I-es mérkőzésen játszhattam. És a Ferencvárosban,..- Mit ‘ mondott akkor az első csapat edzője, Rákosi Gyula neked? * Annyit, hogy sok jót hallott rólam, meg látott is játszani, ezért vagyok most itt. Jutalomból. Az elmúlt bajnokságban aztán hatszor futballoztam 'a tartalék csapatba s csak két meccsen nem rúgtam gólt. Nyáron amikor vége lett az ifi bajnokságnak mesterünk Vépi Péter közölte velem, hogy majd az első csapattal alapozok. Nos akkor még csak legbelül reménykedtem abban, hogy ott tartanak. Aztán az álomból valóság lett. Elém tették a szerződést s az három évre szólt. = Maradjunk még a gyerekéveknél. Mesélj az elmúU nyolc esztendőről, * Csupa szépet és Jót mondhatok erről az időszakról, Minden csapatban középcsatárt játszottam, Gólkirály voltam, mi kell ennél több egy futballistának? = A Videoton elleni öt ptr- ces bemutatkozást követően nemrég a Malmö ellen már egy komolyabb erőpróba következett az első csapatnál, Milyen emlékeid maradtak ezután? * Bár kikaptunk, számomra ez a játék is ünnep volt. S akkor lett volna igazán csodálatos, ha gólt is rúgok. S erre megvolt a lehetőségem. Nagy helyzetben elrúgtam a labdát a jobb sarok mellett. Pedig ha egy kis külsőt is beletettem volna... Ha az ifibe játszom, egészen'biztos, hogy berúgom azt a labdát. De ott a nagyok között túlságosan megviselt még a felelősség. Ugyanígy voltam az MTK elleni mécsesén is. Nagyon izgultam, ráadásul ideges légkörben álltam be, így aztán kapkodtam, görcsös lettem. Pláne amikor rám is kiabáltak. Egyelőre a legnehezebb az lesz, míg megszokom az NB I légkörét, amíg sikerül beilleszkednem a csapatba. S ha már megmerem csinálni nyugodt szívvel mindazt, amit az ifiben, akkor egyenesbe kerülök. De amíg minden labdaérintésnél az villan belém, jaj istenem, csak nehogy rontsak, addig cietlő-botló ember leszek. Ezen keU hát túljutnom, Ha a többiek is segítenek, ez hamar sikerülni fog.- Tehát most már az első felnőtt gólodat várod? * Igen. És nagyon. Mert tudom, hogy az minősít a többiek előtt. Ha gólt szerzek, azzal bizonyíthatom, hogy közéjük való vagyok, azzal elnyerhetem a bizalmukat, akkor igazából befogadnak. Egy csatárnak ez az egyetlen ajánlólevele.-Az ifiben, egykorú társak között könnyebb volt a gólszerzés, ezt nyilván ma már tudod te is? * Persze. Az NB I az más. Itt mindent sokkal gyorsabban kell csinálni. A labdaátvételt, a cselt, a kapuralövést. Mert abban a pillanatban, hogy jön a labda, jön az ellenfél is. Ráadásul itt már pénzre megy a dolog s a győzelemért nagyon még kell szenvedni. Hát szenvedek én is. Ha már sok lemondás árán eljutottam idáig, igyekszem megállni a helyem a legjobbak között is. Számomra ugyanis felemelő érzés, hogy tizennyolc évesen szerződtetett a Ferencváros. Ez óriási dolog, úgy tudom ilyen fiatalon csak Limperger kapott A FERENCVÁROS SZERZŐDTETETT LABDARÚGÓI Albert Flórián Bánki József Bus Iván Dukon Béla Dzuiják József Fischer Pál Józsa Miklós Keller József Kincses Sándor Limperger Zsolt Nagy Sándor Nagy Zsolt Pintér Attila Répási László Simon Tibor Strausz László Szeiler József Topor Antal Vaszil Gyula Wukovics László Zsiborás Gábor Zsinka János itt szerződést. Ezt a lehetőséget vétek lenne elszalasztani.-Az NB I-hez nem csak tehetség, de önbizalom is szükségeltetik. Ha most van belőle, az nem jó, ha meg nincs az pláne nem Wukovics Lacinak mennyi van belőle? * Hát nem feszíti szét rajtam a mezt, de egy picit azért hiszek abban, hogy nem bukom meg talán a legmagasabb osztályban sem. Azt mondják, elég gyors vagyok, az ifiben meg a tartalékban sokszor oda tudtam kerülni gólhelyzetbe, sőt egészen rövid nagycsapatbeli szereplésem alatt is' volt lehetőségem. Ez pedig bátorít. A serdülő és Ifigólok zömét távolról, vagy közelről szerezted? + Általában a tizenhatoson belülről. De az NB I-ben ezen a területen ritka az őrizetlenül hagyott támadó. De ha nem hinném, hogy itt is helyzetbe tudok kerülni, akár abba is hagyhatnám a játékot, = Ügy tudom, hogy édesapádnak nagy szerepe van abban, hogy ilyen sokra vitted a futball- pályán7 + Igen. Neki köszönhetem a legtöbbet. Azt a bizonyos indíttatást is. Három évesen ő tette elém először a labdát, tőle tanultam meg a futball szeretetét, a sportág alánjait. Rengeteget fociztunk együtt a Mareibányi téren, aputól lestem el, hogyan kell labdát kezelni, cselezni, rúgni. Megtanultam tőle, mert őS jó futballista volt.- Egy ifjú játékos mit tart legfontosabbnak a labdarúgásban? * Hogy valaki szeresse amit csinál. És elsősorban játéknak vegye. Bár tudom, hogy ez magas szinten már több annál, ez már foglalkozás, Szakma. Dc csak hivatásból Űzni az kevés. Aki nem szereti, mint játékot, nem lele benne igazi örömet. Én nagyon szeretek futballozni. És biztos vagyok benne, hogy harminc évesen is ugyanúgy érzek, mint ma. Wukovics László tavasszal már bemutatkozott azNB I4jen. öt percet játszott a Fradiban a Videoton ellen. Mostantól már nagy terveket kovácsol. Kezdő ember szeretne lenni az élvonalban. Járjon sok szerencsével. v. s
