Fradi műsorlap (1987/88)

1987. karácsony

Fradi műsorlap ✓- Örüljön uram! A szarvasbo­gár szerencsét jelent! Mindegyik egy-egy gól! Sas lázasan kezdett keresni még több szarvasbogarat, de már nem talált. Ilyenformán kényte­len megelégedni 2 góllal. A kis történetből a két gól ugyan igaz valóság lett, dehát - az olaszok több szarvasbogarat találtak... * Június 20. Párizs, Colombes stadion 65 000 néző: OLASZORSZÁG-MAGYAR- ORSZÁG 4-2 (3-1) Gólszerzők: Colaussi, Titkos, Pi- ola, Colaussi, Sárosi dr., Piola. ,Az utolsó roham nem sike­rült! A magyar csapat alulma­radt a világbajnoki torna döntő küzdelmében az olaszokkal szem­ben. Az előtt az olasz csapat előtt kellett meghajolni, amelyet 13 év óta nem tudunk magunk alá gyűrni a nagy vetélkedésben. Ha van is valami keserű íz a szánk­ban, az a nagyratörés, a nemes ambíció kielégítetlen érzéséből fakad. Pedig örülnünk kell, hi­szen elsőízben történt meg az, hogy eljutottunk a labdarúgás vi­lágbajnokságának döntőjébe. El­ső alkalommal lettünk hivatalo­san is másodikak a labadarúgó nemzetek világrangsorában.” Most pedig idézzünk fel né­hány pillanatot a mérkőzés kez­detének ünnepélyességéből, majd labdarúgásunk első VB döntőben elért góljait elevenítjük fel. 5 óra előtt néhány perccel fel­hangzik a Marseilles dallama. Jön Lebrun elnök. A zenekar a dísz­páholy elé áll. Odamegy Dela­unay a francia szövetség főtitká­ra és Barassi az olasz szövetség főtitkára is. Usetty elnök vezetésével be­vonul a magyar csapat Szabó és Polgár van elől. Sárosi és Vincze a sor végén. Mögöttük jön az olasz csapat. Felhangzik előbb a magyar, majd az olasz himnusz. Ezután a két csapat feláll a pá­lya közepén Lebrun köztársasági elnök elvonul a játékosok sora előtt. Rímet a FIFA elnöke be­mutatja neki a játékosokat. Az elnök kezet fog a fiúkkal és a vezetőkkel. Aztán 5 óra 5 perckor Piola elindítja a labdát. Ez a labda hat perc múlva már a magyar kapu­ban kötött ki... Két perc múlva azonban meg­született a VB döntők első ma­gyar gólja: Sas a szélső Vinczé- hez játszik, Vincze Sárosi elé to­vábbítja a labdát. Sárosi csodála­tos érzékkel emeli át a labdát a védők feje felett Titkos elé. Tit­kos remekül csúsztatja a lábán végig a labdát, azután gyilkos erejű lövést ereszt meg a bal fel­ső sarokra. OK veri vetődik, de a lövés védhetetlen, 1-1! Az áz­zunk” féKdőben már 3-1-re ve­zettek. Aztán a 70. percben ismét magyar gól következett: Polgár viszi a labdát, előreadja Sárosinak aki tesz vele pár lépést aztán gyorsan odateszi Zsengellér elé. Már Zsengellér is lőhetne, de ő biztosra akar menni. A kapu­tól 12 méternyire átfejeli Sárosi - hoz a labdát. Sárosi közben tisz­ta helyzetet teremtett magának, jobb belsővel a kapu baloldalába vágja a labdát. Oliveri tehetet­len, 3-2!-re javítjuk az ered­ményt. Sajnos további .javítás” nem történt — sőt Piola újabb gólja végleg eloszlatta reményeinket. A magyar fiúk „csak” a máso­dik helyen végeztek. * A hazautazó magyar csapat búcsúztatásánál megjelent a Pe­tit Párisién tudósitója is. Nézte- nézte a kocsiablakokban kikö­nyökölő fiúkat s így szólt társá­hoz:- A magyarok kikaptak, hogy III. osztályon utaztatják őket haza! Hej, ez az újságíró nem tudta, hogy a magyar válo­gatott, és a klubcsapatok majd mindig III. osztályon utaztak szerte a világon. . . A fiúk hoz­zászoktak ehhez és nem a „fa­padoson” morfondíroztak, ha­nem azon, hogy vajon hogyan fogadják őket odahaza? Biztosan lehangoltan — mondta Toldi. Sass Feri erre rávágta: — Igazuk van! Utolsók lettünk a döntő­ben. .. * Robog a vonat a válogatottak­kal a Keleti-pályaudvar felé. Min­denki készülődik a leszálláshoz, összeszedik a poggyászokat. Fel­tűnően szófián a társaság. Bent vagyunk már a pályaud­var csarnokában. Óriási az éljen­zés, a zenekar indulót játszik. Hi­szen itt ünnepelnek! A játékosok és a vezetők vi­dáman néznek össze: Gyerekek, nincs baj! A közönség lelkesedé­se határtalan. — Tol-di! Tol-di! Gyur-ka! Gyúr-ka! Turay! Turay! Boldog mindenki. És amikor fel­hangzik a Himnusz néhány szem­ből kicsordul a könny. . . Aztán vége a Himnusznak sváijuk, hogy következzék az ünnepi beszédek sorozata. Egyszerre - mint de­rült égből a villám — kitör a bot­A magyar válogatott tagjai az 1938-as VB-n, egy június 6-án készült képen. Álló sor, balról: Pluhár Ist­ván a rádió riportere, Vincze Jenő, Kohut Vilmos, Titkos Pál, Polgár Gyula, Szűcs Gyula, Dr. Sárosi György, Bíró Sándor, Balogh István, Korányi Lajos. Elől: Szalay Antal, Zsengellér Gyula, Turay József, Bíró II Mihály, Sas Ferenc, Szabó Antal. Toldi Géza nemcsak a döntőről hiányzott, erről a képről is... rány, Zsarnóczay torkát köszörü­li és hozzá akar kezdeni a be­szédhez, amikor felharsan: - Mondjon le! Mondjon le! Név nélkül, de mindenki tudja, hogy ez a szövetségi kapitánynak szól. Először csak tíz-tizenöt ember, de aztán egyre többen ki­abálnak. Csak úgy reng belé a csarnok. Gyors kézfogások és már indul is kifelé minden hiva­talos személy. Dietz dr. a szö­vetségi kapitány egy másik kijá­raton távozik. (Ifjú szurkolóink tájékoztatására: a kapitány bűne a döntőbeli összeáüitás - Toldi és Korányi kihagyása zaklatta fel a kedélyeket, hiszen a vereség okát ebben látta a közvélemény. A szerk.) Kint a pályaudvar előtti téren is ezernyi szurkoló várja a válo­gatottakat. Feltűnik Turay. A rend teljesen felborul. A tömeg hozzáronan és vállra emeli. Lo­vasrendőrök rohannak oda és próbálnak rendet teremteni. Si­ker nélkül. Turay kezéből kira­gadják a csomagot, ölelgetik, simogatják. Csókolgatják a ruhá­ját. Suttyó verejtékezik és kö­nyörög: — Az Istenért hagyja­tok! Ne tépjetek szét. (Hiába a tömeg a villamosig viszi, cipeli vállain.) Közben jön a többi játékos. Csúcspontra hág a lelkesedés. Már régen eltűntek a játékosok, a tömeg még mindig nem akar oszlani. Most már a kapitányt szidják és tovább áldomoznak: - Hej, ha Króni játszik, meg Toldi, meg a pihent Suttyó! Most de elkaphattuk volna az olaszokat... ERRE MÉG PONTOSAN 15 ÉVET KELLETT VÁRNI. DE AZ MÁR EGY MÁSIK KORSZAK, EGY MÁSIK GE­NERÁCIÓ TETTEINEK ARANYLAPJAIRA ÍRÓDOTT.. Nagy Béla t EGYOLDAL- EGY KÉRDÉS Rákosi Gyula hány világ- bajnokságon szerepelt? FRADISTÁK a válogatott harmincas évekbeli két VB mérkőzésein. 1934. március 25. Szófia: Magyarország-Bulgária 4-1 (1-1) Háda, Sárosi (1), Toldi (1) Ez volt a magyar válogatott első VB selejtezője! A magyar válogatott első VB-gólja mindjárt ezen a selejtezőn született — ferencvárosi játékos, Sárosi Gyurka szerezte. 1934. április 29. Hungária krt: Magyarország-Bulgária 4—1 (1-1) Lyka II Hogy hol voltak Sárosiék? Prágában! Az „igazi” nagyváloga­tott Csehszlovákia ellen mérkőzött - és nem a VB selejtezőn! Hát ilyen is volt... 1934. május 27. Nápoly: Magyarország—Egyiptom 4—2 (2-2) Toldi (2), Lázár A magyar válogatott első VB mérkőzésének helyszíne igen csak távoli városra esett. Az ekkor épülő új stadionban még a mér­kőzés napján is dolgoztak... Világbajnokságon az első magyar gól ekkor született: Markos átadását Teleki értékesítette. Utána Toldi következett — így ő az első fradista, aki VB-n gólt lőtt! 1934. május 31. Bologna: Ausztria-Magyarország 2-1 (1-0) Sárosi (1), Toldi, Kemény A sérüléséből éppen hogy felépült Sárosi 11-esből szerezte a gólt. A magyar válogatott történetében így ez az első büntető­ből szerzett VB gól. 1938. március 25. Hungária krt:Magyarország-Görögország 11-1 (7-0) VB selejtező. Háda, Korányi, Lázár. 1938. június 5. Reims: Magyarország-Holland-India (ma In­donézia) 6—0 (4—0) Háda, Korányi, Lázár, Sárosi (2) Toldi (1) 1938. június 12. Lille: Magyarország—Svájc 2—0 (1—0) Korányi, Lázár, Sárosi (1) 1938. június 16. Párizs: Magyarország-Svédország 5-1 (3-1) Korányi, Lázár, Sárosi (1) Toldi 1938. június 19. Párizs: Olaszország—Magyarország 4—2 (3-1) VB döntő! Polgár, Lázár, Sárosi (1) Ezután majd 20 évig nem szerepelt fradista világbajnoki mérkőzésen... ____________________________________________________

Next

/
Thumbnails
Contents