Fradi műsorlap (1987/88)

1987. november 22.

Fradi műsorlap Ak\ még nem rúgott gólt a Hungária körúton... Az egykori ferencvárosi gólva­dászok a mai csapatból minden bizonnyal Fischer Pált jelölnék meg méltó utódként. A hol jobb­szélsőt, hol középcsatárt játszó fiatal játékos az, akinek minden megmozdulásán látszik: eltökélte magát arra, hogy idegösszeroppa­násba hajszoljaa az ellenfelek vé­dőit és kapusát. Persze, a szán­dék önmagában még vajmi kevés, de neki többnyire sikerül is... Fischer 22 éves, a szakembe­rek szerint talán a legnagyobb ígéret a csatárok között, ám kis- híján mégsem lett belőle labdarú­gó. Az Építőkben ismerkedett meg a játék alapjaival, és ott ügyesen szorgoskodott, hogy fel­figyelt rá a Bp. Honvéd. Ifista volt, amikor átigazolta a kispesti egyesület, ám a Honvéd színei­ben egyszer sem játszott. Pilisvö- rösvárott lakott, és onnan na­ponta keresztül utazni a főváro­son edzésre majd haza, ráadásul iskolába is járni — nos, ehhez nemigen volt kedve. Ezért hama­rosan újra átigazolt: Pilisvörös- várra, amelynek csapata közis­merten nem tartozik a magyar labdarúgás fellegvárai közé... A fiatal csatár tehetségének azon­ban innen is híre kelt, felfigyelt rá a Ferencváros akkori vezető­edzője, Vincze Géza, és 1984 nyarán az Üllői útra csalogatta. Boldogan mondott igent, hiszen a középiskolát már befejezte, s így nem okozott gondot az edzé­sekre bejárni a fővárosba. Eleinte nem tűnt nagy igazo­lásnak, hónapig csak csereként jutott szóhoz. Nem csoda, hogy sokat nem segíthetett az alsóház­ban küszködő csapaton. A csa­tárt azonban a gól minősíti, és ebben a tekintetben kiválóan mutatkozott be az idény közben érkezett új edzőnél, Sárosi Lász­lónál. A mester a Zalaegerszeg el­leni mérkőzés második félidejé­ben küldte pályára, és Fischer ezt néhány perccel később győ­zelmet jelentő góllal hálálta meg. S attól fogva Sárosinál ő lett a középcsatár. * Mindezt a legilletékesebb, Fischer Pál meséli, és eddig fel­hőtlenül idézte a múltat. Itt azonban felgyorsít, szemláto­mást nem szívesen emlékezik a két évvel ezelőtti bajnokságra. Dalnoki Jenő is bizalmat szava­zott neki, pedig nemigen szolgált rá, s ma már belátja ezt ő is. Életmódja enyhén szólva sem volt sportszerű, aminek egyenes következményeként a pályán rendszeresen csalódást okozott. Ősszel minden mérkőzésen ját­szott, s középcsatárként egyetlen árva gólt szerzett. Nem csoda, hogy senki nem hullajtott köny- nyeket, amikor a télen megkapta a behívóját, és bevonult katoná­nak. Annál nagyobb volt a csodál­kozás az Üllői úton, amikor az idén februárban, a leszerelés után egy egészen más Fischer tért vissza az Üllői útra. Nem is a katonaság változtatta meg saját bevallása szerint, haenm egy kis­lány, aki ma már a menyasszo­nya. Nála nem lehet eltűnni az éjszakában, annál szívesebben tapsol viszont a lelátón a Fischer- góloknak... S lassan egy éve gyak­ran akad lehetősége ilyen alkal­makkor összeverni a tenyerét. * A jelenig elérve azzal folytat­juk a beszélgetést, hogy milyen erények kellenek a góllövéshez. Fischer az átlagnál gyorsabb, és az élvonal talán legruganyosabb labdarúgója. Szerinte mindez fontos, de önmagában kevés. Semmire nem menne velük, ha hiányozna belőle a harcosság, és ha satnya lenne a felsőteste, hi­szen bármelyik védő játszva el­nyomná őt, s még helyzetbe is csak ritkán kerülhetne. De mind­ehhez szükséges még vagányság, gyors döntési képesség, lelkiző típusú játékos szerinte soha nem lesz gólkirály. Nélkülözhetetlen­nek tartja a jó állóképességét is, s hozzáteszi: talán ezen a téren van a legtöbb tennivalója. Az MTK—VM elleni örök­rangadóra terelve a szót kiderül, hogy az ősi ellenfél kapuja azok közé tartozik, amelyben Fischer még egyáltalán nem tett kárt. Amikor látja a csodálkozást, hozzáteszi, hogy pályafutása so­rán egyszer játszott csakazMTK— VM ellen: tavasszal a Hungária körútpn, s a végeredmény 0-0 lett. így a továbbiakban erről az egy mérkőzésről beszélgetünk. Van miről, hiszen szikrázóar kemény mérkőzésen osztoztak meg a pontokon. Őt például egy­kori katonatársa, és barátja, Kaj- dy fogta, akivel a nyár óta egy csapatban is játszhat. Gyengébb idegzetű szurkolók már elfordí­tották tekintetüket a pályáról, ha ők összecsaptak, Kajdy bi­zony nagy ügy buzgalommal „fa­ragta” barátját. Fischer moso­lyog ezen, ő nem haragudott a keménységért, hiszen tudja: a pá­lyán nincs haver, csak ellenfél. Ezzel együtt nem szomorko- dik azon, hogy az újabb Hungá­ria körúti mérkőzésen nem ba­rátja ügyel majd rá, bár biztos benne, hogy a bajnok védőivel így is aligha boldogul könnyen. Am ez különösebben nem izgat­ja, sőt, azt tartja, hogy minél ne­hezebb feladatot old meg, annál nagyobb a dicsőség. Talán ezért is mondja, amikor befejezzük a beszélgetést, hogy reméli, jövőre is találkozunk. Mert szeretné el­mesélni: milyen pompás gólokat lőtt az MTK-VM-nek az örök­rangadón... P.Gy.L. AZ 1937—ES ÖRÖKRANGADÓN TÖRTÉNT (3-3) Kemény egyik lövése a kapufa melletti hálórésen keresz­tül jutott a kapuba. A fradisták örültek a „gólnak”, de amikor a játékvezető természetesen nem adta meg, akkor sem estek kétségbe. — Még a mellélövéseink is a hálóba mennek! — hangzott a büszke megállapítás. l/fendégünk\iolh az Edda Művek Október 22-én a Fiatal Fradisták Klubja ismét sikeres klub- foglalkozást rendezett. Az est vendége a népszerű rockcsapat, az EDDA Művek volt. A zenekar tagjai — dicséretes módon — jóval a kezdés előtt érkeztek, így a Baráti Kör szobájában al­kalom nyílt a beszélgetésre Pataky Attilával, az együttes veze­tőjével. Téma gyanánt természetesen a sportot választottuk. — Koncertturné, lemezfelvételek közepette vállaltátok ezt a mostani szereplést. Mi ennek az oka? — A magyarázat nagyon egyszerű: valamennyien nagyon tiszteljük a Ferencvárost, az egyesület sportolóit és sajátos han­gulatát. Menedzserünk, Felvinczy Attila például törzsgárda tag­ja a Baráti Körnek. — A zenészek általában rohanó életmódja mellett jut idő sportolásra? — Az EDDA valamennyi tagja aktívan sportol, mert a kon­dícióra a színpadon is szükség van. Futunk, úszunk, torná­szunk, magam atlétizáltam is. Serdülőként 800 méteren bajno­ki bronzérmet szereztem. Egy betegség szakította félbe pálya­futásomat. A lakásomban azonban ma is található bordásfal, amelyen a fiammal gyakran erősítünk. — Felléptetek a Sportsegély-koncerten is... — Nagyon szívesen vállaltuk azt a fellépést, hiszen én is tudom azt, hogy milyen érzés, ha a sportkarrier hirtelen félbe­szakad. Egyébként nagy sikerünk volt, mert jelmezként külön­böző sportágak szereléseit öltöttük magunkra. — A versenyeket is látogatjátok? — Nyugodtan mondhatom, hogy „mindenevők” vagyunk, hiszen, ha csak tehetjük, kijárunk a mérkőzésekre, bármilyen sportról is legyen szó. De természetesen a labdarúgásnak döntő szerepe van a választásainkban. — Milyen terveitek vannak a közeljövőben? — Mint említetted, koncertezünk ezekben a hónapokban, amelynek legfontosabb állomása a Petőfi Csarnokban lesz de­cember 20—21-én. Mi most eljöttünk a Ferencváros szurkolói­hoz, remélem, hogy ők is megtisztelnek minket. Melyik dalotokat ajánlod a sportolóknak? — Talán a Kör című nótát, mert a sportoló is annak köze­pén áll, és jóbarátok és ellendrukkerek között kell tudása legja­vát nyújtani. És ebben az állandó készenlétben nincs lazítás, mindig a lehető legkiválóbbat kell produkálni. Ekkor Pozsonyi Lajos, az egyesület fotósa már harmadszor lépett be a szobába figyelmeztetve, hogy a rajongók már türel­metlenül várják kedvenceiket. így hát nem várakoztattuk to­vább őket... Gréczy Zsolt Eg/ hjcat kérdés AZ FTC ÉS AZ MTK-VM TÖRTÉNETÉBŐL FERENCVÁROS 1. Az FTC 1899. május 3-án alakult. Hol volt az alakuló közgyűlés? 2. A magyar válogatott első középcsatára ferencvárosi já­tékos volt. A neve? 3. A magyar csapatok közül az FTC győzött először Ang­liában. Melyik csapat ellen? 4. Soroljon fel az FTC történetéből öt labdarúgó testvér­párt. 5. Az FTC-ben sok híres labdarúgó szerezte meg a dr. cí­met. Milyen doktorátust szerzett a következő három híres lab­darúgó? Dr. Borbás Gáspár, Dr. Dékány Ferenc és Dr. Fenyvesi Máté. 6. Ki volt az FTC felszabadulás utáni első elnöke, és első ügyvezető elnöke? 7. Játszott-e együtt a Ferencváros csapatában dr. Sárosi György és Kocsis Sándor? 8. Az 1948—49-es bajnokságban ki lőtte az FTC 100. gól­ját? 9. Az új Üllői úti stadionban a Springer, szobrot melyik mérkőzés előtt leplezték le? 10. Az FTC 2000. bajnoki mérkőzésén ki végezte el a kez­dőrúgást? 11. Az FTC 1000. Üllői úti mérkőzésén kik végezték el a kezdőrúgást? 12. Ki volt az FTC csapatkapitánya az 1965-ös FTC—Ju­ventus WK döntőn? MTK-VM 1. 1888. november 16-án hol mondták ki az MTK megala­kulását? 2. Melyik évben szerepelt az MTK először az első osztály­ban? 3. Brüll Alfréd hány évig volt az MTK elnöke? 4. Ki volt az MTK történetében legtöbbször bajnokcsapat tagja? 5. Mi volt a felszabadulás utáni első örökrangadó eredmé­nye? 6. Bukovi Márton edzősége idején az MTK hány bajnoksá­got nyert? 7. Sándor Károly 1949-től 1964-ig hetvenötször viselte a címeres mezt. Melyik ország ellen volt első és utolsó válogatott mérkőzése? 8. Melyik nagy európai kupa döntőjébe jutott be az MTK? 9. Az MTK labdarúgói a felszabadulás után hová utaztak első nagyobb túrájukra? 10. Az FTC-ből 1913-ban egyszerre kilencen szerepeltek a magyar válogatottban. Az MTK mikor adott kilenc játékost a nemzeti tizenegybe? 11. A magyar csapatok közül az MTK-akkori nevén Bp. V. Lobogó indult először a BEK-ben. Melyik ország bajnoka volt az első BEK ellenfél? 12. Mióta használatos az MTK-VM név, azaz mikor egye­sült az MTK és a VM Egyetértés? A KEDVES SZURKOLÓK PRÓBÁRA TEHETIK KED­VENC EGYESÜLETÜKRŐL VALÓ ISMERETEIKET. EGYÉBKÉNT A KÉRKÉSEKRE A VÁLASZOKAT A 8. OL­DALON TALÁLJÁK. FRADISTÁK! VALAMENNYI FERENCVÁROSI JÉGKORONGOZÓ FÉNYKÉPÉ­VEL ADATAIVAL MEGJELENT A FRADI JÉKORONG MŰSOR MAGAZ IN! Csak a Fradi ajándékboltban és a mérkőzések idején a mozgóárusoknál kapható. Ára: 10 Ft. Az FTC NB l.o. labdarúgó csapatának program- tervezete 1987. nov. 26 — 1988. jan. 5-ig 1987. november 26. — december 5-ig napi 1 edzés december 6—7. napi 1 edzés teremben december 8—9. teremtorna STOKERAU-ban (Ausztria) december 10—13. napi 1 edzés december 14—15—16. napi 1 edzés teremben december 17—18. teremtorna GRAz-ban (Ausztria) december 19. hazaérkezés után eligazításjanuár 4-ig szabadság közben december 31-én déli 12.00 óra­kor ó-év búcsúztatás az Üllői úti klub­házban 1988. január 5. találkozás, edzőtábor kezdete a Néplige­ti sporttelepen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents