Fradi műsorlap (1987/88)
1987. október 18.
Fradi műsorlap ITteg/zálbtüággal, d;zánúággal-o aljara... A hatvanas évek elején ismertem meg az Üllői úti pályán. A 18 é- ves Géczi István ifjúsági válogatottként lett a Ferencváros játékosa, és a zöld-fehérek az átigazolási időszak legnagyobb sikerének tartották, hogy megszerezték az egri sportiskolás fiút. Ám ebben az e- setben is igaznak bizonyult a mondás: a tehetség, a rátermettség pusztán arra volt elég, hogy Géczi István átlépje az FTC—pálya küszöbét. Ahhoz, hogy igazán otthonosan érezze magát a falak között, magabiztosan járhasson—kelhessen a salétromrágta és mégis felemelő hangulatú, különös atmoszférát sugárzó öltözőben, még sok időnek kellett eltelni. Az FTC híres, VVK győztes csapata! Első sor: Karába, Varga, Albert, Mészáros edző, Rákosi, Fenyvesi, Dóka gyúró, Dr. Éry szakosztályvezető, Barinka gyúró. Második sor: Zalka edző, Vilezsál, Rátkai, Juhász,NémethM.Perecsi, Horváth L„ Aczél, Balázs gazdasági vezető, Dr. Szellő Harmadik sor: Novák, Mátrai, Géczi, Dalnoki, Orosz, Páncsics — Hogyan emlékszel vissza arra a napra, amikor a régi legendás öltözőbe beléptél? — Pontosan huszonöt évvel ezelőtt lettem a Ferencváros játékosa. Ez így kimondva iszonyúan hosszú időnek "tűnik, de ha hiszed, ha nem, számomra olyan, mintha tegnap történt volna. A legapróbb epizódokra is pontosan emlékszem. Amikor lenyomtam az öltöző kilincsét, dadogtam valamit, ami úgy indult, hogy csókolom lesz, de lenyeltem a szó e- lejét, így aztán egy sete—suta, jónapot kívánok” lett belőle. Teljesen érthető volt az elfogódottságom, mivel csupa olyan sztár nézett velem szemben, akiket addig csak a televízióban vagy a Népstadionban láttam: Mátrai, Albert, Dalnoki, Novák, Vilezsál, Orosz, rákosi és Fenyvesi. Annakidején még Szepesi György magávalragadó rádióközvetítései után lettek a kedvenceim, s íme most itt ülök velük szemben, velük együtt lélegzek, öltözhetek. Egy vidéki srác minden gátlásosságát kellett leküzdenem e méltán ünnepelt klasszisok között.- Milyen volt a fogadtatás? — A labdarúgó öltöző különös világ. Minden újonccal szemben tartózkodó a régebbi közösség, s a csapat csak akkor fogadja be a jövevényt, ha az tudásával, szorgalmával vív ki magának megbecsülést. — Gondolom, egyikkel sem lehetett különösebb gondod? — A megszállottságommal, az elszántságommal szemben aligha lehetne kifogás. De ahhoz, hogy a kapusok vetélkedésében végül én legyek a nyertes, még nagyon sokat kellett szenvednem, tanulnom.-Az kétségtelen, hogy konkurenciád akadt bőven az egyes számú trikót illetően. ' — Ritkaságszámba megy az olyan kapus—dömping, mint ami akkor összejött a Fradinál. Horváth Gyuri volt az első számú portás, s mögötte egy 23 éves hallatlanul tehetséges kapus követelt mindinkább helyet magának a csapatban, Landi Feri. Ott volt még a saját nevelésű sokszoros ifjúsági válogatott Száger György is, majd 1963 elején leigazolták Aczélt is. Mások helyemben bele sem vágnak a kilátástalannak tűnő vetélkedésbe, hanem veszik a kalapjukat, angolosan távoznak és máshol próbálnak boldogulni. De szerencsére engem nem üyen fából faragtak. Felvettem az elém dobott kesztyűt. — A zöld-fehéreknél 1962 tájékán kezdődött mega későbbi nagy csapat tudatos építése, annak az együttesnek az összekovácsolása, amelyik néhány éven belül hazai és nemzetközi eredményeivel sikert sikerre halmozott. — Az 1965-ben Vásárvárosok Kupáját nyert gárda körvonalai vagy méginkább fő kontúrjai fokozatosan kezdtek kialakulni. A védelemben Dalnoki Jenő mellett egyre inkább helyet követelt magának Horváth Laci és Páncsics Miki. A fedezetsorban Juhász István is mind több lehetőséget kapott Vilezsál Őszi árnyékában. A csatasorban Varga Zoli, Rátkai Laci is egyre inkább bontogatta szárnyait. Egyszóval olyan ötvözet alakult ki nálunk idősebb, rutinosabb válogatott játékosoknak és fiataloknak, ami valóban ideálisnak mondható. S ebben döntő szerepe volt edzőnknek, Mészáros Józsefnek, s az ifjúsági csapatot irányító Csanáci Ferencnek, valamint Zalka Andrásnak, aki a korszerű koncícionálásnak, az egyéni képzésnek avatott mestere volt. Zalkáról el kell mondanom, hogy ellentétben a napjainkban róla kialakult képpel nemcsak elméle- tüeg felkészült tréner volt, hanem kifejezetten jó gyakorlati szakember is. Kár, hogy sem ő, sem Csanádi Ferenc nem kapott nagyobb teret, lehetőséget a magyar labdarúgás következő évtizedeiben. Elképzeléseik, törekvéseik főleg a fiatalok képzésében hallatlan fontos miníciót jelenthettek volna az utánpótlás nevelésében, a tehetségek végső és alapos csiszolásában.- Három edzőt említettél, a- Ifik közül kettő testnevelő tanár, így joggal vetődhet fel, hogy a hozzájuk való érzelmi kötődés döntötte el pályaválasztásodat. ' — Egészen biztos, hogy Csanádi Ferenc általam sokra becsült egyénisége, embersége, kifinomult pedagógiai érzéke döntő mértékben befolyásolta azt, hogy magam is testnevelő tanár lettem. Tizennyolc évesen annyira magával ragadott a stílusmentalitása, hogy ha azt kérte volna tőlem, hogy húzzam arrébb a Géllért hegyet, gondolkodás nélkül hozzáfogtam volna. Nemcsak rám gyakorolt ilyen hatást a mester, hanem sok játékostársamra is, akikkel együtt voltunk a Fradi ifjúsági csapatában. Talán ennek is a következménye, hogy abból a társaságból rajtam kívül Páncsics, Varga, Juhász, Szőke is válogatott lett,sNB I-esjátékossá vált Németh Miki, Horvát Laci, Rátkai és Szántai is.- Mikor estél át azon a bizonyos tűzkeresztségen?Mikor bízták rád először az FTC nagycsapatában a háló őrzését? — 1962. augusztusában, mindössze 18 évesen a Népstadionban a Vasas elleni rangadón. Úgy izgultam, hogy nem is mertem körülnézni. Őszintén mondom, csak a találkozó végén eszméltem rá, hogy milyen nagy dolog történt velem, mert addig a labdán kívül izgalmamban semmit sem láttam. Talán ha jobban körülnézek, akkor szállt volna i- gazán inamba a bátorság. — Nagy rizikót vállalt Mészáros József, az edző, hogy meg merte kockáztatni azt, hogy a zöldfülű legényt dobjon a mélyvízbe, méghozzá sorsdöntő mécsesén. — Igaz, 2-0-ra kikaptunk, de a Népsport tudósítása szerint nem okoztam csalódást. Hogy az edzőnk hazardírozott vagy sem, azt döntsék el a szurkolók. Mindenesetre két év múlva, 20 évesen Baráti Lajos a válogatott kapujának őrzését is rámbízta, s ezzel újabb lendületet kapott játékos pályafutásom. — Összesen huszánháromszor szerepeltél a nemzeti tizeneggyel, s eközben a Fradival diadalok e- gész sorát arattad. — 501 alkalommal védtem a Ferencvárosban, 1963-ban nyertünk először bajnokságot, majd egy év múlva ismét aranyérmesek lettünk. 1967-ben és 68-ban ismét csak bajnokságot ünnepelhettünk. S végül tagja voltam annak az együttesnek is, amelyik 1975—76-ban az új gyönyörű Fradi—pályán köszönhette meg lelkes közösségének az újabb a- ranyérmet. Ez már Bálinték, Nyilasiék féle generáció volt, s nekem pedig a hattyúdalom. — Beszéljünk a nemzetközi sikereikről is. — 1965-ben a VVK—győztes csapatunk hálóját is én őriztem, és erről az óriási kupasikerről tudni kell, hogy a magyar labdarúgás felszabadulás utáni történetében egyedülálló. Ugyanis más egyesületek is eljutottak rangos kupák döntőibe, de csak a Ferencváros dicsekedhet azzal, hogy végül is haza is hozta a trófeát. Az értékére jellemző, hogy a Vásárvárosok Kupája a mai UEFA Kupa elődje. Gondoljunk csak arra, hogy ha egy mai magyar klubcsapat ezt megnyerné, milyen hallatlan nagy nemzetközi visszhangja volna. 1972-ben a müncheni olimpián ezüstérmet szerzett csapatban is én védtem, a arra is büszke vagyok, hogy 3-szor nyertem az FTC-vel Magyar Népköztársasági Kupát. Talán ennek a hosszú eredménylistának köszönhetem, hogy 1974-ben a Ferencváros örökös bajnoka lettem. — Jól emlékszem a búcsú meccsére 1979 augusztusában, amikor könnyezve adtad át a csapatkapitányi karszalagot utódodnak, Bálint Lászlónak. — Sokminden eszembe jutott abban a pillanatban: a régi fatri- bünös pálya, ahol a közönség tetszésnyilvánításának, biztatásának különös kifejezési módja volt, amikor ezrek és ezrek el kezdtek dobogni a lábukkal. Hányszor, de hányszor adott ez újabb erőt, hitet egy—egy nehéz meccsen, ezen a búcsúmeccsen filmszerűen lepergett az egész pályafutásom, a klubnál eltöltött csodálatos 17 év. Csoda-e, hogy kicsordultak a könnyeim? — S hogyan alakult a továbbiakban az életed? — A Kertészeti Egyetemen kaptam testnevelő tanári állást, s ma már én vagyok a tesnevelési tanszék vezetője. Úgy érzem, megbecsülnek, szeretnek a kollégáim, s a tanítványaim. — A futballal teljesen megszakadt a kapcsolatod? — Miután befejeztem az aktív játékot, kapusedzőként dolgoztam a Ferencvárosnál, de 1977- ben az egyik tréningen olyan szerencsétlenül ütköztem az ifi csapat kapusával, hogy súlyos, életveszélyes belső sérüléseket szenvedtem. A Koltó Anna Baleseti Kórházban azt mondták a feleségemnek, ha az 1 hetet a műtét után megérem, van némi esély arra, hogy megmaradok. Az orvosok még vártak volna az életmentő műtéttel, de én félkábult állapotban azt kértem tőlük, hogy azonnal operáljanak meg, mert különben meghalok. Orvosi csodának tartották, hogy nagyon erős fizikummal végül is vissza tudtam lépni a halál mezsgyéjéről és néhány hét alatt teljesen felépültem. Olyannyira, hogy még ma is gyakran védek a Fradi öregfiúkban, és az Old Boyok válogatottjában. Persze erre a kilencven percre való visszafiatalodásra mind kevesebb időm jut...- Mielőtt még a valóban zsúfolt napjaidról beszélnénk, el kell valamit mondanom, amiről szerényen hallgattál. Nem elégedtél meg a testnevelői diplomáddal, doktori címet is szereztél a Testnevelési Főiskolán Disz- szertációd témájául természetesen a kapusjátékot választottad. — Személyes tapasztalataimmal, élményeimmel kiegészítve a tudományos felméréseket úgy ítéltem meg, hogy sok hasznos dolgot tudok elmondani a kapusjátékkal kapcsolatban. Főleg az edzők részére, mivél az az érzésem, hogy a kapusokkal általában mostohábban bánnak, mint a mezőnyjátékosokkal.- Most itt az ideje, hogy sor- ravegyük azokat a funkcióidat, amelyekért legfeljebb elismerés járhat, de nem fizetség. — Soros elnöke vagyok a Sportsegély Bizottságnak, amelynek fontos szerepét, humánus létét ma már senki sme vitatja. Az ország minden részéből befutnak hozzánk igények, de gyakran felajánlások is. Nekünk az a dolgunk, a bizottság többi olimpiai és világbajnok tagjával együtt, hogy lelkiismeretünk szerint döntsünk és odaáramoljon a segítség, ahol tényleg a legnagyobb segítség van rá. A kezdeményezést nyugodtan mondhatom, óriási siker koronázta, és a sajtónak is óriási szerepe van abban, hogy a Sportsegély akció révbeért.- Alelnöke vagy a Magyar Diáksport Szövetségnek, s e tisztségedben sűrűn veszed nyakadba az országot, mert alig van rangos, vagy kevésbé reflektorfényben lévő megmozdulás, amelyiken ne lennél ott. — Ez a kötelességem. Szerencsém van, hogy ma már az ország egyetlen csücskében sem kell különösebben magyarázni, hogy milyen fontos az iskoláskorúak egészségének megőrzése.- A legrangosabb közéleti tisztséged az, hogy a Parlamentben képviselheted szűkebb pátriád- a XV. kerület érdekeit. Mit jelent ez számodra? — Nekem minden alkaom ünnep, amikor az ország ügyeiben összeülünk. A képviselői munkában sok olyan remek embert ismertem meg, akik méltán hordhatják vállukon az ország terheit, gondjait, mert átérzik annak felelősségét, hogy milliók sorsáról, jövőjévől dönthetnek. Amikor országgyűlési képviselővé választottak, s először léptem be, úgymond, mint,.honatya” a Parlament épületébe, pontosan ugyanaz a felemelő érzés fogott el, mint amikor huszonöt esztendeje átléptem az FTC—pálya öltözőjének küszöbét... Gyenes J. András A LABDARÚGÓ KI KICSODA című színes, Planétás matricagyűjtó' album az NB I-es mezőny csapatairól, játékosairól szól. A Planétás matricák kis ta- sakokban vásárolhatók meg. Aki minden játékos képét megvásárolja, két speciális matricához is hozzájut. Ezek beküldői sorsjátékon vesznek részt. A Planétás matricagyűjtő albumot és a Planétás matricákat külön-külön kell megvásárolni, és az olvasóé az élvezet, hogy a képek helyét megkeresve beragassza őket. Az album bemutatja az NB 1 tizenhat klubját, minden csapat rövid ismertetőjével, valamint legjobb eredményeit itthon és külföldön. Közli az e- gyesületek postacímét és a vezető edző nevét. Ismerteti minden játékos posztját, születési évét, válogatottsága számát. Valamennyi labdarúgó neve alatt bekeretezett téglalap jelzi a színes, öntapadós matrica helyét. A planétás gyűjtőalbum á- ra matricák nélkül 38,—Ft. Az öntapadós Planétás matricák hatosával tasakolva kerülnek forgalomba. Egy ta- sak ára 17,—Ft.
