Fradi műsorlap (1987/88)
1987. augusztus 16.
Fradi műsorlap 3 Nyári nyilatkozatok SIKET MIHÁLY. Érdekes nevű szurkolónk a fradisták között akkor vált közismertté, amikor az FTC egyik bajnoki mérkőzésén a kezdő rúgást végezte. — Köszönet mindazoknak, akik ezt a nagy lehetőséget nekem megadták. Annyiszor vágytam az Üllői úti pálya zöld gyepére, annyit álmodtam magam Fradi mezben feszíteni s lám, mindez 1987 tavaszán megvalósult! Nagyon jó érzés volt, hogy a fiuk között, ha csak egy percig is, de ott lehettem az üllői úti pálya gyepén. .. — Mikor látta először a fra- distákat játszani? — Még 7 éves koromban Nyírbátorban. A Fradi ott játszott hírverő meccset és engem is kivittek erre. Egyébként Nyírbátorban laktam egészen 1970-ig. Ott nagy becsülete volt a Fradinak. Emlékszem, hogy amikor a csapatot vártuk jónéhányszan összefogtunk és a járdát, a kerítéseket befestettük zöld-fehérre és a kedvencek neveit felfestettük a frissen mázolt kerítésekre. . . Vidéken egyébként még ma is mindenhol nagy esemény a Fradi vendégjátéka. A közönség nagyon lelkes — de tapasztalatból tudom, hogy csak addig, amig velük szemben is korrekt a klub. Mert bizony nagyon nagy csalódás az, amikor a legjobb csapatot beharangozó plakátok, újságok nyomán kitóduló helyi közönséget félig ifjúsági, vagy junior csapat fogad a Ferencváros mezében. . . Ezek a vidéki emberek is megérdemlik, hogy az „igazi” Fradit láthassák — mert nagyon lelkesek. Bírta József barátom — aki a Fradinak sok nyírbátori vendég- szereplését szervezte — egy öregfiuk meccsen, játék közben a pályán halt meg. ..- Siket Mihály a nézőtéren nagyon izgult egy-egy meccsen? — Az Üllői úti pálya felavatása óta a 13-as szektorba szól a bérletem, fgy nem hirtelen fellángolásból mondom, hanem tapasztalatból: jónéhányan a 13- as szektorban nem kétlem, hogy hozzám hasonlóan szintén szeretik a ferencvárosi fiukat. De akkor kérdem én, hogy miért nem buzdítják őket? Egyszerűen hihetetlen, de így van: már a 2.-3. percben meglett emberek szidják a SAJÁT játékosainkat egy- egy rossz megmozdulás után! Talán elfelejtik, hogy a mi nevünk SZURKOLÓ és nem SZIDALMAZÓ. . . És ami szintén szomorú: egyik néző a másikat szapulja ahelyett, hogy ezzel az energiával a csapatot buzdítaná.- Mi a véleménye a csapat 1986-87. évi bajnoki helyezéséről?- Kérem, nekem a hetvenes években megadatott, hogy láttam egy Ferencváros-Újpest 7-1-et, láttam az Estudiantes elleni diadalt, az MLSZ kupáért, egy 4—1-es Rába „verést” szóval csak úgy hirtelenjében — szép élményeim a múltból is vannak. De azt sem felejthetem el, hogy pár évvel ezelőtt még a kiesés réme is itt lebegett az Üllői úton! És akkor Dalnoki Jenő ezzel a , .halálraítélt” csapattal feljött a középmezőnybe, majd dobogóközeibe! És ne felejtsük el, hogy közben nem igazoltunk világsztárokat, de még válogatott játékost sem! Szóval nem lebecsülendő az az 5. hely. Különösen, ha figyelembe veszünk egy olyan tényt, hogy a 4. helyen az a Honvéd végzett, amelyiknek jóval nagyobb lehetőségei, játékosgárdája van - és akiknek a bírók mellesleg egy tucat 11-est ítéltek a javukra...- Mi az, ami a Ferencváros játékában nem tetszik? — Számomra érthetetlen, hogy majd minden meccsen — többnyire a II. félidőben — van egy olyan rövid periódus, amikor mintegy varázsütésre az egész csapat zavartan, kapkodva játszik. Biztos, hogy nem erőnlét miatt van ez, mert túl a „holtponton” visszatér a szervezettség, de addig pontok győzelmek mehetnek el. — És mi az amit örömmel lát meccseinken? — Ha szíwel-lélekkel játszó „Dukonokat” látok! Ha egy játékos ugyanis nem érzi megtisztelve magát, hogy az FTC mezét viseli és csak úgy megy ki a pályára, hogy lejátsza ezt a mécsesét - az majdnem mindig kevés. De a „Dukonok” ilyent soha nem tesznek! Mindenhol — de az Üllői úti arénában különösen: nem lejátszani, hanem jól lejátszani, ha kell küzdeni kell a színeinkért.- Önnek, a szurkolónak mit jelent a Ferencváros? — Én ezt szavakkal nem tudom kifejezni, mert ha csak annyit mondok, hogy mindent jelent — az kicsit banális. Bár lenne egy olyan műszer, ami a Fradi iránt érzéseimet kimutathatná. Kimondhatatlanul boldoggá tenné életemet, ha a közeljövőben legalább egyszer dübörögne az Üllői úti stadionban a ,Baj-nok csa-pat! Baj-nok csa-pat!” ünnepi kiáltás. Úgy, mint ahogyan az 1981-es emlékezetes FTC-PMSC mérkőzés után... PÉNZJUTALOM A „LAPTALANOKNAK". . . Siket Mihály, az FTC lelkes szurkolója egyedi módon kívánja jutalmazni a ferencvárosi labdarúgók sportszerűségét. A „versenyben” azok a játékosok vesznek részt, akik az FTC őszi bajnoki mérkőzésein sem sárga, sem piros lapot nem kapnak a játékvezetőktől, a forró 90 percek során. Közülük sorsolással dől jel, hogy melyikük kapja a Siket Mihály által felajánlott értékes díjat! A sorsolásra 1987. utolsó napján, a csapat hagyományos szilveszteri koccintását követően kerül sor. A szerencsekerékből maga a felajánló húzza majd ki a szerencsés — de mindenképpen sportszerű ferencvárosi labdarúgó nevét. .. Ők már eljutottak Szöulba Fradisták Szöulban. Bodnár gyúró, dr. Köröndi orvos, Novák, Páncsics dr. Elöl: Hámori A Magyar Liga-válogatott a nyárelőn Szöulba, a következő olimpia helyszínére kapott meghívást. Az érdekes túra résztvevői között két jelenlegi „aktív” fradista, Hámori és Bodnár Jóska, a gyúrónk — valamint három „hajdani” híres ferencvárosi játékos — Dr. Páncsics Miklós, Novák Dezső, Judik Péter - is helyett kapott. A hazaérkezés után Bodnár Jóskától, az FTC „aranykezű” gyúrójától kértünk nyilatkozatot — A nagy nemzetközi tornára 12 ország csapatát hívták meg. A mi gárdánk — figyelembévévé, hogy nem „szupersztárokból” állt, hanem a hazai bajnoki küzdelmekből kivonható játékosokból, „kispadosokból” — végül is nem vallott szégyent Novák Dezső csapata öt mé rkőzés után az ötödik helyen végzett. A tornát a koreaiak nyerték, nagyon jól játszottak. Az ellenük elért 1—0-as vereség nagyon is elfogadható eredménynek számított. A házigazdákon kívül az ausztrál és az egyiptomi válogatott aratott nagy sikert. Egyébként az ausztráloknak magyar, az Afrika bajnok egyiptomiaknak angol edzőjük volt. Nekik is érdemes volt a távolból odautazni. — Apropó, utazás. Gondolom, nem mindennapos volt a repülőút. . . — Hát nem! Átszállásokkal együtt 28 órát utaztunk. Zürich Párizs majd Alaszka és Japán felett átrepülve érkeztünk Szöulba. Külön érdekessége volt az útnak, hogy végig világosban repültünk. Judik Peti - aki földrajztanár - elmondta, hogy ez azért volt lehetséges, mert mindvégig nyugati irányban „forogtunk” a Földdel. . . Természetesen a gépen filmvetítések voltak és minden kényelmet, ellátást biztosítottak. — Milyenek a szöuli létesítmények? — Szép, új, modern 40—50 ezres stadionokban játszottunk. Természetesen mindenhol esti meccsekre alkalmasak a stadionok, általános a patikai tisztaság, kényelmesek az öltözők, a kiszolgáló helyiségek. Az olimpiára már ezzel a nagy nemzetközi tornával is gyakoroltak. Nem csak a rendezés, hanem a biztonsági szolgálat stábja is. Mindenhol diszkréten jelen voltak és vigyázták valamennyi csapat nyugalmát. — Ilyen hosszú úton sok a csomag, amire - már csak a sok szerelés miatt is — nagyon kell vigyázni, nehogy elkeveredjenek. Nem volt semmi probléma? — Sokat cipekedtem rámoltam. csomagoltam — de a fiukat sem hagytam ki a dologból. Három „brigádot” csináltam, akik között cipelési versenyt rendeztem. Aztán az út végén bölcsen „holtversenyt” hirdettem. .. — Egy 15 napos együttlét alatt mindig vannak fesztült pillanatok. . . — Nekünk általában a mérkőzés előtti órákban tetőzött a feszültség, az izgalom. Az Argentína elleni találkozó előtt aztán váratlanul sikerült feloldani a hangulatot. A pattanásig feszült légkörben az öltöző csendjében beleharsant a telefon csengése. Judik kapta fel a kagylót, rámnézett és a világ legtermészetesebb hangján így szólt: Szakáll! (Ez Bodnár beceneve. A szerk.) — gyere a Dalnoki Jenő hív Pestről! Persze azonnal kapcsoltam, hiszen Judikot már régen ismerem. . . Átvettem a néma telefont és vagy 5-6 percig „beszélgettem” Dalnokival! Néhány mondatra még emlékszem:- Tiszteletem Jenő bácsi! Köszönöm érdeklődését - jól vagyunk. Gratulálunk a Fradinak a Siófok elleni győzelemhez. (Telexről tudtuk a végeredményt.) Itt is jól játszanak a fiuk - hogyne átadom a Jenő bácsi üdvözletét is. Igen, a Hámorinak külön is! Egyébként meccsről-meccsre kitűnően játszik beállóst. Kár, hogy nem látja őt a Jenő bácsi. Szóval ilyen stílusban hantáztam össze-vissza mindent ami eszembe jutott — a játékosok pedig természetesen minden szóra figyeltek. Jólesett nekik Dalnoki üdvözlete - mondogatták is, hogy milyen rendes ez a Jenő, nem érdekli a távolság, az idő- eltolódás, mindennel törődik. A fiuknak csak négy nap múlva mertük bevallani, hogy Judikkal „telefon-begyárok” voltunk. . . Albert az étlapon A Fradi étteremben nyáron sincs, holtszezon, hiszen ha a szurkolók nem is keresik fel tömegesen, de különféle csoportokkal, külföldi vendégekkel sokszor telt ház van.- Az FTC szakosztályai rendszeresen itt étkeztetik a vendég- csapatokat — mondja Körmöczy Oszkár, a Fradi étterem vezetője. — A labdarúgók nyári felkészülése idején a délelőtti és délutáni edzés között szintén nálunk ebédeltek Pintérék.- Hogyan alakult a focisták menüje?- A megadott 94 Ft-os normán belül igyekeztünk választékos ételeket biztosítani. A három fogásos menü (leves, főétel, saláta, édesség) úgy érzem valamennyi variációban kielégítette az igényeket.- Az étlap első sorában ez olvasható: Albert kedvence: 65 Ft. Hogyan került A Ibert Flórián az étlapra ?- Az ő receptjét valósítottuk meg. A két naturszeletet egy sonkás, szalonnás, paprikás raguval és vegyeskörettel tálaljuk. Akik már fogyasztották, tanúsíthatják, hogy nagyon ízletes és laktató.- A szép zöld-fehér napernyős, virágos teraszon meddig fogadják a vendégeket?- Mindennap 11-től este 9 óráig. Gondolom, ha az időjárás is megfelelő szeptember végéig a terasz asztalainál is fogadhatjuk vendégeinket. —A mérkőzés előtti „szesztilalom” nem túl nagy anyagi veszteségük?- Ez egy általános rendelkezés, amit be kell tartani. A borozó, söröző esetében elfogadom, hogy helyes. Annak az éttermi vendégnek viszont aki étkezés után meginna egy sört, sokszor nehéz megmagyarázni, hogy „ilyenkor” nem kaphat szeszes italt. Akár megy a meccsre, akár nem.- Volt már az étteremben meccs után veszekedés?- Ide döntően csak fradisták járnak, s bár vitatkoznak, de veszekedés, hangoskodás nincs. Nem is engednénk. Ezzel tartozunk a „névadónak”, a Fradinak... Az interjúkat NAGY BÉLA készítette
