Fradi műsorlap (1987/88)

1987. szeptember 27.

Fradi műsorlap „CSALÓDNÉK, HA NEM AZ ELEN FEJEZNÉNK BE A SZEZONT Pezseg a népligeti uszoda vize, készülődnek a Fradi vízipólósai az újabb bajnoki szezonra. A szeptemberi nyitány közeled­tével a csapatról szóló hírek meg­sűrűsödtek, s nem is akármilye­nek. A szentesi nemzetközi vízilabda tornán az FTC vitte el a pálmát, s a csapatból került ki a torna gólkirálya Gyöngyösi András személyében, aki 20-szor volt eredményes. (Jelenleg ő az egyetlen válogatott játékosa a csapatnak.) Kedvező információ­kat hallani az átigazolásokról is. A Ferencváros vízilabda csapata öt játékossal erősített. Van köz­tük tapasztalt OB I-es, rutinos „róka”, s „pelyhes állú” kamasz, fővárosi klubokban csiszolódott reménység, s a vidéki pólósélet­ben nevelkedett ígéret egyaránt. Merész elképzelésekkel, az idei szezonban nagy terveket dédelgető klubhoz szerződtek, dr. Szívós István keze alá. Róla a legfontosabbakat tudják a szur­kolók, de talán nem árt néhány dolgot felidézni: hogy pályafutá­sát az FTC-ben kezdte, hogy 1965-ben és 68-ban bajnokságot nyert a Fradival, hogy az OSC- be igazolt, hogy olimpiai-, vüág- és Európa-bajnokként tisztelhet­jük, hogy ő a válogatottság csúcstartója, 325 alkalommal szerepelt a legjobbak között, hogy három éve visszatért régi régi egyesületébe, hogy ő az FTC vízilabdázóinak vezető edzője. Vele és a frissen igazolt já­tékosokkal az Üllői úti klub­ház hétköznap délelőttökön ál­talában csendes tanácstermében találkoztunk. Mielőtt megismerkednénk az újoncokkal, s a bajnoki esélye­ket latolgatnánk, visszatekintünk az elmúlt szezonokra. Szívós Ist­ván nem igazán lelkesen idézi föl az esetményeket. — Három éves munkám eddig nem hozta meg a remélt ered­ményeket — mondja. — Tavaly kilencedikek lettünk a bajnok­ságban, s egy évvel korábban sem remekeltünk. — Okok? — Több összetevő alakította a végeredményt. Például a katona­ság, számos játékosunk vált ki az együttesből, alaposan felborítva a csapat szerkezetét. Külföldi szerződések is nehezítették a munkát, dr. Kemény György például, a csapat egyik kulcs­embere az olaszországi Comohoz igazolt. Ugyanakkor az erősítés­nek szánt új játékosok leigazolá­sa nem nagyon sikerült. — Ilyen akadályokkal nem kell számolni az előttünk álló bajnokságban? — Szerencsére nem. A hon­védségből leszereltek a fiúk, s egyenlőre nem várható mások bevonulása. Jól sikerültek az át­igazolások is. Az FTC ehhez megadott minden segítséget. Hargitai Károly s az elnökhe­lyettesek is személyesen jártak közbe más egyesületeknél egy- egy játékos megszerzése érde­kében, aminek meglett az ered­ménye. így sikerült ilyen jó csapatot kialakítani. — Külföldi szerződések nem gyengíthetik ismét a társaságot? — A magam részéről minden­kinek támogatom ilyen irányú törekvését, s nincs másképpen ezzel sem a klub, sem a szövet­ség. Ám a jó külföldi ajánlat megszerzéséhez előbb itthon bi­zonyítani kell, csak a „pedigrés” pólósok számíthatnak képessé­geikhez méltó külföldi klubok érdeklődésére. Erre érett álla­potban egyelőre nincs a csapat egyetlen játékosa sem, így vár­hatóan egy-két évig változatlan összetételben játszva ütőképes gárdává fejlődhetünk. Az új szerzemények bemuta­tását szintén Szívós doktortól kérem A sort Varga Gusztávval kezdi. - Sokszoros válogatott játékos a csapat irányítójaként számítok rá. Tapasztalatára, ru­tinjára szükség lesz. A nagy ma­gyar válogatott csapat tagjai között kezdte pályafutását, Sárosi Lászlóval például még játszott együtt. A 29 éves fiatalember maga­biztosan váija a kérdéseket. — Miért jött el az Újpesti Dózsából? — Tavaly bajnokságot nyer­tünk, ám a vezetőedző és én kö­zöttem szakmai jellegű nézeltel- térés alakult ki, ezért eljöttem. — Miben tért el az álláspont­ja dr. Görgényi Istvánétól? — Új csapat építéséhez fogott, amely csak évek múlva juthat el a bajnoki aranyérem közelé­be. Én pedig ismét bajnokcsapat­tag akarok lenni, s ez a szándé­kom a Dózsában eleve kudarcra volt ítélve. A Fradiban viszont most egy új gárda állt össze, amely képes az élre törni. — Esetleg éppen Varga Gusz­táv irányításával? Ön lenne a pó­lósok Bánki „Dodója” ? — Szívesen vállalom az irányí­tó szerepkört, de Dodónál kissé jobban szeretnék játszani a csa­patban. — Szavaiból úgy veszem ki, biztos a bajnokság megnyerésé­ben. . . — Csalódnék, ha nem az élen fejeznénk be a szezont. — Mire alapozza optimizmu­sát? A csapat jórészt új, nem is ismeri a tudását? — Éj társaság, kétségtelen, de nem ismeretlenek előttem ezek 55 a srácok. A különböző bajnok­ságokból, tornákról jól ismerjük egymást. Ezért vagyok bizakodó, s ki merem mondani: a csapat­ban benne van a bajnokság meg­nyerése. — Kik lesznek a legveszélye­sebb ellenfelek elképzelése sze­rint? — A régi nagycsapatok, első­sorban a Vasas és a BVSC. Az úgynevezett play off rendszer tetszik nekünk, ez is a mi mal­munkra hajtja majd a vizet. — Mit kell ezen érteni? — for­dulok Szívós Istvánhoz. — Az első négy helyen végző csapat újra megmérkőzik egy­mással oly módon, hogy az első a negyedikkel, a második a har­madikkal játszik. A nyertesek és a vesztesek pedig két győzele­mért harcolva küzdenek meg egymással. A végén tehát maxi­mum három találkozó döntheti el a bajnokság sorsát, amelyek­ből a bajnok kettőt megnyert. — Mit szól Varga Gusztáv magabiztos megnyilvánulásához? Nem túlzott önbizalomról árul­kodnak a szavak? — Ez a gárda kupákban, a baj­nokin bármilyen összeállítású csapatot képes megverni, a kö­zönség buzdítása szárnyakat ad­hat a csapatnak. A vereség réme azonban ugyanúgy jelen van. Egyik legfőbb célunk, hogy se­bezhetőségünket csökkentsük. A kiemelkedő teljesítményhez ma­gasra kell tenni a mércét, így egészséges önbizalomra is szük­ség vah! A szakvezető ezután Bíró Attiláról beszél. — Egerből igazoltuk a 21 éves, ifjúsági Európa-bajnokságot is eredménnyel megjárt fiút, a Vad Lajos dirigálta sikercsapat új gólerős játékosát. Erényei közt gyorsaságát, lövőkészségét emelném ki. Véleményem sze­rint nemcsak a Ferencváros, ha­marosan a válogatott is megha­tározó emberként számít rá. — Mióta vízilabdázik? — kér­dem Bíró Attilát. — Tíz éve, az Eger csapatában kezdtem. — Mit jelent az FTC-ben pólózni tovább? — Bízom a rendszeres munka meghozta fejlődésben. Egerben ugyanis télen nem lehet hasz­nálni az uszodát, a több hónapos kiesés meg is látszik a hevesi csapat teljesítményén. Jó közép­csapatból nem lehet előbbre lépni ilyen feltételek között. Az edző Pető Attila felé fordul. - Géza (ez a beceneve), femek középcsatár. Érzésem sze­rint a sportág idei meglepetése lesz. — Én kerestem meg a Fradit, a Tungsramban, majd a Hon- védban keveset játszhattam, több bizonyítási alkalomra vágy­tam — mondja a 22 éves „Géza”.- Ügy érzem, erőnlétben kell fejlődnöm, s nem árthat a na­gyobb játékrutin megszerzése sem. A 18 éves Loványi Róbert Kecskemétről jött. — Tavaly a junior válogatott Nyugát-Berlinben rendezett ver­senyen a harmadik helyet szerez­te meg, többek közt Loványi tel­jesítményének köszönhetően — mondja dr. Szívós —. Az ifjú­sági EB negyedik helyezést elért csapatának kapitánya volt. A VÍZILABDACSAPATUNK ŐSZI BAJNOKI MÉRKŐZÉSEI szeptember 12. Nemzeti Sportuszoda: FTC—Szeged szeptember 19. Kőér u.: Bp. Spartacus-FTC szeptember 26. Komjádi uszoda: FTC—Bp. Honvéd október 3. Komjádi uszoda: OSC-FTC október 10. Komjádi uszoda: FTC-Ü. Dózsa október 17. Kecskemét: Kecskemét—FTC október 31. Eger: Eger-FTC november 8. Komjádi uszoda: FTC—Szentes november 14. Komjádi uszoda: Tungsram—FTC november 21. Komjádi uszoda: FTC—Tatabánya november 28. Szolnok: Szolnok-FTC december 5. Komjádi uszoda: FTC-Vasas december 12. Szőnyi út: BVSC-FTC mezőny egyik leggyorsabb játé­kosa.- Miért jött a Fradiba?- Kecskeméten van uszoda, de a körülmények mégis arra inspiráltak, hogy jöjjek — feleli Loványi Róbert. — Tavaly egyet­len pontot szereztünk a bajnok­ságban, a Szeged ellen s kiestünk.- Hallottam, úszni nehezen tanult meg.- Két tanfolyam is kevés volt hozzá, de a harmadik végre sike­rült. Dacból fejlesztettem zsenge úszástudásomat tovább, így végül a pólónál kötöttem ki. A nem kis szülői ráhatás azért kellett hozzá.- Budapesten hogy igazodik el?- Most már kevesebb a gon­dom, kaptam ugyanis egy térké­pet. ..- Lakás?- A klub segített ennek meg­szerzésében, Bíró Attilával együtt az én lakásgondom is megoldódott. Végül Szabó Lászlóról, az újak legifjabbikáról szól az edző. — Olyan képességű játékos, aki megérdemli, hogy egy évvel a KSI-ben töltendő időszak vége előtt klubhoz szerződjön. így 17 évesen dobhatjuk — a szó szoros és átvitt értelmében is — a „mélyvízbe”, szokhatja a felnőt­tek világát. Testalkata erősebb, mint a korosztálybelieké, biz­tosan megállja majd a helyét. Sok „pofont” fog még kapni, de így hamarabb jön rá olyan trükkökre, ravasz fogásokra, amit az ifisták nem ismernek.- Mit szól mindehhez? — kér­dem a fiút. — Van némi félsz bennem, de a szentesi tornán már kaptam' ízelítőt a felnőttek játékából. Ki fogom bírni...- Befejezésül arra kérem dr. Szívós Istvánt, jellemezze néhány szóban a mai magyar vízilabdát! — Nincs a honi mezőnyben kimagasló csapat. Ha csak a já­tékra kell koncentrálni, mert a parton minden rendben van, ak­kor félig már kész a siker. Az FTC-ben ideálisak a körülmé­nyek, nyugodt, jó légkörben dol­gozhatunk. Bizonyosan jóval elő­rébb fogunk lépni ebben a baj­nokságban a korábbi évek szint­jénél. Horváth K. József Torpedólány — szőkében Haja vakítóan szőke volt, sze­mei tengerékek. . . Amikor meg­jelent az uszodában, mindenki őt figyelte, negyedszázada az első számú vizisellőként jegyez­ték a hazai medencék táján: Madarász Csilla. Csak a 100 méteres gyors­úszásban indult, ebben a kate­góriában itthon évekig nem akadt legyőzője. Tizenegy or­szágos bajnoksága mellett szép sikereket ért el nemzetközi via­dalokon is. Hatszor nyert arany­érmet Universiádén, az 1962-es EB-ről pedig bronzzal tért haza. A római olimpián tizenhét esz­tendősen a világ legjobb spirnte- rei között negyedik lett, a váltót is hozzásegítette a negyedik helyhez. Sokszoros magyar csúcstartó és kétszeres Európa- rekorder volt. Úszópályafutása mindössze egy évtizedig tartott: 1955-ben igazolták le az FTC-be, végig zöld-fehér színekben verseny­zett. Az úszónők már akkori­ban is korán abbahagyták, Csilla huszonkét éves korában érezte úgy, hogy át kell adnia a helyét. A Fradi egykori torpedólánya ma kétgyermekes anya, s kar­csúbb, mint versenyzőkorában. Igaz, ismeri a darázs derék receptjét: kozmetikus. Az Arany János utcai „Csilla” kozmetika tulajdonosnője másokat is hozzá­segít a szépséghez, karcsúsághoz. • Mi történ azóta, hogy búcsút mondott az úszóidnak? — Már régen elkerültem az úszástól. Pedig amikor befejez­tem a versenyzést, az edzői hivatást választottam életcélom­nak. Mivel a Fradinál akkor nem volt lehetőségem, Tatabányára mentem, itt 1970-ig neveltem az úszópalántákat. Kezem alól né­hány ügyes gyerek is kikerült, később azonban úgy döntöttem, hogy olyan szakmát keresek, amely jobb lehetőségeket kínál, mint a(nem éppen hálás edzői pálya. így lettem kozmetikus. • Semmilyen funkciója sincs a sportszövetségben? — Nincs, soha nem is volt. • De az uszodába még kijár? — A Sportuszodába már rég­óta nem járok, még versenyekre sem. Ha úszásra szottyan ked­vem kimegyek a Dagályba. • Más sportágat is megked­velt? — Nagyon szeretek teniszezni. Ezenkívül Kovács Györgyi aero- bik tanfolyamára is járok, alapo­san megdolgoztatják minden ta­gomat. • Pályafutásának legemléke­zetesebb versenye? — Mindegyik szép emlék, ha a dobogó legmagasabb fokára állhattam. Az 1961-es magyar- angol úszóviadal talán azért a legkedvesebb valamennyi között, mert Európa-rekodot úsztam. Eredményem akkoriban szenzá­ciónak számított, de ma már mosolyogta tó, azzal az idővel mostanában még serdülő ver­senyt sem lehetne nyerni. . . • Mi lehet az óriási fejlődés titka? — Ma a gyerekek is többet edzenek, mint régen a váloga­tottak. Másrészt mi még nem szedtünk serkentőket, különbö­ző „gyógyszereket”. Igaz, nőie­sebbek is voltunk, mint a mai úszónők. Dehát nemcsak az úszásban, a sport minden terüle­tén óriási a fejlődés. • A családban van úszóután­pótlás? — Nem hiszem! Attila kilenc esztendős, úszni már régóta tud, de aligha lesz úszóversenyző belőle. A hétéves Nóra pedig művészi tornára jár. Nem baj, ha nem lesznek híres sportolók. Az a legfontosabb, hogy szeressék a sportot. .. Madarász Csilla famíliájához több neves sportember is tarto­zik: Madarász (Bajnogel) Imola — a húga — például szintén a Ferencváros színeiben úszott, de testvérharcra sohasem került sor, mert Csilla nem pillangó­zott. Férje, dr. Iglódi István egykor a BEAC-ban kosarazott. A sógor, Hikádé István pedig a Vasas női kézilabdacsapatának mestere. Kemény György

Next

/
Thumbnails
Contents