Fradi műsorlap (1987/88)

1988. június 4.

1988. június 4.: Ferencváros-MTK-VM • jf- ,v. >• 5 A felszabadulás utáni első örökrangadó résztvevői. Álló sor balról: Kéri, Csikós, Onódi Gyetvai, Kubala, Rudas, Kovács I., Bíró, Sebes, Markos, Solymosi, Polgár, Hámori. Elől: Lakat, Sipos, Sárosi III., Mi­ke, Sárosi dr., Palatínus, Úrhegyi, Bosánszki, Harmath. ' ÖRÖKRANGADÓK AZ ÜLLŐI ÚTI PÁLYÁN. Egy „adó”, amelynek a szurkolók örülnek: június 4-én ismét rangadó lesz az Üllői úti stadionban... Méghozzá „örökrangadó”! Ez lesz az Üllői úti pályán az 51. örökrangadó. íme az ezt megelőző' ötven: 1911. 1911. 1913. 1913. 1918. 1918. 1919. 1920. 1921. 1921. 1923. 1923. 1923. 1925. 1925. 1925. február 12. november 27. március 16. október 12. május 6. szeptember 28. november 30. szeptember 19. március 6. október 9. április 22. szeptember 30. november 18. április 12. augusztus 30. november 22. FTC FTC FTC MTK MTK MTK FTC MTK MTK MTK FTC MTK MTK FTC MTK MTK-MTK -MTK -MTK -FTC -FTC -FTC MTK -FTC -FTC -FTC - MTK -FTC -FTC MTK -FTC -FTC 2-1 0-0 3-1 3-2 3-0 2-2 1-0 1-0 3- 1 2-0 2-0 2-1 2-0 2-1 4- 1 1-0 AZ AMATÖR KORSZAKBA^ AZ MTK KILENCSZER GYŐZÖTT A FRADI ELLEN AZ ÜLLŐI UTÓN! 1926. 1928. 1928. 1930. 1930. 1931. 1933. 1933. 1935. 1937. 1938. 1938. 1939. október 10. május 13. szeptember 30. április 20. november 2. november 1. április 23. november 5. április 28. április 4. április 10. szeptember 25. december 3. Ferencváros — Hungária Hungária — Ferencváros Hungária — Ferencváros Hungária - Ferencváros Ferencváros - Hungária F erencváros — Hungária Hungária - F erencváros Hungária - Ferencváros Ferencváros - Hungária Ferencváros - Hungária Ferencváros - Hungária Hungária — Ferencváros Hungária - Ferencváros A PROFIZMUS IDEJÉN IS KÉTSZER ANNYI MINT ZÖLD-FEHÉR SIKER SZÜLETETT AZ 1945. 1945. 1945. 1946. 1946. 1947. 1947. 1949. 1950. 1951. 1952. 1953. 1974. 1976. 1977. 1980. 1983. 1984. 1984. 1985. 1986. május 31. július 1. október 6. március 10. szeptember 8. május 11. december 7. szeptember 25. december 17. szeptember 2. november 23. június 7. június 1. május 8. december 17. június 10. április 2. május 16. szeptember 12. október 5. augusztus 27. MTK - FTC FTC - MTK FTC - MTK FTC - MTK MTK - FTC MTK - FTC FTC - MTK MTK - FTC Textiles - ÉDOSZ Bp. Bástya - Bp. Kinizsi Bp. Bástya - Bp. Kinizsi Bp. Bástya - Bp. Kinizsi FTC - MTK FTC - MTK-VM FTC - MTK-VM FTC - MTK-VM FTC - MTK-VM FTC - MTK-VM FTC - MTK-VM FTC - MTK-VM FTC - MTK-VM 2-2 2-1 3-1 3- 3 1-1 4- 2 2-1 1-0 3-1 3-3 1-0 3-0 3- 0 KÉK-FEHÉR, ÜLLŐI UTÓN! 1-0 4- 0 1-0 3-0 2-1 3-3 1-0 3-1 3- 1 4- 1 5- 0 2-1 2-1 3-1 2-0 2-2 2-1 2-0 2-1 1-1 0-0 A KÉK-FEHÉREK A FELSZABADULÁST KÖVETŐ IDŐSZAKBAN 25 ÉVE NEM GYŐZTEK AZ ÜLLŐI UTÓN! A FRADI TEHÁT AZ új stadionban tőlük még veretlen! Annak ellenére, hogy az MTK negyedszázada nem győzött az Üllői úton, összesítve mégis a kék-fehérek mérlege a jobb! 1911 óta az 50 örökrangadóból 22-ón a kék-fehérek győztek, 10 döntetlenül végződött és „csak’ 18 meccs után örvendhettek a ferencvárosiak. Az Üllői úti örökrangadókon eddig összesen 172 gól esett. Június 4-én vajon megszületik a 175. gól is? Ki lövi? Az esetleges gólszerző nemcsak gratulációját kapja majd, hanem a Boy Vállalat ajándékkosarát is! összeállította: Nagy Béla SZŰKE <STVAN:>Remé|em a Fradi győz!” A Ferencváros utolsó nagy egyénisége a jobbszélen Pusztai László volt. Előtte viszont olyan tehetség játszott a pálya jobb ol­dalán, amilyen sem előtte sokáig, sem utána nem szerepelt a klub­nál. Minden olyan erénnyel ren­delkezett, amely egy szélső szá­mára nélkülözhetetlen. Gyors volt, jól cselezett, pontosan adott be, akkor sem jött zavarba, ha helyzetbe került, s a kapusok rettegték távoli lövéseit is. Ha egy vetélkedőn sorolnánk fel mindezt, a legtöbb szurkolónak aligha okozna gondot a felad­vány, sokan kitalálnák, hogy Szőke Istvánról van szó. Saját nevelésű játékosként mutatkozott be 18 évesen az el­ső csapatban. Ez Szegeden tör­tént 1965-ben, s még arra is em­lékszik, hogy az eredmény dön­tetlen lett. Harmadik élvonalbeli mérkőzésén lőtte első NB 1-es gólját, a szenvedő fél az MTK volt. — Már akkoriban sokat gon­dolkoztam azon, hogy mekkora szerencsém volt a posztommal — mondja. — A kapustól kezd­ve a védelmen keresztül min­denki válogatott volt, a csatár­sorban például olyan labdarú­gók szerepeltek, mint Albert, Varga, Rákosi és Fenyvesi dok­tor. Egyedül a jobb szélen nem volt biztos ember, csak ezen a ré­sen keresztül lehetett bekerülni a csapatba. Kökény, Fenyvesi II. és Karába nem tudott gyökeret verni, én éppen az utóbbit szorí­tottam ki fokozatosan. — Ki figyelt fel arra, hogy az ifiben ígéretesen kergeti a labdát egy Szőke nevű gyerek? — Bármilyen fura, de nem az edző, hanem a legnagyobb sztár szeme akadt meg rajtam. Albert Flórián gyakran megnézte az ifi­meccseket, és az egyik után kije­lentette, hogy szeretne velem játszani egy csapatban. — Ha már említette a veretes neveket, önként adódik a kérdés, hogy a nagy sztárok hogyan fo­gadták az ifjú csatárjelöltet. — Ma már kicsit közhely, ki­csit nosztalgia, hogy megŰlető- döttségemben csókolomot kö­szöntem az öltözőben. Aztán Mátrai odajött hozzám, meg­nyugtatott, hogy tegezzem őket, nincs semmi izgulnivalóm. — És hogyan fogadta be a csapat? . — Ehhez kellett legalább há­rom év. Ügy 1967-ben kezdtem azt érezni, hogy a csapatnak szüksége van rám. Flóri egyre több gólt szerzett a beadásaim­ból, és akkoriban a Fradiban azt fogadták el, akit a Császár elfo­gadott. A szélső igen kiszolgál­tatott ember, ha nem kapja a labdát, nem tud mit kezdeni. Nos, nekem odaadták, egy idő után kerestek is vele, mert tud­ták, hogy félméteres eltéréssel oda rúgom, ahova akarom, tehát pontosak a beadásaim. — Kissé furcsa ezt hallani ma­napság, amikor az edzők arról panaszkodnak, hogy a szélsők nem tudnak beadni. — Ez szinte hihetetlen. Aki erre nem képes, az nem való az NB I-be, és valójában nem is szél­ső. Az adottság hiányozhat, vagy a szorgalom? — Szerintem mindkettő. Én már gyerekkoromban is kitűn­tem a rúgótechnikával. Iskola után rongylabdával fociztunk, és azon versengtünk, hogy ki tud többet dekázni belsővel, fejjel, vagy mondjuk sarokkal. Ráadá­sul gyerekként is roppant erősen tudtam megrúgni a labdát. Ám ezekkel az adottságokkal élni kell, szinten kell tartani őket. Rengeteget gyakoroltam a lö­véseket és a beadásokat, erre — a többiekkel együtt — sohasem voltunk fáradtak, élveztük a túl­órákat is. — Miből állt egy ilyen túlóra ? ■ — Fenyvesi Máté például az edzés előtt egy órával kivitt négy-öt labdát, szöktette önma­gát a felezővonaltól, és a tizen­hatosról bombázta a hosszú sar­kot. Nemcsak az edzők felelős­sége tehát, hogy manapság olyan kulcsposzton, mint a szélek, kép­zetlen labdarúgók szerepelnek. — Legendákat mesélnek a gyorsaságról is. — Előfordult, hogy elrúgtam a hátvéd mellett befelé a lab­dát, majd kifelé kerültem meg, hogy a Népstadion salakján fu­tottam, mégis lehagytam. Az ilyesmi csínynek sem volt utol­só...- Az MTK elleni mérkőzé­sek mennyire emlékezetesek?- Jól emlékszem csaknem valamennyire. Az örökrangadók előtt mindig edzőtáborba vonul­tunk, hiszen az akkor is nagy eseménynek számított, ha a szín­vonal nem volt éppen a legmaga­sabb.- Felelevenít néhány emlé­ket?- Szívesen. Egyszer egy akci­óból huszonöt—harminc méter­ről akkora gólt lőttem, hogy a labda beragadt a háló és a vas közé. A Hungária körúton pedig egy alkalommal úgy nyertünk 42-re, hogy két gólt én rúgtam. *- Ki volt a legnagyobb ellen­fele az MTK-nál?- Nem akarok szerénytelen­nek tűnni, de engem soha nem érdekelt a hátvéd személye. Nemcsak egy cselem volt, s így mindig játszhattam a magam játékát. De azért Csetényi Csa­bával nagy párharcokat vívtunk, kellemetlen, szívós hátvéd volt.- A visszavonulása közis­merten nem a legjobb szájízzel történt.- Nem is szívesen emlegetem fel. Válogatottként, 27 évesen kellett fiatalításra hivatkozva búcsút mondanom az egyesület­nek. Utoljára a Vasas elleni pályaavatón játszottam zöld-fe­hér mezben. Hívott a Honvéd, az MTK, de az akkori klubvezetés kerekperec kijelentette, hogy a riválisokhoz nem engednek, cjak két éves kivárás fejében. így aztán egy osztállyal lejjebb, a Volánhoz igazoltam. Sajnos, egy szemölcs a lábamon véget vetett nagyon hamar a pályafutásom­nak, végérvényesen csak tavaly, tehát 1987-ben gyógyultam meg. Visszavonulásom óta üzletet ve­zetek, illetve a Volánban a gyerekeknél edzősködöm.- Milyen a kapcsolata a Ferencvárossal?- Semmilyen. Örülök, hogy olyan hármas szakmai gárda irányítja a labdarúgást az Üllői úton, akik játékosként sokat tettek le a Fradi és a magyar labdarúgás asztalára. Szurkolok Flóriéknak, hogy minél jobb Ferencváros alakuljon ki a kezük alatt.- Mérkőzésen mikor volt utoljára? Nem tudnám megmonda­ni... A mai futballra a szenvedés a legjellemzőbb, nemigen tud feldobni. De olyan nagy megtisz­teltetésnek érzem, hogy az örök­rangadó alkalmából cikk jele­nik meg rólam, hogy ha az üzlet megengedi, az MTK elleni meccsre kimegyek.- Tippje?- Mit mondhatnék? Remé­lem, a Fradi győz! Pajor—Gyulai László

Next

/
Thumbnails
Contents