Fradi műsorlap (1987/88)
1988. április 8.
CÍMERES MEZBEN VB JUTALOMOSZTÁS - 1938 „Az MLSZ elnöksége tegnapesti ülésén a világbajnokságon szerepelt csapat és vezetők számára a következő jutalmakat szavazta meg: a világbajnokságon résztvett összes játékosok valamint a hivatalos vezetők a Szövetség aranygyűrűjét kapják. Dietz Károly dr. szövetségi kapitány a Magyar Kupa kicsinyített mását. Fischer Mór szintén a Magyar Kupa kicsinyített mását. Schaffer Alfréd és Takács Béla a két edző megkapja a szövetség aranygyűrűjét és azonkívül anyagi jutalomban is részesítették őket, Schaffer 800, Takács Béla pedig 600 pengő VB jutalmat kapott.” Nemzeti Sport, 1938. július 1. FUTBALLCSAPAT A FÁN... Az 1938-as VB-re készülő válogatott keret a budai hegyekben edzőtáborozott. Schaffer edző 800 méteres futást rendelt el a fiúknak, akik nekiiramodtak és az egyik dombnál eltűntek az edző és a gyúró szeme elől. Amikor a mester és Takács megérkezett a kijelölt helyre, senkit sem találtak ott. Nem tudták mire vélni a dolgot. Egyszer csak a mellettük lévő fáról harsány csatakiáltás hangzott fel. Az egész gárda felmászott a fára, hogy megtréfálják az edzőt. Takács mester szellemesen mindjárt meg is jegyezte: — Ilyen jó termés sem volt még ezen a fán. (Ezek a csínytevő fiúk egy hónap múlva VB döntőt játszottak Párizsban...) AMIKOR KOCSIS SANYI A VÁLOGATOTT ÚJONCA VOLT... A Fradi üdvöskéjéről, a válogatott újoncáról Vándor Kálmán a SPORT című újságban 1948- ban, többek között ezeket írta: 1946 nyarán a Ferencváros a Kispest elleni mérkőzésen Ku- bala helyett egy 16 éves ifjúsági játékost áhított be a csapatba. A fontos mérkőzést a Ferencváros kitűnő játékkal 4-1-re megnyerte. A bírálat így szólt az ifjúsági játékosról: „Kocsis igen tehetséges. Ha egy kis tapasztalatot szerez, állandó tagja lehet a csapatnak.” Azóta két év telt el. Vasárnap Budapesten a románok ellen kiálló csapatban Kocsis jobbösszekötőt játszik. A csütörtöki fürdőedzés után a fehér asztal mellett jöttek össze a két válogatott csapat játékosai. Mellettünk a válogatott újonca: Kocsis ül. Mi kérdezünk, ő meg szerényen, csendesen válaszol. — Hogyan vezetett az út idáig? — Nehezen — mondta Kocsis. — Amikor először bekerültem a Ferencvárosba, még úgy éreztem, hogy korai volt. Rájöttem, hogy még sokat kell fejlődnöm, tanulnom, hogy hasznos tagja legyek a csapatnak. Nem keserített el, hogy az első mérkőzés után kikerültem. Igyekeztem, hogy visszakerüljek a nagyok közé. Négy hét múlva ismét játszottam a Debrecen ellen. Körülbelül nyolcszor játszottam másfél év alatt a Fradi „egy”-ben. — Mikor játszotta be magát véglegesen? — 1947 őszén a Szolnok ellen. — Most hány éves? — 18 éves múltam. A legutóbbi félév alatt azonban megszoktam az NB 1 levegőjét és úgy érzem, hogy fiatalságom már nincs kárára a csapatnak. Tudom, hogy sovány vagyok, erőnlétem azonban kifogástalan. A küencvenpercet könnyen végigjátszom és nem érzek soha fáradtságot. Előfordult - még az utóbbi időkben is — hogy a rendes edzéseken kívül beszálltam a piacon régi barátaim közé gumilabdával játszani... — Milyen érzés ilyen fiatalon válogatottnak lenni? íG-CGnGíOL építőipari kivitelező, lebonyolító ÉS FŐVÁLLALKOZÓ KISSZÖVETKEZET Budapest, IV., Tito u. 3. 1045 Telefon: 699-453, 690-467, 692-422 492-176, 692-376 — Magas- és mélybeépítések kivitelezése, lebonyolítása tervezéstől üzembehelyezésig. — Teljeskörű fővállalkozás az építőipari munkák egész területén. — Födémcsere nélkül „acélsarus födémmegerősítés". ES: S3 r-LrJ~r rnFr iii — Úgy érzem, hogy ezért a bizalomért többel tartozom, mint amennyit még most nyújtani tudok. — Talán nem elégedett saját magával? — Nem akarok szerénykedő- nek látszani. Érzem, hogy mostanában jól megy a játék és hogy megérdemelten kerültem be a csapatba. Ebben a korban azonban egy játékos még nem lehet pályája tetőfokán. Még sokat szeretnék fejlődni és remélem, sportszerű életmód mellett ez sikerülni is fog. — Lámpaláz? — Eddig nem éreztem ilyesmit. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy amikor először magamra húzom majd a címeres mezt, nem fog-e el majd egy kis idegesség. Kocsis nem lehetett nagyon ideges, hiszen remekül mutatkozott be. Játékáról ezt írták: „Kocsis játéka pompás volt. Takács II óta nem volt jobbösz- szekötő, aki olyan használható labdákkal látta el szélsőjét, mint ez a fiatal játékos. Fordulásból leadott labdái, továbbá okos keresztlabdái sokszor hozták jó helyzetbe társait. Ezúttal a kapu előtt is veszélyes tudott lenni.” Első válogatott mérkőzésén fejelt és rúgott egy gólt... A mérkőzést egyébként a Megyeri úton játszották és a magyar válogatott 9—0-ra verte Romániát! KÉTSZERI TELEFON- VÁLTÁS AZ OLASZ-MAGYARRÓL 1928-ban egy római olaszmagyar tudósítása így történt: „Róma és Budapest között nem volt közvetlen telefonvonal. Volt viszont közvetlen összeköttetés Róma és Trieszt, továbbá Trieszt és Budapest között. A megoldás önként kínálkozott. Egyik tudósítónkat kiküldtük Rómába a mérkőzésre, a másikat Triesztbe a postahivatalba. A római emberünk letelefonálta a triesztinek, a trieszti pedig azonnal Budapestet hívta. Egyórás késéssel, de a táviratnál mégis sokkal bővebben és gyorsabban kaptuk meg a tudósítást.” 50 ÉVVEL EZELŐTT Öt évtizeddel ezelőtt nem mindennapi tizenegyessel dőlt el a „kupák-kupájának” — az Angol Kupának a sorsa. Sajtómúzeumunkból a Nemzeti Sport segítségével ezt az esetet idézzük. Az angol kupagyőztes, a Preston csapata keresztül utazott Budapesten — Bukarest felé. Alacsony fekete játékost kerestünk a Preston játékosai között. Mutch urat, a jobbösszekötőt, aki az idei meghosszabbított kupadöntő utolsó percében belőtte a győzelmet jelentő gólt — 1 Lesből. Mutch úrral a Keleti-pályaudvaron beszélgettünk. — Kedves Mr. Mutch, beszéljen erről a tizenegyesről. Százezer ember előtt futott neki a labdának... — Csak 93 ezer ember volt kint. Nem fér be több a Wembley stadionba. Nem lenne rossz egy nagyobb pálya. Sokkal több ember szeretné megnézni a kupadöntőt. — Mégis mire gondolt, amikor önnek kellett rúgni a 11-est? — Nem kellett — rázza fejét Mutcb — én akartam rúgni. — Nem volt ideges? — Nem. Én voltam a legnyugodtabb ember az egész pályán. — Miért? — Mert egy kicsit fájt a lábam is. Engem vágott el Young, azért kaptuk a tizenegyest. Kicsit fájt a lábam és ezért a lábamra is kellett gondolnom, nemcsak arra, hogy milyen nagy felelősség nyugszik rajtam. — Persze ön halálosan biztos a tizenegyes rúgásban... — Nem mondhatnám! Éppen a kupadöntő előtt egy hónappal elhibáztam egy tizenegyest. Nagyon ravaszul akartam rúgni. Éppen azért vágtam meg most gondolkozás nélkül. Nem gondolkoztam! A kapusnak még reflexmozgásra sem volt ideje. — Nem volt mérges azért, mert Young gólhelyzetben elvágta? — Óh, nem! Ezért csak ő lehetett mérges. Mutch mosolyog, majd így folytatja: — Azt kérdezte tőlem, hogy ideges voltam-e. A lövés előtt nem voltam ideges. De amikor egy másodperc alatt belőttem a labdát, a fiúk majdnem agyonöleltek, mindenki megbolondult az örömtől — akkor kezdtem egy kicsit ideges lenni. — Miért? — Arra gondoltam, hogy mi lett volna, ha nem lövöm be... Nemzeti Sport - 1938. május ANGOLOK BUDAPESTEN - ÁTUTAZÓBAN A Wolverhampton Wanderers európai portyáját Prágában kezdte. Az angolok ugyan 4— 0-ra kikaptak a cseh fővárosban, tehát gólokban alaposan gazdagodtak — de jelvényben nem! Kétszáz darabot hoztak magukkal az angol futballisták a kontinentális portyára és már annak első állomásán, Prágában elosztogatták valamennyit. Amikor megérkeztek Budapestre, így első dolguk az volt, hogy jelvénykészítőt kerestek és 200 db-ot — kerül, amibe kerül — azonnal rendeltek... A magyar válogatott — Wolverhampton W. mérkőzést 1938. május 15-én a Hungária körúti pályán rendezték. (0—0). A mérkőzést követő vendéglátásról Cadwallander elnök így nyilatkozott a Sporthírlapban: — Együtt voltam vasárnap este és éjjel a magyar vendéglátó urakkal és kissé körülnéztünk Budapest éjszakai életében. Hajnalig tartott az együttlét. Ebben a társaságban alkalmam volt megismerni három magyar játékost, három válogatott futballistát. Csak annyit mondok, hogy elbájolt Budapest természeti szépsége, ámulatba ejtett a magyar futballkultusz, felejthetetlen emlékem maradt a magyar vendéglátás, de mindez eltörpül amellett a meglepetésem mellett, amelyet ez a három magyar fiú okozott nekem. Sárosi dr., Zsen- gellér és Vincze. ELUTAZTAK - DE NEM JÁTSZOTTAK! Akik elutaztak, a magyar válogatott labdarúgói voltak. Az 1938-asokés az 1946-osok... 1938. szeptember 18-án Prágában Csehszlovákia-Magyaror- szág kellett volna játszani. A Sparta-stadion azonban üresen maradt — egész Csehszlovákiában gyülekezési tilalmat rendeltek el... Napokig úgy tűnt, hogy az egyetlen kivétel a válogatott mérkőzés lesz, azaz ezt megtarthatják. A magyar csapat így elindult a prágai gyorssal. „A magyar csapatot Cs Tre- bová állomáson távirat várta. Az állt benne, hogy a fiúk azonnal utazzanak vissza. (A táviratot Budapestről kapott utasítás alapján a prágai magyar követség küldte a csapat elé.) A távirat vétele után lázas gyorsasággal kapkodták össze a játékosok csomagjaikat és 14 óra 51 perckor már fel is szálltak a Prága felől jövő ellenvonatra, amely éjjel fél 12 előtt valamivel érkezett Budapestre a Nyugatiba.” Játékosaink így egy válogatottsággal szegényebbek és egy „bő” magyarázattal gazdagabbak lettek: „A feszült nemzetközi helyzetre való tekintettel történt a mérkőzés lemondása” * Nyolc év múlva a magyar válogatott meg is érkezett a találkozó helyszínére — a meccs mégis elmaradt! A magyar csapat tagjai 1946. május 31-én érkeztek Bukarestbe. Nagy ünnepléssel fogadták a fiúkat, majd másnap közölték, hogy a válogatott mérkőzés elmarad! A román szövetség sajnálkozott, kijelentették, hogy a költségeket is megtérítik, de „felsőbb utasításra” nem játszhatnak. Mit tehetett a magyar gárda, másnap vonatra ült és elindult Budapestre. „Hétfőn délután befutott a bukaresti gyors. A játékosok kissé törődötten, fáradtan szálltak ki a vonatból. — Mi volt? Hogy volt? Miért maradt el a mérkőzés? — zuhogott a kérdések áradata. A fiúk alig győztek válaszolni. Annyit mindenki tud, hogy a mérkőzés elmaradásának román belpolitikai okai vannak. — Milyen volt az utazás? — kérdezte Rudas papa a fiától. — Odafelé remekül, hálókocsin tettük meg az utat. Visszafelé azonban fapadon töltöttük az éjszakát.” Hát ilyen esetek is voltak... Nagy Béla CÍMERES MEZBEN A Fradi műsorlap különkiadása A Ferencvárosi Torna Club kiadványa Felelős kiadó: Hargitai Károly Felelős szerkesztő: Nagy Béla Művészeti szerkesztő: Orbán László Készült az MGKSZ Nyomdájában. Felelős vezető: Mázi Ferenc (88. 106)
