Fradi műsorlap (1987/88)

1988. április 8.

Tisztelt Szurkolók! A magyar válogatott 1988. tavaszán rendkívül gazdag program­mal várja a szurkolókat. Márciusban Törökország és Belgium volt nemzeti tizenegyünk ellenfele. Áprilistól Anglia, Izland, Dánia és Ausztria válogatottjai lépnek magyar pályákra. Külön érdekesség, hogy Izland ellen először játszik válogatottunk hivatalos mérkőzést. A másik három ellenféllel szembeni találkozóknak már szép ha­gyományai vannak, amelyet rövid visszapillantással felidézünk. Az osztrákok elleni 127 hivatalos mérkőzés krónikája természetesen túlnő jelen kiadványunk keretein, de. azért igyekeztünk a terjedelem adta lehetőségeket hasznos és érdekes információkra kihasználni. (Egyébként Nagy Béla: Futballévtizedek című könyvében, amely 1984-ben jelent meg a 125. osztrák-magyarra, bőséges anyagot találnak valamennyi mérkőzéssel kapcsolatban.) Bízva abban, hogy a kiadványunkban közöltek, az egykori sike­rek kedvet csinálnak ahhoz, hogy napjaink válogatottjait a lelátókról buzdítsák - nos, ezért is adjuk kézhez rendhagyó műsorlapunkat. Bálint László: „NYITVA A KAPU A FRADISTÁK ELŐTT IS" Bálint László, a válogatott technikai igazgatója egy-egy for­dulóban általában három-négy bajnoki mérkőzést is megnéz, pusztán azért, hogy ne csupán információk alapján nyerjen ké­pet a kiszemelt játékosokról. Gyakori vendég az Üllői úti pá­lyán is, ahol a régi kedves isme­rősnek kijáró tisztelettel süvege- lik meg a szurkolók.-Az A-válogatott igen zsú­folt programot bonyolít le ebben az évben. Mi a szakmai indítéka ennek a várhatóan tizenkét-tizen­három mérkőzésből álló hosszú menetelésnek? — Idén szeptemberben már VB-selejtezőt játszunk Észak— Írország ellen a Népstadionban. Vagyis nincs időnk tétovázni, sürget minket az-idő. Minél gyor­sabban meg kell találnunk azt a csapatot, amelyik a legütőképe­sebb lehet a selejtezőkön. Szá­munkra is világossá kell válnia, hogy nemzetközi összehasonlí­tásban hányadán is állunk, mi­lyen helyet foglalunk el az euró­pai mezőnyben. Azért fontos ez a sok barátságos mérkőzés, hogy szerkezetileg és taktikailag is próbára tegyük a játékosokat, s nem utolsósorban a saját elkép­zeléseinket is. Tisztán akarunk látni, fel akarjuk mérni, hogy kik azok a játékosok, akik felfogá­sukban, mentalitásukban alkal­masak a komolyabb feladatra.- Pillanatnyilag nincs egyet­len ferencvárosi labdarúgó sem a keretben, mi ennek az oka? — Előrebocsátom, hogy ez csak a jelenlegi helyzet. Egész biztos, hogy néhány héten belül már egykét FTC-játékos tagja lesz a keretnek. Hogy miért nincs jelenleg egyetlen egy sem? Végez­zünk rövid tallózást: Zsiborás hosszabb sérülés után még csak most kezdett el védeni, de még jelenleg is Józsa a stabil kapus klubjában, nem pedig ő. Már többször elmondtam, mi több, le is nyilatkoztam, hogy Zsibo­rás képességeit jól ismerem, ki­tűnő kapusnak tartom, benne van abban a négy kiszemeltben, akikre számitok ezen a poszton. Pintér is csak sérülés miatt ma­radt ki a keretből, egyébként róla is kifejezetten jó vélemé­nyem van. A téli franciaországi felkészülés során kellemes be­nyomást tett rám. Ha még in­kább lehiggad, s jobban elviseli a szerepkörével járó felelősséget, nagyon értékes tagja lehet a vá­logatottnak. Kellert pusztán azért mellőzöm, mert most vo- ; nult be katonának, de tudása í alapján egyértelműen a keret­ben van a helye. Fischert is ide­sorolnám, de neki még változat­lanul kopogtatnia kell a váloga­tott kapuján, hogy idővel bebo- csáttatást nyerjen.- Szakmailag mégis milyen tanácsokat, útravalókat adna ezeknek a játékosoknak? — Zsiborás értékes ember, neki semmi mást nem kell tennie, csak állandósítani kell őszi formáját. Pintért és Kellert már említettem, az ő esetükben sok-sok nemzetközi megmérette­tés szükséges ahhoz, hogy kellő rutinjuk, magabiztosságuk le­gyen. Fischernek gondolkodás­ban és akarásban kell változnia. A képességeivel nincs baj, belőle kifejezetten a futballal szembeni alázat hiányzik. Nagy kár lenne, ha idejekorán nem döbbenne rá erre, mert tehetséges, ideális csatártípus.- Persze az az igazság, hogy a technikai igazgató helyzete is könnyebb lenne, ha tavasszal egy hagyományaihoz méltó Fe­rencvárost láthama a közönség. — így igaz. Új, fiatal, ambíci­ókkal teli szakvezetése van a csa­patnak, és tehetséges a játékos­garnitúra is. Közös munkával, közös akarattal előrébb léphet­nek, s lényegesen jobb eredmé­nyeket érhetnek el, mint az elő­ző időszakban. Egy ütőképes, színvonalasan futballozó Fradi esetében természetesen kényte­len az ember több játékost be­válogatni a keretbe. Most a zöld-fehér játékosokon múlik, s a csapat szereplésén, hogy hányán verekszik be magukat a következő hónapok során a vá­logatott keretbe. Somogyi Jenő „ELSŐDLEGES SZEMPONT A SZURKOLÓK SZÓRAKOZTATÁSA" Somogyi Jenő az MLSZ elnö­ke az elmúlt év derekán kijelen­tette, hogy a szövetség működé­sének egyik fokmérője az lehet, hogy mennyi és milyen szintű szórakoztatást tud a válogatott a szurkolóknak nyújtani. Éppen ezért feltétlen élénkíteni kell az MLSZ sportdiplomáciai tevé­kenységét és ennek eredménye­képp gazdagítani szükséges a kí­nálatot a válogatott programját illetően. Amikor mindezt So­mogyi Jenő elmondta, őszintén szólva nem sok reményt fűz­tem ahhoz, hogy mindebből va­lóság lesz. Ugyanis a korábbi esztendőkben is lehetett ilyes­mit hallani, akkor is tettek ha­sonló ígéreteket a sportág irá­nyítói. A szó elszállt, s aztán a Népstadion többnyire csak kon­gott az- év nagyrészében s nyu­godt szívvel kiadhatták volna háztájiként is, ha nem tévedtek volna be a fővárosi csapatok né­hány kettős rangadóra. Az MLSZ elnökének tervei azonban jelen esetben nem ma­radtak pusztába kiáltott szavak. — Mégis mi kellett ahhoz, hogy létrejöjjön 1988-ban ez a valóban gazdag, eseményekben bővelkedő válogatott program? — Sok-sok munka követkéz-, ménye, hogy végülis ilyen tar­talmas műsor állt össze. Egysze­rűen nem elégedtünk meg azzal, hogy más országok szövetségei keresnek meg minket, mi lép­tünk fel kezdeményezőként. Egész biztos, ha tátottuk volna a szájunkat, nem tudtunk volna ilyen bőséges futballnaptárt ösz- szeállítani. — Miért tartja annyira fontos­nak azt, hogy a külkapcsolataink ennyire bővüljenek? — Az elsődleges szempont az, hogy a szurkolóknak végtére is dukál a színvonalas szórakozás. Ezt nekünk tetszik— nem tetszik, de biztosítani kell. A magyar baj­nokság bár némileg javult, és iz­galmasabb lett ezen a tavaszon, de azért nem nyújt még mindig maradandó élményt. Jogosan kapnak a csapatok időnként bí­rálatot a sportág híveitől. No most ha szórakozást, örömet akarunk nyújtani a szurkolók­nak, akkor nem foszthatjuk meg őket attól, hogy Budapesten lát­hassák azokat a kivételes nem­zetközi klasszisokat, akikről leg­feljebb csak az újságokban ol­vashatnak, vagy esetenként né­hány perces televíziós összefog­lalókban láthatják bámulatos pro­dukcióikat. Világos, hogy a nagy előadásra fogékony a publikum, személyesen akarja látni a sztáro­kat. S ezt a jelenlegi MLSZ-veze- tés jogos szolgáltatásként fogja fel. Vagyis az elsődleges szem­pont a nézők kiszolgálása, a szín­vonalas szórakoztatás. De csep­pet sem elhanyagolható a szak­mai szempont, vagyis az, hogy milyen képességű válogatottal méri össze a mi együttesünk az erejét. — Ehhez persze megfelelő tá­mogatást kell kapni a szövetség elnökének attól is, aki a szakmai munkát irányítja. Ugyanis a vá­logatottat kézben tartó személy ellenére mégsem lehetne összeál­lítani egy programot. — Ez így igaz. Mi több arra egyetlen elnök vagy elnökség sem vállakozhat, hogy mondjuk a technikai igazgató hozzájá­rulás nélkül vágjon bele a mérkő­zések egyeztetésébe. Szerencsére Bálint László ebben a vonatko­zásban is kitűnő partnerünk, s az elképzelései száz százalékra meg­egyeznek a miénkkel. így aztán rangos, kiemelkedő tudású ellen­feleket kerestünk, olyan együtte­seket, akik megfelelően szolgál­hatják a VB-selejtezőre készülő csapat valódi erőfelmérését. — Korábban az is előfordult, hogy egyes szövetségi kapitányok féltek attól, hogy az esetleges vereség visszaveti a válogatottat, így aztán ha csak mód volt rá, elkerülték a neves ellenfelekkel való találkozókat, vagy egyszerű­en csak elvetették a barátságos mérkőzések gondolatát. Nos tisztázzunk valamit. Ha egy európai második avagy har­madik vonalhoz tartozó váloga­tottat gólokkal lépünk le a Nép­stadionban az kétségtelen öröm, büszkeség, de kérdezem én, mit ad szakmailag? Milyen következ­tetéseket lehet levonni ebből a sikerből? Ugyanakkor ha teszem azt, az angoloktól egy izgalmas, élvezetes 90 perc során vereséget szenvedünk, akkor abból már le­het valamit kamatoztatni. Hiszen Európa egyik legjobb csapatával mértük össze magunkat. A mi labdarúgásunk egyik legnagyobb baja a kishitűség. S ezt csak klassziscsapatokkal szemben le­het levetkőzni. Ráadásul több fi­atal játékosunknak is pontosan arra van szüksége, hogy megfele­lő erőpróbán essen át, valódi tűz­keresztségen essenek át, ilyen ta­lálkozókon bizonyítsák ráter­mettségüket, azt, hogy lehet rá­juk számítani a VB-selejtezőkben. Szánalmas dolog a langyos víz­ben tapsikolni, igenis vállalni kell a rizikót, azt, hogy mélyvízbe dobjuk a válogatottat. S még va­lami, a szórakoztatás és a szakmai érvek mellett: A szövetség szá­mára gazdaságilag sem mindegy, hogy kongó lelátók előtt játszik-e a válogatott, vagy pedig zsúfolt nézőtér előtt. — Egy biztos: idén gazdag a program és akad benne csemege bőven. — Túl vagyunk a március 16- ai török mérkőzésen, s most következik a belgák elleni brüsz- szeli találkozó. Azt hiszem senki­nek sem kell magyaráznom, hogy milyen játékerőt képvisel a belga válogatott. Láthattuk ezt a két esztendővel ezelőtti világ- bajnokságon. Április 27-én az angolokat fogadjuk, majd május 4-én az izlandi válogatott jön hozzánk. Nem szabad ezt a csa­patot sem félvállról venni, mert Nyugat-Európa neves klubcsapa­taiban több izlandi játékos is kergeti a labdát. Ráadásuk ők is a tipikus angol labdarúgást ját­szók, tehát szakmailag is jó rá­hangolást jelenthet az észak-Írek elleni VB-selejtezőre. Május 10-én a dánok is ellátogatnak Buda­pestre. A mexikói Mundiál után azt hiszem a rangjukat , a tudásu­kat nem kell különösebben ecse­telnem. Végül a tavaszi progra­mot az osztrákok elleni hagyo­mányos találkozó zárja május 17- én a Népstadionban. — És ősszel is hasonlóan bő­séges lesz a kínálat? — Előreláthatólag ebben az időszakban hat-hét találkozót vív majd a válogatott, de mindenkép­pen a legnagyobb csemege az olaszok novemberi vendégszerep­lése lesz. Az interjúkat Gyenes J. András készítette

Next

/
Thumbnails
Contents