Fradi műsorlap (1986/87)
1986. november 1.
Fradi műsorlap Találkoztam egy boldog kapussal Pénteken délután találkoztam Zsiborás Gabival. Akkor, pár órával korábban születtek meg hármas ikrei. Két kisfiú és egy kislány. — Aranyosak? - kérdeztem a szakállas kapuvédőt, akinek ragyogott az arca a boldogságtól. — Nagyon — mondta és pár színes fotót vett ki a zsebéből. — Itt vannak egyenként — rakta le sorban az asztalra a képeket. - Itt pedig együtt... Az utóbbin a szunnyadó csöpségek fölött a sugárzó apa karolta a pólyákat. — Mesélj az elmúlt órákról.- Kértem Gábort. Nem ült le, csak támasztotta a falat a szép szál kapuvédő.-Azt hiszem, csak onnan tudom kezdeni, amikor megszülettek a gyerekek. Megvan nekem percnyi pontossággal... Ismét benyúlt a zsebébe, egy papírlapot kotort elő s olvasta, melyik apróság mikor jött a világra. — Most aztán van rumli szépen körülöttem. Az elmúlt hetek, hónapok is mozgalmasak voltak, hiszen a feleségem mint veszélyeztetett terhes az ötödik hónap után kórházba feküdt. Ingáztam hát a kórház és az edzések között. De fő, hogy minden a legnagyobb rendben ment. A mama és a kicsik is egészségesek. — Nagy örömben s forgatagban eszedbe jut mondjuk a szombati, Vasas elleni népsta- dioni rangadó is? Felkapta egy pillanatra a fejét. — Már hogyne jutna az eszembe. Nemcsak az, hogy van ez az összecsapás, hanem az is, hogy itt nekem jól kell védenem. Most különösen jól... — Most miért különösen? — Mert ha esetleg beszednék egy-két potyagólt, mindjárt azt mondanák, na tessék, ez is csak ünnepel, s a futball most nála csak hatodrangú dolog. Hát ilyesmit még ezen a nagy napon se mondjon rólam senki. — Ez azt jelenti, hogy esetleg győzelemmel lenne a legszebb megünnepelni az ikreket? — Pontosan. A Ferencváros pedig szombaton egy góllal kikapott a Vasastól s elveszítette eddig tartott veretlenségét. Persze a vereség nem Zsiborás Gáboron múlott. A kapus ezen a találkozón nagyszerűen védett. Testvérek között is legkevesebb négy biztos góltól mentette meg együttesét. A mérkőzés hajrájában többször is már csak ő állt szemben a piros-kék támadókkal, próbálták azok mellette elvinni a labdát, meg erővel megrúgni, megkísérelték kicselezni, de Zsiborás mindent hárított. A villámlábú Borostyán már a földet verte ököllel dühében, amikor kitudja hányadszor szedte le kollégái lábáról a labdát a ferencvárosi kapuvédő. Ám hiába parádézott, egyszer mégis betaláltak hálójába, s a gólra nem tudtak választ adni a zöldfehérek. A hétfői edzés előtt megint összefutottunk.- Nehezen viseled a vereséget? — kezdtem most a diskurzust.- Elég nehezen.- Pedig most jobban is kikaphattatok volna. Ha mondjuk te nem fogod meg azt a néhány gólba tartó labdát.- Hát igen. A végén már nagyon kitámadtunk. Persze akkor már nem volt más választás. Vagy egyenlítünk vagy újabb gólt kapunk, erre ment már a játék. így aztán fellazult a védelmünk, s ott voltak a lehetőségek a Vasas csatárok előtt.- Ezelőtt a meccs előtt is nyugodt voltál?- Miért ne lettem volna az?- Hát az előző nap izgalmai. Az ikrek érkezése, az ilyesmi nem mindennapi dolog...- Persze. De végülis nem volt semmi komplikáció, így aztán amikor kimentünk a pályára, akkor már a játékfa koncentráltam.- Ilyen fegyelmezett ember vagy?- Ennyi önfegyelem nélkül aligha vittem volna valamire az életben. A kapusszakma különösen megkívánja, hogy az ember tudja szuggerálni önmagát. Mindig vannak ugyanis nehéz időszakok, kritikus pillanatok, amiket nem lehetne átvészelni enélkül.- Mire gondoltál, amikor beálltál szombaton a kapuba?- Hogy nyernünk kell. És ehhez nekem is hozzá kell tennem a magamét.-Az első közbelépéseddel is gólhelyzetet hárítottál. Számít nálad az, ha mindjárt a kezdet kezdetén bravúrral hárítasz?- Nálam nem perdöntő az ilyesmi, de kétségkívül lendít a dolgon egy bravúros bemutatkozás. önbizalmat ad a folytatásra.- Akárhogy is nézzük, aligha készülhettél nyugodtan a találkozóra. Mégis, a legkritikusabb időben sem látszott rajtad feszültség s még akkor sem kaptak ki tőled a védők, amikor nem egyszer elengedték a rájuk bízott csatárt s te meg törhetted a ke- zed-lábad, hogy rendbehozd a dolgot.- Na, azért morogtam néha pár keresetlen szót nekik. De nem sértőn, nem gorombán. Annak ugyanis még ilyenkor sincs értelme. Legfeljebb még idegesebb lesz tőle a bekk. Pintért is eligazítottam nem egyszer, sőt szegény Keller Józsinak még azt. is megígértem, hogy leveszem a fejét, ha nem jön vissza a kipattanó labdára. Persze mindezt javító célzattal említettem, ugyanis a futball is egy azon játékok között, amelyet nem lehet dühhel csinálni.- Bíztál a találkozó előtt a tieidben?- Ez csak természetes. S szentül hittem, hogy nyerünk.- Mi táplálta elsősorban a reményt?- Az, hogy lelkesek vagyunk, hogy hajtunk, hogy nagyon akarjuk a sikert. S így még akkor is tudunk nyerni, ha nem megy igazán a játék. Áz akaraterő azonban nálunk nem egyszer csodát művel.- A játék képe azonban nem azt mutatta, hogy most is győz a Fradi. Mert helyzete főleg a Vasasnak volt. S nem is egy.- Mégsem gondoltam kudarcra.- Akkor sem, amikor menetrend szerint érkezett valamelyik piros-kék támadó egyedül a kapud felé?- Ahogy egymás után megcsíptem a lövéseiket, akkor érdekes mód az járt a fejemben, hogy az ilyesmi, mármint a sok helyzetkihagyás majd a Vasast fogja megviselni. Mert régi szabály, hogy büntetlenül nem lehet eny- nyi lehetőséget elkótyavetyélni. Az esetek többségében ráfizet, aki bőkezűen puskázza el lehetőségeit. Most volt a kivétel. Kár, hogy odalett a veretlenség, de végülis nincs vész, majd legközelebb nyerünk.- Most reggel is meglátogattad a családot?- Természetesen.- Kézbe vetted ismét a srácokat?- Most nem. Csak úgy ablakon keresztül láthattam.- Most aztán sokasodtak a feladataid.- Úgy bizony.- Tudod mit kell összevásárolni ilyenkor?- Nemnagyon. Várom is haza a feleségemet, ő majd elkormányoz a rejtelmek között. Hogy ilyen meg olyan kenőcs kell, ennyi, meg ennyi pelenka, kiságy, kád, meg ki tudja mi még.- A lakásban elfértek majd ennyien?- Aligha. Ötvenöt négyzet- méteren leszünk majd hatan, ugyanis a nagymama is jön - segíteni. Remélem sikerül majd egy nagyobb lakást szerezni.- Mikor lesztek együtt?- A feleségem egy hét múlva hazajöhet, a gyerekek egy kicsit később.- Az elkövetkezendő napjaid be lesznek táblázva, hiszen készülnöd kell a válogatottal is.- Tudom. De győzőm. Egyelőre fogadom a rengeteg gratulációt, jókívánságot s boldog vagyok. Mit lehet mindehhez hozzátenni? Egy szívből jövő közhelyet. Nőjetek nagyra Zsiborás-cse- meték. Várkonyi Sándor VIDEO »VIDEO »VIDEO KÉT FÉLIDŐ A 75 ÉVES FBADIPÁLYÁN Ők már látták a filmet és ezt mondták... A Fradi Műsormagazin októberi számában már beszámoltunk arról, hogy elkészült a Két félidő a 75 éves Fradi-pályán című videofilm. Az FTC, a Magyar Filmintézet és a Coopinvest videostúdiójának alkotását — szerkesztette Nagy Béla és Bánó András — nemsokkal az első kazetták megérkezése után a Fradi-múzeumban együtt néztem végig öt egykori kitűnő ferencvárosi játékossal. Már az összeállítás megtekintése közben is élénken kommentáltak egy-egy jelenetet, emlékek sorát idézték fel számukra a filmkockák. Miután — sajnos! — véget ért ez a nyolcvanöt perces varázslat, arra kértem őket, mondják el röviden, milyen gondolatokat indított el bennük a film. CSIKÓS GYULA: - Amit láttunk, idehaza egyedülálló, de külföldön sincs sok ehhez hasonló. Nagyon jó volt látni hajdani önmagunkat és a régi játékostársakat. Büszke vagyok arra, hogy az én szeretett klubom készített egy ilyen nagyszerű filmet. Dr. LAKAT KÁROLY: - Ennek a klubnak, ennek a pályának csodálatos varázsa van, s ezt jól mutatja be a film. Nekem a Ferencváros, nem túlzás, az életemet jelenti. Bár most nem dolgozom itt, nem tudnám elképzelni nélküle a létezésemet. Most újra láttam Toldit, Sárosit, s eszembe jutott, amikor 1936- ban Győrben, egy élménybeszámolón először kerültem személyes kapcsolatba velük. Akkor határoztam el, hogy ha törik, ha szakad, a zöld—fehérek játékosa leszek, őszintén mondom: büszke lehet, aki valaha is viselte az FTC mezét. Azt a határtalan klubszeretetet kellene átplántálni a jelen ferencvárosi labdarúgóiba, amely engem és társaimat éltetett és éltet ma is. Szeretném, ha a Fradi nevének hallatán ők is úgy éreznének, mint mi. MÉSZÁROS JÓZSEF: - Én pályafutásom során csak később lettem ferencvárosi játékos, de úgy érzem, mintha itt születtem volna. Ma már nem tudnám másként élni az életemet, mint az FTC szolgálatában. Ez a film majdnem teljes keresztmetszete a Fradi labdarúgásának. Nem vártam, hogy ilyen régi mérkőzésjelenetek is lesznek. Ezek ízelítőt adnak az akkori játékból. A film érzékelteti azt a nagy-nagy szeretetet, amely körülvette a mindenkori csapatot. Jó lenne, ha a mai játékosok merítetének egy keveset a múltból. Kitűnő propagandája a film a Ferencvárosnak, s mint a Baráti Kör társelnöke szeretném, ha minél több helyen mutathatnánk be az embereknek. Remélem, a videó elteijedésével egyre többen saját otthonukban is megnézhetik majd. MÁTRAI SÁNDOR: - A Fradi-pálya számomra örök szimbólum. Gyerekkoromban az volt a vágyam, hogy itt futhassak ki a zöld gyapre — zöld-fehér szerelésben. Kispéter Mihály szavai jutottak eszembe: „Szívem, ez a Fradi-pálya. Ha ide belépsz, tegyél félre minden gondot, itt csak egy van: a csapat, a játék.” Ezt igyekeztem mindig követni, s kövessék ezt a mai Ferencváros labdarúgói is. Kívánom, hogy az ő szívük is a szokásosnál nagyobbat dobbanjon, mikor belépnek az ajtón. Ragaszkodjanak nagyon ehhez a klubhoz, ehhez a pályához. Szerezzenek sok-sok örömöt a szúrkolóknak, ragadják magukkal őket, hiszen akik megveszik a belépőt, szórakozni jönnek az Üllői útra - erről sohase feledkezzenek meg. Ahogy Dr. Lénárt Lajos mondta az új stadion megnyitó ünnepségén: a sportolók eredményeikkel emelhetik egy-egy pálya rangját. Végül még annyit: roppant megtisztelő, hogy együtt szerepelhettem a filmben a nagyszerű elődökkel. Vendéglátós vagyok, kevés időm van bejárni a klubba, de az érzelmi szálak eltéphetetlenek. ALBERT FLÓRIÁN: - Én, mint a jelenlevő egykori ferencvárosi játékosok legfiatalabbja, nagyon örülök, hogy megnézhettem ezt a remek összeállítást. Lepergett előttünk az FTC labdarúgásnak története, s hihetetlenül nagy dolog, hogy én is részese lehettem. Már harmincnégy éve tartozom a Ferencvároshoz, s emlékszem, még játszottam az EDOSZ és a Kinizsi mezében is, aztán igen boldog voltam, mikor végre felhúzhattam a zöld—fehér trikót. Azt kívánom valamennyi felnövő nemzedéknek, hogy ők is láthassák majd sikereiket a következő 75 évet bemutató filmen - na, persze,úgy, hogy velem együtt nézik meg! Az ízléses csomagolású, mérkőzésjelenetekből, beszélgetésekből, Fradi-dalokból összeállított videofilmét a Fradi-ajándékboltban és a Boy Vállalat Bajcsy-Zsilinszky út 20. alatti üzletében már megvásárolhatják (Ára: 1.480,- Ft). A későbbiekben pedig a Skála—Metróban is árusítják majd. Margay Sándor .......................... video---------------Ak ik ezt a szelvényt a lapból kivágják és az FTC klubházba magukkal hozzák INGYEN MEGTEKINTHETIK i a „Két félidő a 75 éves Fradi pályán” c. 90 perces video-prog- ramot. Az FTC múzeum Toldi termében berendezett video-sarok- ban egyszerre 25 főt élvezheti a filmet. Ezért kérjük, hogy a november 11-től induló „vetítés sorozatra” előzetesen szíveskedjenek bejelentkezni a Éradi ajándékboltban.
