Fradi műsorlap (1986/87)
1986. november 1.
Fradi műsorlap PINTÉR ATTILA ARRÓL A CSODÁLATOSAN SZÉP, FÉNYES, DE KESERŰ NAPRÓL... „Mintha komszekrénynek ugrottam volna" Tehetségét már 16—17 éves korában elismerték. A nagy fővárosi klubok egymásnak adták a kilincset a szülői házban, azért, hogy az elkövetkezendő évtized középhátvéd ígéretét magukhoz édesgessék. Szakmai berkekben hozsannákat zengtek rúgótechnikájáról, helyezkedéséről, adottságairól. Ugyanakkor azt is hallani lehetett róla, hogy túlzottan forrófejű, hamar begőzöl, elég egyetlen hátrányosnak vélt bírói ítélet, s máris a plafonon van. Ilyen ellentmondásos jellemrajz után került a Ferencvároshoz 1984 nyarán Pintér Attila tarsolyában a moszkvai Ifjúsági Európa Bajnokság aranyérmével. Zöld-Tehér klub számára ő és az ugyancsak akkor szerződtetett Keller, valamint Zsinka jelentették azta bizonyos „újhullámot”, amelyre épülhet a jövő nagy csapata az üllői úton. Az elmúlt két esztendőben sok minden áthúzta az előzetes számítga- tásokat; seregnyi remény szertefoszlott, s az ütőképes nemzetközi porondra kilépő FTC-nek ma még a körvonalai is alig-alig látszanak. Szerencsére Pintér és Keller fejlődése törésmentes, fokról- fokra mérhető és feltétlen optimizmusra ad okot. Különösen Pintér Attila felfogásában, mentalitásában fedezhető fel óriási változás. Erről, no meg az 1986. október 15-én lejátszott hollandok elleni VB selejtező mérkőzésről beszélgetünk a 20 éves középhátvéddel.- Kezdjük mindjárt október idusával, vagyis a premier napjával. Az 1-0-ás vereség ellenére ez a meccs pirosbetüs ünnep A ttila életében.- Végre teljesült az álmom, s magamra húzhattam a magyar válogatott címeres mezét. Csodálatos érzés futott át rajtam, amikor hallgattam a Himnuszt, amely körülbelül olyan felemelő érzéshez hasonlítható, mint amikor valaki élete nagy szerelmét hosszú évek udvarlása után végre oltárhoz vezetheti.- A mézesheteket azonban elrontotta az, hogy a magyar válogatott elég alárendelt szerepet játszott, szinte végig a hollandok irányították a mérkőzést.- Kétségtelen leiskoláztak minket, de ennek ellenére azt hiszem a védelmünknek nincs oka a szégyenkezésre. Tucatnyi nehéz helyzetben mi hátvédek mentettük meg a hálónkat újabb góloktól.- Mégis mit mondott a találkozó előtt Komora Imre szövetségi kapitány, milyen tanácsokkal küldte pályára?- Részletesen elemezte a hollandok támadójátékát, várható elképzeléseit. Tőlem pedig csak annyit kért, hogy játsszak nyugodtan, (fegyelmezetten, úgy, ahogy a Ferencvárosban szoktam.- A Népsport egyéni értékelésében is elismerő szavakkal méltatták az újonc bemutatkozását: , fin tér első válogatottsága alkalmával nem okozott csalódást, nem tűnt lámpalázasnak, nem volt szertelen. Lehetőleg egyszerű megoldásokat választott. Két kisebb bizonytalanságából nem lett különösebb baj ” Gondolom, hogy ezt az újságot elteszi a házi-múzeumába? — Természetesen, csakúgy mint azt a címeres mezt, amelyben pályára léptem. Ezek a legféltettebb ereklyéim, amelyeket majd büszkén mutogathatok évek múltán is a gyermekeimnek, unokáimnak.- Ki volt a legveszélyesebb, legkellemetlenebb holland csatár?- Egyértelműen Gullit, hallatlanul lendületes, remekül kezeli a labdát és elképesztően erőszakos. Minden megmozdulása gólveszélyes volt. Néha, amikor a beíveléseknél felugrottam vele, olyan érzésem volt, mintha egy kombinált-szekrény- nek ugrottam volna. Atlétikus, csodálatos adottságú futballista és gyors, mint a villám.- Ki segített a legtöbbet a rutinosabb magyar védők közül bátorításai val, tanácsaival ?- Éreztem, hogy félszemmel mindenki rám figyel. Bíztattak, nyugtattak. Sallai, Garaba, Róth és Kardos tényleg úgy fogadott be, hogy szinte percek alatt átestem azon a bizonyos izgalmi holtponton. Nagy bánatom, erre a debütálásra nem néhány hónappal korábban került sor, amikor a mainál sokkal inkább tartása, önbizalma volt a válogatottnak. Egészen biztos, hogy akkor könnyebb lett volna egy ilyen zöldfülű legény mélyvízbe ugrása.- Tudom, hogy most elég fájdalmas sebet tépek fel, de mégis beszélnünk kell arról a bizonyos nag)> csalódásról.- A világbajnokságra készülő bővebb keretbe még engem is jelölt Mezey György szövetségi kapitány, a tavasszal nyújtott teljesítményem alapján őszintén hittem abban, hogy talán kikerülhetek Mexikóba a Mundiálra. Aztán se szó se beszéd, egyik napról a másikra elfeledkeztek rólam. Nagyon fájt, mert még arra sem méltattak, hogy egy-két szóban indokolják a döntést. Ma is meggyőződésem, hogy hátvéd poszton nálam rosszabb formában levő és talán gyengébb képességű labdarúgók is kiérdemelték a világbajnokságra való nevezés jogát.- A közvéleményben vagy egy olyan feltételezés, hogy Dalnoki Jenő véleménye alapján mondott le könnyű szívvel Mezey Pintér Attila jelöléséről. Magyarán a Ferencváros vezetőedzője nem ajánlotta a válogatott keretbe.- Ez nem igaz. Dalnoki Jenő 1985. augusztusában vagy szeptemberében valóban úgy nyilatkozott, hogy még korainak tartja a beválogatásomat Zsinka Janival együtt. Ám tavaszi egyenletes, jó játékom alapján már teljesen más volt mesterünk véleménye, de ekkor már nem kapott lehetőséget arra, hogy érveljen mellettem, kardoskodjon értem. Éppen ezért cseppet sem neheztelek Dalnoki Jenőre. Sőt most pontosan ő javasolt a válogatottba Komora Imrének.- Ahhoz, hogy Dalnokinál ilyen nagy pálfordulás következzen be alaposan meg kellett változnia Pintér Attila^mentalitásának, játékának.- így van. A korábbi izgága, mindenen bepörlő futballistájával elégedetlen volt, ezt ostorozta, büntette. A mostanit pedig elismeri, segíti, rokonszenv- vel támogatja.- Mi lehet az oka ennek a 180 fokos fordulatnak?- Lehiggadtam. Ma már érzem annak a felelősségét, hogy mit jelent a Ferencvárosban játszani.- Gondolom ez nem egyik napról a másikra következett be?- Dalnoki Jenő sokat foglalkozott velem, rengeteg egyéni edzéssel csiszolt, formált. Ez történt a pályán, de a nevelésem tovább folytatta az öltözőben is. Négyszemközti beszélgetéseinken elmagyarázta, hogy a zöld- fehéreknél a középhátvéd posztján mindig jelentős játékos egyéniségek szerepeltek. Mesélt Kis- péter Mihályról, Mátrai Sándorról és másokról is. A futballtudá- suk mellett személyiségükről, emberi arcukról is sok-sok epizódot felelevenített. Főleg a pályán tanúsított magatartásuk hatott rám, az a hatásuk, amit nyugalmukkal, felelősségérzetükkel társaikra gyakoroltak. Ha megváltoztam, akkor ebben nagy szerepe van a Dalnoki-féle lelki fröccsöknek.- Apropó fröccs. Korábban azt is rebesgették a szurkolók, hogy nem él mindig sportszerűen, vannak kilengései, kacskaringós, hosszúra nyúlt éjszakai kiruccanásai.- Ez a múltban is csak szórványosan fordult elő. Másfél-két évvel ezelőtt még aktuális lett volna ez a kérdés, de ma már a szabad időmről is nyugodt szív-x vei számot adhatok. Minden mérkőzésre becsületesen készülök.- Mi jelenti a kikapcsolódást?- Az autóvezetés. Imádok a volán mögé ülni.- Mi a vágya?- A válogatottban gyökeret ereszteni és a Ferencvárossal végre igazi, szép sikereket elérni. Na és még valamit, egy csodálatos szép, mondjuk sötétkék Lada 2107-essel száguldani az M7-esen.- Na, na csak lassabban, óvatosabban nyomjuk a gázt.- Ne féltsen, Ebben a vonatkozásban is sokat higgadtam. Ma már tudom, hogy az életben arra is szükség van, hogy a tájat, a magunk mögött hagyott fákat, élményeket is elraktározzuk, figyeljük. Nem lehet mindig rohanni, olykor-olykor meg kell állni és visszanézni a megtett útra. (Gyenes) SpoftlexikoA Szeptemberben megjelent a Sportlexikon második kötete, amelyben ismét sok fradistáról olvashatnak a kedves szúr- kolók. ízelítőül néhány aranycsengésű név: MAGYAR ZOLTÁN (1953- ): tornász. A lólengés koronázatlan királya” az FTC-ben sportolt. Edzője Vígli László végigkísérte egész pályafutásán. Az 1973-as EB-től kezdve az olimpiákon: VB-ken és EB-ken ezen a szeren nem talált legyőzőre. Több új, nehezen utánozható elemet építettek be a gyakorlatába. Ilyen volt pl. a róla elnevezett Magyar-vándor, az orsó és a szökkenő vándor. Az 1974-es VB-n, az 1975-ös és 1977-es EB-n, az 1978-as és 1979-es VB-n, az 1976-os és 1980- as ohmpián győzött. Egyéni összetettben háromszoros magyar bajnok (1973, 1974, 1975). Háromszor (1974, 1978, 1980) választották Magyarországon az év sportolójának. POLGÁR GYULA (1912- ): labdarúgó. A Budai 11, majd a Ferencváros játékosa 1932-1942 között, 26 mérkőzésen volt válogatott. A magyar labdarúgás első nemzetközi színvonalú középhátvédje tagja volt az 1938-as VB-n ezüstérmes együttesnek. Ferencvárosi játékosként 1934—1941 között négy bajnoki aranyérmet nyert. A legsokoldalúbb magyar labdarúgók közé tartozott: a válogatottban hét poszton játszott, jobbhátvédtől balösszekötőig. SARLÓS GYÖRGY (1940- ): evezős, mesteredző. A felszabadulás utáni magyar evezőssport egyik kiemelkedő egyénisége. Az FTC váltottevezőse 1960—1966 között — a kormányos kettes kivételével - valamennyi váltottevezős hajóegységben nyert bajnokságot, tizennégyszeres magyar bajnok. A nemzetközi versenyeken kormányos és kormányos nélküli négyesben indult. Az 1968-as ohmpián ezüstérmet nyert kormányos nélküli négyes tagja volt. Az 1967-es és 1969-es EB-n is ezüstérmes lett. 1975—1976 között az FTC, 1977-ben a Vasas vezető edzője volt. 1978 óta az FTC módszertani osztályának vezetője. SPEIS EGGER ERNŐ (1884-1948): svájci származású sportvezető, a vizilabdázás hazai továbbfejlesztője. A század első. évtizedének végén, az FTC labdarúgójaként kapott kedvet a vízilabdázáshoz és megszervezte az FTC vízilabdacsapatát. A nemzetközi vízilabdasportban akkor vezető országokban kötött le túrákat, s az ott tanultak révén csapatát az FTC-t, 1910-1922 között kilencszeres magyar bajnokká tette. Visz- szak öltözött Zürichbe, ahol élete utolsó éveiben edzősködött. TÁTOS NÁNDOR (1921- ): gyorsúszó, vízilabdázó, edző. Az FTC sportolója 1939—1942-ben négyszer volt úszóválogatott. 26 alkalommal volt országos bajnok: 100 méteren kétszer, 200 m-en hatszor, 400 m-en hétszer, 800 m-en ötször, 1500 m-en hatszor. Öt országos egyéni csúcsot áhított fel. 1944-ben tagja volt az FTC vízüabda bajnokcsapatának. Visz- szavonulása után Magyarországon és külföldön edzőként működött. Természetesen nem csak sportvezetőkről, sportolókról olvashatnak a színvonalas lexikonban (Főszerkesztő: Nádori László. Szerkesztőbizottság: Antal Zoltán, Arday Andor, Árky István, Berend Mihály, Haraszthy Elemér, Zsilinszky Sándor.), hanem különféle érdekességek, tudnivalók teszik gazdaggá a több, mint 1000 oldalas művet. SPARTACUS (?— i.e. 71): gladiátor, trák származású római rabszolga. A római birodalomban i.e. 73-71 között lezajlott rabszolgafelkelés vezére volt, a harctéren esett el. Róla nevezték el a nagy tömegeket megmozgató sportversenyeket és sportünnepélyeket spartakiádnak. TECHNIKAI VEZETŐ: a sportegyesületi szakosztály vezetőségének tagja. A nagyobb jelentős feladatot ehátó szakosztályok szervezetében különült el ez a — többnyire főfoglalkozású — munkakör. A technikai vezető felelős a szakosztály sportszakmai munkájához szükséges feltételek biztosításáért. Munkáját a szakosztály társadalmi elnökével és a szakmai munkáért felelős vezetőedzővel szoros kapcsolatban, velük együttműködve végzi. Gondoskodik a szervezési, ügyviteli teendők ellátásáról, összehangolja az intézők munkáját, közreműködik a szakosztályban sportoló fiatalok tanulmányi, munkahelyi ügyeinek ellenőrzésében, fejlődésük elősegítésében.
