Fradi műsorlap (1985/86)
1985-1986 / 4. szám
SZURXÖIÖINK Pataky Jenő: „Szervusz papi, hajrá Fradi" tudniillik Pataky Jenőt adott szava kötelezi az MTK-ban való versenyzésre, olyan hatással volt a ferencvárosi elnökre, hogy attól kezdve minden Üllői úti mérkőzésre tiszteletjegy várta a futó-énekes fiatalembert a pénztárban! Pataky Jenő később örökre eljegyezte magát a színművészettel. De így is rendszeresen összejárt kedves jó barátaival, Háda Józseffel, Polgár „Drumival” és Toldi Gézával, a Ferencváros világhirű futballistáival. És amit kevesen tudnak róla: két évig a Fradiban vívott! Ennek persze hasznát vette a kulisszák világában is. Legféltettebb kincsei közé tartozik az a fénykép, amelyen a Nemzeti Színház labdarúgó csapatának szél- sőjeként Várkonyi Zoltán mellett áll. Azt pedig csak halkan, zárójelben mesélte el, hogy nemcsak futott, futballozott, vívott, hanem az ötvenes évek elején — miután Csákányi László színművésszel együtt bíróvizsgát tett — néhányszor még NB II-es bajnoki labdarúgómeccseket is vezetett! Életútja aztán Párizsba vitte, ahol huszonhárom éven keresztül sikert sikerre halmozott az Eve de Paris, valamint a Nouvelle Eve musical színházban. Egészen egyedülálló rekorddal büszkélkedhetett: Sztrogoff Mihály szerepében 1480 alkalommal lépett a fények városának igényes publikuma elé. Az említett két világhírű szórakozóhelyen Pataky Jenő a rengeteg magyar vendég méltó fogadtatása érdekében megtanította a portást, hogy azt mondja honfitársainak: „Szervusz papi, hajrá Fradi" Ez aztán szállóigévé lett a francia fővárosban. Ahol az egyik legjobb barátja Újlaki József volt, a Racing Paris akkori csillaga. Ám Pataky Jenő ott sem tagadta meg magát: ő inkább a Saint Etienne együttesének szurkolt. Mivelhogy annak a klubnak (is) zöld-fehér a színe ... Amikor hét évvel ezelőtt végleg visszatért Magyarországra, először a Várszínházban, majd a Madách Színházban vendégszerepeit. Majd három esztendővel ezelőtt megkereste a Nemzeti Színház (az ottani 25 éves tagságáért kapott aranygyűrűjét büszkén mutatta) és nyugdíjasként szerződtette. Vagyis visszatért oda, ahonnan annak idején elindult. Jelenleg két szerepe van: a Jegor Buli- csovban és a Királyné lovagjában. És boldog örömmel próbálja a II. Ri- chárd egyik figuráját. No, és természetesen amikor csak teheti, ott ül az Üllői úti stadion lelátóján! „Végtelenül boldog voltam, amikor Dalnoki Jenő lett újra a Fradi mestere. Ő képes lesz ebből a fiatal, rutintalan társaságból egy-két éven belül rangos társulatot kialakítani. Ami nekem — és gondolom mesteredzőnknek is — roppantul hiányzik: egy igazi vezéregyéniség a pálya közepéről! Olyan, aki lát a pályán, akire hallgatnának a fiatalok, aki el tudna dönteni meccseket a góljaival. Lehet, hogy megköveznek, de én már arra is gondoltam: talán jó lenne egy pszichiátert szerződtetni a csapat mellé. Aki segítene feloldani a konfliktushelyzeteket ... Vagy elbeszélgetne Pintérrel, hogy a nagyon tehetséges védő ne éljen abban a hitben, hogy őt nem szeretik a bírók... És tudatosítaná a gyerekekben: nemcsak régen, de ma is rangot kell jelentsen, ha valaki a Fradi zöld-fehér mezét magára húzhatja!” Pataky Jenő nagyon várja minden hónap utolsó hétfőjét. Akkor ugyanis az ÉDOSZ-székházban jönnek össze az öreg fradisták: Mészáros József, dr. Lakat Károly, Rudas Ferenc, Csikós Gyula, Háda József és ő, hogy felidézzék a legendás múlt emlékezetes történéseit, kitárgyalják a jelen eseményeit, és egy kicsit megpróbáljanak a jövőbe is pillantani. Amelyről mindannyian szentül hiszik: hamarosan nagy örömet tartogat számukra... Fabók József: Pataky Jenő „Mindent tudni akarok a Fradiról! ## Kevés olyan magyar színművész akad a világban, aki mozgalmasabb múltra tekinthet vissza, mint Pataky Jenő, a Nemzeti Színház tagja. A het- venegyedik évében járó művész kifejezetten sportos indíttatás után érkezett el annak idején a világot jelentő deszkák, a színház varázslatos közegébe. Elvégre mint a Barcsay Gimnázium diákja már nagyszerű futó volt (100 m-en 10,9 mp-t tudott!), és miután a tornatanára történetesen az MTK-ért rajongott, (ráadásul négy- szemközt ígéretet tett arra, hogy amennyiben a villámléptű fiatalember a kék-fehérekhez igazol, úgy segít neki az érettségi vizsgákon) így Pataky Jenő az MTK atlétája lett. A bökkenő ebben csupán az volt, hogy ő hatéves kora óta rajongásig imádta — a Ferencvárost... Ebből a sajátos helyzetből aztán számtalan rendhagyó eset kerekedett ki. Mint például akkor, amikor egy emlékezetes FTC—MTK örökrangadón a Hungárai körúti stadion díszpáholyában Brüll Alfréd mellett ülve az egyik Fradi-gól után önfeledten felugrott és széttárt karokkal ujjongott. Az általános döbbenet közepette egyszer csak Brüll Alfréd, az MTK elnöke szólalt meg: „Uraim, hagyják békén ezt a fiatalembert. Ő az MTK- ban sportol, de Ferencváros-szur- koló!” De ennek a történetnek fordítottja is érdekes és tanulságos lehet az utókor számára. Történt, hogy Pataky Jenő remek énekhangját a Rot- tenbiller utcai katolikus legényegyletben csillogtatta. Amelynek történetesen a harmincas években Mailinger Béla, az FTC elnöke volt a karvezetője. Aki hamarosan felismerte a szépreményű kórustagot a Fradi pálya lelátóján. Természetesen azonnal kérdőre vonta: miért nem zöld-fehér színekben atlétizál? A válasz, hogy Fabók József degeszre tömött táskával érkezett a találkozónkra. A harmincöt éves férfi részletes, számtalan sportágra kiterjedő statisztikákat terített elém az EMKE parányi asztalán, hogy nem tehettem mást, mint elámultam. Azt magától értetődő módon sorolta, hogy a Ferencváros összes szakosztályának (!) minden eredménye, összeállítása, gólszerzője, időeredménye és minden egyéb lehetséges adata kigyűjtve, bármikor megtekinthetően a rendelkezésére áll. De hogy valaki ezen túlmenően a válogatott csapatok részletes eredménylistáival is rendelkezzen, az már egyenesen példátlan! „Nézze, én naponta három órát áldozok erre a csodálatos hobbimra. Ha netán a hét közben elmaradok valamiért, akkor legkésőbb szombat-vasárnap pótolom a mulasztást. A feleségem már megszokta ezt a szenvedélyemet. Csak azzal tud még mindig nehezen megbékülni, hogy egy teljes szekrényt töltenek meg a kincseim. A Ferencváros minden futballistájáról egyébként külön kartont vezetek, ezenkívül gyűjtök minden cikket, fényképet, ami valahol fradistáróljelent meg. És állandó levelezésben állok olyan neves nyugati klubokkal, mint például az Internazionale, a Benfica, a Real Madrid és még sorolhatnám. Van Pelé és Puskás, Di Stefano és Kopa aláírásom. Könyvtáramban hiánytalanul megvan az 1957 óta hazánkban megjelent összes sportkönyv. Alapelvem: a Fradiról mindent tudni akarok! És nemcsak a futballistákról —- bár nem titkolom, hogy ők az első számú kedvenceim —, hanem az összes szakosztályról. Nem is tartom komoly szurkolónak azokat, akik jóformán semmit sem tudnak az egyesületről, legfeljebb azt, hogy éppen kivel játszik a csapat a következő hét végén...” Lelkesen meséli, milyen boldogságot okozott neki, hogy tagja lehetett a Kupaszerda klubnak. Az ott kapott 1965-ös WK-győzelmet idéző kis serleg — az eredeti tökéletes másolata — pedig kőbányai lakása első számú dísze lett. Már alig várja, hogy a Fradisták vagyunk sorozatban Nyilasi megjelenjen (akiről természetesen ugyancsak külön dossziét vezet, az Ausztriában megjelent írásokat, fényképeket is gyűjtve). Az Üllői úton — ez is alapelve Fabók Józsefnek — kizárólag a legjobb ülőhelyre, a felezővonallal egy magasságban vált jegyet. Nemcsak mindent akar tudni a Fradiról, hanem mindent tökéletesen akar látni is. Ahogy annak idején tette, 1962-ben Biatorbágyon, amikor a Ferencváros ott játszott, és utána Albert, Fried- manszky, Fenyvesi dr., Mátrai élménybeszámolót tartott. Ott és akkor szeretett bele a Fradiba, ezt biztosan tudja. Attól kezdve alig-alig akadt olyan hazai találkozója a zöld-fehéreknek, hogy Fabók József ne lett volna ott a lelátón. A nagymama varrt neki zászlót, és elkezdődött az őrület... „Hatalmas öröm nekünk szurkolóknak, hogy Dalnoki Jenő bácsi visszajött a Fradiba. Ő már vezette bajnoki címhez a fiúkat, nagyon bízunk abban, hogy ismételni fog. Türelmesek vagyunk, látjuk, hogy idő kell az új nagy Fradi kialakulásához. A kedvencem a régiek közül Albert, Mátrai és Varga Zoli volt, a maiak közül egyértelműen Zsinka. Nem győzök betelni gyorsaságával, remek cseleivel. És rögtön utána Bánki következik, aki néha egy kicsit Albertre emlékeztető gólokat lő. Alig várom, hogy könyvelhessem a legfrissebb eredményeiket. ” (zsiday) Palócz László és Kemény Kázmér Kemény Kázmér: „Csak tapsot kérünk, semmi mást” Kemény Kázmér látványosan színt váltott! No, igazán nincs miért felkapni a fejüket a ferencvárosi Baráti Kör tagjainak — meg a népszerű előadóművész további rajongóinak. Ugyanis csak annyi történt, hogy idestova két évvel ezelőtt megszűnt a Kemény Kázmér vezette PEPSI együttes, és tavaly januártól új felállásban, Canada Dry néven működik tovább. Ami ugyebár azt is jelentette — Kazi legnagyobb örömére — hogy a „csapat” piros-kék szerelését végre valahára zöld-fehérre válthatta! Hogy ez mennyire fontos tényező Kemény Kázmér számára — túl az olthatlan Fradi-szerelem szimbolikus megnyilvánulásán — azt bizonyította: amikor vendéglátóm ajtót nyitott, pompás zöld-fehér, Fradi- címeres PUMA melegítőben feszített. De a művész lakásában zöld a bútor, zöld a konyhaberendezés, zöld a fal mintája, zöld az abrosz és hadd ne soroljam tovább azokat a használati tárgyakat, amelyek egyértelműen mind-mind magukon viselik gazdájának Ferencváros iránti imádatát. Aki egy idő után egyszer csak minden átmenet nélkül felállt, kinyitotta a ruhásszekrényt, és szó nélkül elővett egy vállfát. Amelyen történetesen két remekbe szabott szmoking függött. Elhiszik-e, vagy sem, de mindkettő zöld volt... Frissen vasalva állnak készenlétben. No igen, ugyanis a Canada Dry együttes újra az egyik legkedvesebb fellépésére készül! November 18-án hétfőn délután az Üllői úti Fradi-klubban immár huszadszor lép fel esztrádműsorával Kemény Kázmér és bandája ingyenesen a Baráti Kör tagjai és meghívott a vendégek előtt. Érdemes felsorolni a közreműködő művészek névsorát: Sá- rosi Katalin, Hortobágyi Judit, Csala Zsuzsa, Lórán Lenke, Megyeri Mari, Böröczky József, Váradi Zsuzsa, Mező Mari, az MTK-ból „igazolt” Alfonzó, valamint Palócz László, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas, érdemes művésze! Palócz László és Kemény Kázmér egyébként ebben a műsorban együtt fog jubilálni: ők ketten ugyanis eddig mindegyik összejövetelen felléptek a Fradiban! A híres operaénekesnek — aki született fradista — alighanem könnybe lábad majd a szeme, hiszen most már legnagyobb bánatunkra nem lehet majd a közönség soraiban ott Toldi Géza, aki Palócz Lászlónak gyerekkori barátja volt, akivel a Tabánban nőttek fel. Kemény Kázmér elérzékenyülten mondja: — Igazán nem panaszkodhatunk, alig győzünk eleget tenni az ország különböző pontjaira szóló meghívásoknak. De nem tagadom, ez a novemberi Fradi-műsor teljesen mást jelent a számomra — és gondolom művésztársaim számára is — mint egy egyszerű hétköznapi fellépés. Hogy egy fillért nem kérünk, csak tapsot, az magától értetődő. Örülünk, hogy néhány órát együtt lehetünk az Üllői úton, élvezhetjük annak a klubbnak a vendégszeretetét, amelyet annyira kedvelünk. Azt pedig külön szeretném megemlíteni, hogy Sárosi Katalin kifejezetten a Fradi Baráti Kör és az én személyes hívásomra vállalta el ezt a fellépést. Kis csapatunk minden tagja érzi: barátok közé jövünk az Üllői úton. A műsor egyébként a szokott módon, a Fradi-induló interpretálásával kezdődik majd, aztán következnek az éppen divatos világslágerek és a megunhatatlan örökzöld dallamok, természetesen most is önfeledt kacagásra késztető kabaréjelenetekkel fűszerezve, de az operett és a magyar nóta sem marad ki a programból. És ha már szóba került a várható „menü”, akkor illő, hogy bemutassuk a Canada Dry együttes tagjait is. Ők öten: Andrási Zoltán, Kelemen György, Körmendi István, Ducz Ferenc, Gál György szolgáltatják azt a zenei bázist, amelyre aztán Kemény Kázmér és a fellépő művészek építkezhetnek. Mielőtt búcsúztunk volna, Kemény Kazi felétlenül fontosnak tartotta még megemlíteni, hogy biztosítva van az utánpótlás is. Mármint a Fradi-őrület a családban. A tizenhét esztendős ifjabb Kemény Kázmér ugyanis — aki mellesleg a nemrég megnyílt Grand Hotel Hungária szakácsa — valósággal terrorizálja kollégáit Fradi-ügyben. Nyilván nem véletlen a fiatalember beállítottsága sem: állítólag zöld-fehér pólyában ringatták annak idején ... Aztán fényképek kerülnek elő, amelyek mind-mind az elmúlt tizenöt esztendő emlékezetes Üllői úti műsoraiból villant fel — egy-egy pillanatot, majd már az ajtóban még kitárgyaljuk Szántó Gabi látványos magára találását, az egymás után szerzett pontot vagy pontokat érő nagyszerű góljait, Zsinka kiismerhetetlen cseleit, Pintér bődületes bombáit, Takács példamutató szorgalmát és Zsiborás rapszodikusságát — aztán valóban az ajtón kívülre kerültem. Nem tarthattam fel tovább Kemény Kázmért. Az utcán lent ugyanis már várta őt a banda. Fellépni indultak. >
