Fradi műsorlap (1984/85)
1984-1985 / 5. szám
1984/85-ÖS IDÉNY 5. SZÁM Fradi műsorlap 3 VINCZE GÉZA: NEM!... — Kieshet-e a Fradi? — kérdezi idei 3. számának első oldalas kiemelt címében az Élet és Irodalom. S az a tény, hogy az irodalom, a művészet, a kulturális élet népszerű hetilapja, az „ÉS” éppen az Üllői úti csapat helyzetét boncolgatja, újabb bizonyítéka annak, hogy a Fradi, a legnépszerűbb magyar klub sikerei és kudarcai változatlanul messze túlnőnek az egyszerű sporttörténések keretein. így azután, amikor a kölcsönös üdvözlés után leültünk egymással szemben, nem is lehetett mást kérdezni Vincze Gézától, a fiatal trénertől: — Olvasta az „ÉS” cikkét? 9 Hogyne olvastam volna — hangzott a válasz. — Az embernek mindent el kell olvasnia, mindenről tudnia kell, ami a csapattal kapcsolatos. A cikkek, nyilatkozatok egy része egyébként bizony kicsit elkeserített. No nem a tárgyszerű, őszinte bírálat, mert ilyen szereplés után azt el kell fogadni, de egy-két írás már személyemre nézve is sértő volt. Olyan dolgokat írtak, idéztek, ami bántó volt, semmi köze sem volt a csapathoz, a pályán történtekhez. — Mi történt hát a pályán? Az edző személyes véleménye szerint mi az oka a gyenge szereplésnek? 9 Az Intertotó mérkőzéseken és a bajnokság első három fordulójában jól játszottunk. A kezdeti, gyors siker valamennyiünket megtévesztett kissé, közönségünkben pedig vérmes reményeket A budapesti diplomaták válogatottjában, a Népstadion — A Manchester United vezet, a többi csapatok kögyepén. Az álló sorban balról a második: Mike Carbine zott erősen megoszlanak az erők. — Egy időben sokat jártam Törőcsik meccseire. Nagy tehetségnek tartom, kár, hogy akaratgyenge, s ennyire visszaesett. Nagyra értékelem Nyilasi tudását, kedvenc csapatom pedig a Fradi, elsősorban az ő mérkőzéseikre járok. — Hogyan ítéled meg a brit csapatok esélyeit a mexikói VB selejtező csoportjaiban? — Ügy érzem, Anglia és Észak-lrország továbbjutnak, s a skótok igen jó csapatának is komolyak az esélyei. S bár nem kérdezted, de szerintem a magyarok is biztosan ott lesznek. ' A követség bárjában lapozgattam egy vendégkönyvet. A piros (bőrkötésű könyvecske jó néhány lelkes autogramgyűjtő álma lehetne, hisz szerepel benne a Manchester United, Leeds United, a Celtic Glasgow, az angol válogatott játékosainak, szakvezetőinek aláírása. A követségen belül melyik brit csapat rendelkezik a legerősebb „szurkolótáborral”? — Mennyire sikerül figyelemmel kisérni az otthoni labdarúgó eseményeket? — Eléggé jól. Rendszeresen jönnek az újságok, hallgatjuk a rádiót és videokazetták segítségével heti rendszerességgel tudjuk követni az eseményeket. A magyar TV sportadásait is nézzük, mert a sportból sosem elég. — Beszélgetésünkből is az derült ki, hogy nagyon sokat jelent számodra a sport. Valóban igy van ez? — Igen. Nagyon sokat jelent számomra! Ügy vélem, ez a nagyszerű dolog átszövi életünket. Ráadásul semmilyen más emberi „találmány” nem képes olyan hatékonysággal elősegíteni a különböző népek közötti közeledést, eltérő gondolkodású emberek közötti barátság kialakulását, mint a sport. S ez valóban egy nagyszerű dolog! Magyar Zoltán keltett. Mindez az első vereségek után visszaütött, az idegesség nőttön nőtt és a csapat csak az idény végére találta meg önmagát, leszámítva persze a Békéscsaba elleni mérkőzést. Az egyesek által zuhanórepülésnek nevezett szereplésben a sajnálatos sérülések döntő szerepet játszottak. — Tartsunk akkor mindenekelőtt gyors névsorolvasást, kik is voltak sérültek? Felgyógyultak-e már? Kikre számíthat jelenleg és kikre nem? 9 Zsiborás szerencsés módon gyorsan rendbejött, bár hadd tegyem hozzá, hogy Józsa kifogástalanul helyettesítette. Szántó térdszalagsérülése után már a válogatott spanyolországi edzőtáborozásán is részt vett. Pintér szakadása után ugyancsak egészséges. Deák térdszalagsérüléssel bajlódott, már elkezdte az edzéseket. Koch Robit nyolc orvos vizsgálta meg, de sajnos, nincs egységes, pontos diagnózis. Jelenleg achilles-ín gyulladással kezelik, kevés eredménnyel. A pihentetés sem segített rajta. Saját megnyugtatásunk érdekében szeretnénk mindent megtenni a gyógyulása érdekében. Zsivótzky krónikus lovaglóizom-húzódással bajlódik. Ez a sérülése már ifikorában is gyakran visszatért, s három-négyhetes szüneteket kellett tartania. Pölöskei balszerencsés esete közismert. Mire az operált jobblába rendbejött, a másik sérült meg, de már egészséges, s Hamburgban is játszott. Horváth Robi a térdét fájlalja. Zsinka több rúgást is kapott a lábára, de egy ilyen gyors játékos sajnos mindig ki van téve hasonló sérüléseknek. Mindenesetre örömteli és biztató a tavaszi idény előtt, hogy a rajt előtt egy hónappal Koch Robi kivételével mindenki harcképes. — Mivel magyarázza ezt a szokatlan sérüléshullámot? • Egyrészt azzal, hogy a játékosok, sajnos, nem veszik elég komolyan az elengedhetetlenül szükséges rehabilitációt, az utókezeléseket. Szántó ezen a téren követendő példával szolgált, hiszen súlyos sérülését az orvosi utasításoknak megfelelően maga is éjjel-nappal kezelte, siettette gyógyulását. Mindent megtett annak érdekében, hogy mielőbb újra a csapat rendelkezésére álljon. Mások ezzel szemben elhanyagolták a kezeléseket és kisebb sérüléseik után is beteget jelentettek. De azért, ha már itt tartunk, azt is őszintén be kell vallanom, hogy néhány játékos, mivel a korábbiaknál sokkal keményebben, intenzívebben gyakoroltunk, nem pihente ki megfelelően az edzésmunkát. A magánéletben nem volt olyan áldozatkész, amit egyébként joggal elvárhattunk volna. Mindez azután újabb sérülésekhez is vezetett, ami pedig nemcsak az edzéseket, a szükséges egyéni foglalkozást hátráltatta, hanem a taktikán is változtatni kellett. Közönségünknek a Fradi régi, lendületes támadójátékával szerettünk volna örömet szerezni. Ez jól is ment kezdetben, de utána változtatásra kényszerültünk, az ellentámadások lehetőségére vártunk. Ez azonban nem ment. A stabilnak tűnő védelem egy-egy bekapott góljára nem tudtunk válaszolni. — Ezek szerint csak a sérülések okozták ezt a gyenge szereplést? A szurkolók azt állítják, hogy a túlzott mértékű fiatalítás, Mörtel, Ebedli, Kerekes elengedése a bajok forrása. 9 Csak azt mondhatom, hogy elképzeléseimet, amit a klub vezetése is jóváhagyott, azt elsősorban a sérülések miatt nem tudtam megvalósítani. A csapat átszervezésére kaptam megbízást, ezt vállaltam. Nyilatkozataimat, terveimet egyesek talán félreértették. Korszerűbb, több futást igénylő, lendületesebb játékra szerettem volna átállítani a csapatot. A játékosok életkorától függetlenül olyan labdarúgókat igyekeztem keresni és beállítani, akik hajlandóknak látszottak arra, hogy 90 percen át fussanak. Arra számítottam, hogy ezek azután lassan majd technikailag is megfelelő szintre fejlődnek, taktikailag csiszolódnak, tapasztalatokat szereznek. Ebedli Zoli hiába adott valóban néhány jó labdát társainak, egyszerűen nem volt hajlandó annyit mozogni, futni és főleg védekezni, ameny- nyit követeltem tőle. És ami a legfontosabb, ő akart elmenni tőlünk. Ellenünk nyilván dacból valóban nagyon jól játszott, de az őszi idényben — a Népsport osztályzatai alapján — erősen közepes teljesítményt nyújtott. Az átszervezésnél, a csapat átalakításakor nem a kor, a játékfelfogás alapján igyekeztem ítélni. — A csapatban azonban mégis szembekerültek az idősebbek és a fiatalok. 9 Sajnos, valóban így történt, s ebben tapasztalatlanságomnak is része van. Terveimet, elképzeléseimet túl nyíltan, túl őszintén és talán túl sokszor elmondtam. Arra számítottam, hogy nyíltságommal meg tudom nyerni a közönség rokonszenvét, támogatását. A jószándék azonban csaknem a visszájára fordult. A határtalan lelkesedésükért, klubsze- retetükért minden elismerést megérdemlő, de bizony a győzelmeket szinte megkövetelő szurkolótáborunk egy része az időnként kihagyott, vagy a cserepadra ültetett játékosokkal többet foglalkozott, mint a góllövőkkel. Azt viszont látszólag joggal vetik a szememre, hogy a Békéscsaba elleni mérkőzésen miért nem cseréltem. Csakhogy akkor akár kilenc játékost kellett volna lecserélnem. Egyiket sem hívtam le, akkor már azt akartam, hogy azért a valóban kritikán aluli, a közönség becsapását jelentő teljesítményért szégyeljék magukat a játékosok . .. — S gondolja, hogy pont egy 30 esztendős, volt másodosztályú játékos lesz a megmentőjük? 9 Farkas Bélát nem mi kerestük meg, ő jelentkezett nálunk. S ahogyan mondtam, a túlzott nyíltság és a tervekről való nyilatkozás ősszel a visszájára fordult. Ezért a Hévízre telefonáló szerkesztőt arra kértem, hogy ne írjon erről az ügyről, még nem időszerű. Erre úgy állították be az esetet, mintha hazugságon kaptak volna. — De Farkast mégis leigazolták. 9 Igen és akkor annak rendje és módja szerint nyilvánosságra is hoztuk az igazolás megtörténtét. Időközben Debrecenből jó híreket kaptunk a játékáról, állítólagos kifogásolható viselkedéséről viszont csak általánosságokat hallottunk. A velünk együtt elvégzett edzések alapján pedig mondhatom, az életkorától függetlenül megállta a helyét. Ügy láttuk, használni tudjuk a középpályán. — Hogyan tovább? Mit ígér? 9 A csapatnak lélektanilag is nagyon sokat jelentett, hogy három játékosunk is ott lehetett a válogatott spanyolországi edzőtáborozásán. Ezek a játékosok vezéregyéniségek lehetnek. Feltétlenül képesek vagyunk arra, hogy 18 pontot szerezzünk, hiszen az ősszel hat mérkőzést vesztettünk el egy-egy góllal. Még egyszer ez aligha fordulhat elő. A csapat egységének helyreállításában, a vezetők közös felelősségvállalásában és nem utolsósorban a közönség támogatásában bízom. Ne feledjék, az idő nekünk dolgozik. A búcsúzás után az edző megismételte az ,,ÉS” kérdését; s ezek után mi a véleménye? — Kieshet a Fradi? 9 Nem!... Még a nevétől, a színeitől megfosztott csapat sem esett ki. Hát még a mai, amelyikben valóban a magyar futball nem egy komoly ígérete, s a jelen időszak becsületes játékosa rúgja a labdát. Csak jobban kell akarni, egységre van szükség a csapaton belül, megértő támogatásra a lelátóról.. . Vad Dezső y