Fradi műsorlap (1984/85)

1984-1985 / 2. szám

1984/85-ÖS IDÉNY, 2. SZÁM Fradi műsorlap 5 NAGY BÉLA: REJTVÉNYES SPORTTÖRTÉNELEM 2. KEDVES OLVASÓK, TISZTELT SZURKOLÓK! Rejtvényes sporttörténelem című sorozatunkban a közel négy év­tizeddel ezelőtti eseményekből állítottunk össze egy csokorra való érdékességet Az ezekkel kapcsolatos kérdésekre önök is próbálkozhatnak a válaszadás­sal. Válaszuk helyességét a 12. oldalon levő összeállításunkban ellenőrizhetik. 10 kérdésre viszont nem talál­nak választ a 12. oldalon. Ezekre megfejtésüket az FTC címére (Rejtvényes sporttörténe­lem, Bp. IX., üllői út 129. - 1091) november 1-ig beküldhetik. A helyes megfejtők között 100 db sportkönyvet sorsolunk ki. Mozaikok 1948 sporttörténetéből JANUAR — Takács I Géza edzősége a Fradiban, csak egy telefonon mú­lott: — Ha nem sikkad el egy telefonhívás, akkor én lehettem volna a Ferencváros edzője... Néhány bizalmas megbeszélésem már volt a Ferencváros vezetői­vel arról, hogy átveszem a csa­pat edzői tisztét. Ügy állapodtunk meg, hogy telefonon értesíteni fognak, amikor is elmegyek hoz­zájuk, hogy véglegesen megegyez­zünk. A Fradi vezetősége fel is hívott a munkahelyemen. Én ak­kor éppen munkán voltam és a portás vette át a telefonhívást. Időközben azonban leváltották a portást és amikor én visszaér­tem már a dél után os portás volt. A régi portás viszont elfelejtette az új portásnak átadni az üzene­tet... Így természetesen nem tudtam elmenni az FTC megbe­szélésére. Közben a vezetőség megegyezett Lyka Antallal.. . — A kis Kocsis az előkészületi meccseken egyre jobban játékba lendült. „Még egy kicsit vékony dongájú — de étvágya után ítél­ve — hamarosan megerősödik. És ami a legfontosabb: sportsze­rűen él. Hiába tolják elé a hosz- szúlépéseket, Kocsis Sanyi csak málnafröocsön él. És nagyszerűen játszik! Nincsenek erős lövései, de esze annál több van. Régen volt ilyen észjátékos a Fradi­ban ...” (Sport) — Az MLSZ vezetősége az új idényre nem mindennapi újítást vezetett be: elrendelte, hogy min­den NB I-es csapat sporttelepén ülőhelyet kell biztosítani a mun­kaversenyben élenjárok részére. Az élmunlkások így külön pá­holyból nézhették a mérkőzése­ket ... FEBRUAR — A Ganzhajó Váci úti pályá­ján nemes célért mérkőzött két alsó osztályú csapat. Az Újpesti amatőrök—Tripolisz meccsen a teljes bevételt felajánlották a Lánchíd újjáépítéséhez. Igaz, hogy mindez csepp volt a tenger­ben — 1200 Ft jött össze —, de a gesztusra sokan felfigyeltek és azokban az időkben lelkesítőleg hatott. A meccset egyébként az angyalföldi csapat, a Tripolisz nyerte 4-2-re. 1. kérdés: — A magyar válo­gatott tagjai is megjelentek a Lánchíd 1949-es avatóján. Köz­tük ott voltak a fradisták is. összesen hány fradista lépdelt át elsőnek az új Lánchídon? '(Vá­lasz a 12. oldalon.) — Ferencváros—Üjpest 2-0! A tavaszi idény első Fradi góljá­nak a története: „A 33. percben Hernádi labdáját Deák lövi ka­pura : a labda a jobb léc tövéről visszapattan, Szabóhoz kerül, a szélső beadását a teljesen üresen hagyott Sárosi 7 méterről a bal felső sarokba fejeli.” Az értékelésben ilyeneket ír­ták: „A Ferencváros a lendületé­vel, bámulatos akarásával törte meg az Újpestet. Imponáló volt, hogy egy hét alatt mennyire megváltozott a zöld-fehér csapat. A Jednota ellen még erőtlenül, bizonytalanul játszó gárda az Új­pest ellen egy biztos fellépésű, váratlanul jól futballozó együt­tessé változott. Kevés magyar csapat képes ilyen változásra egyetlen hét alatt, mint a Fe­rencváros.” — A totózás egyre népszerűbb szórakozássá vált. A csepeli totó- iroda bevezette, hogy a náluk vá­sárolt 0 találatos szelvényeket is díjazzák! Az első 100 forintot egy Szemenyei Pál nevű fogadó nyer­te 0 találatos szelvényével. — „A Nemzetközi Olimpiai Bi­zottságban Magyarországot a há­ború után is ifj. Horthy Miklós képviselte, a másik magyar tag helye pedig Múzsa Gyula halála folytán megüresedett. A NOB háború utáni első ülését 1947 nya­rán tartotta Stodkholmhan, ezen az ülésen azonban még merev ál­láspontra helyezkedett és az úgy­nevezett magyar kérdésben nem hozott határozatot. Az 1948. feb­ruár 7-i ülésen Múzsa Gyula meg­üresedett helyére megválasztot­ták Mező Ferenc dr.-t. A Horthy- ügy elintézéséről azonban a NOB elnöksége további felvilágosítást nem adott. A magyar küldöttség a téli olimpia után a NOB szék­helyére, Lausanneba látogatott el, ahol koszorút helyeztek el Cou- bertin sírjára. Ezután beszámol­tak Otto Mayennek, a NOB kan­cellárjának a magyar sport je­lenlegi helyzetéről, ö közölte, a magyar küldöttséggel, hogy a NOB utolsó ülésén megváltoztat­ta a Horthy ügyben hozott első határozatát és ifj. Horthy Miklóst véglegesen törölte a tagjai sorá­ból. A NOB szabályai szerint ön­maga választja tagjait és a több, mint 50 éves történetében még sohasem fordult elő, hogy a bi­zottság valamelyik tagját lemon­dás, vagy elhalálozás nélkül tö­rölte volna tagjai sorából.” 2. kérdés: — Melyik egykori ferencvárosi labdarúgót ért az a megtiszteltetés, hogy a NOB egyik fontos vezetői tisztségvi­selőjének választották? (Bekül­dendő.) — A szolnoki gárdára szomorú napok jártak ez idő tájt: pálya­betiltás miatt zárt kapuik mellet* játszották hazai meccseiket! „A mérkőzés előtt olyan a hangulat, mint egy edzésen. Sokan lézen­genek kint a kapuk előtt, a pá­lyára azonban nem tud senki bejutni. Az élelmes szurkolók a pálya szomszédságában levő sportuszoda tetején helyezkednek el. Közben a pálya elé tolatnak egy tehervomatot. Ezt pillanatok alatt megrohamozzák és így ma­dártávlatból, mintegy 400 sze­rencsés szurkoló biztatja kedven­ceit.” A „vonatos” szurkolók öröm­mel láthatták, hogy a hazai gár­da 3-1-re győzött a DVSC ellen. MÁRCIUS — A FIFA értesítette az MLSZ elnökségét, hogy a londoni olim­piára két magyar játékvezetőt kér. A kikötés csak az volt, hogy a magyar játékvezetőknék ango­lul vagy franciául kellett beszél­ni. — A Hutter—Philips bajnoki mérkőzésen Balta Dénes, a Phi­lips játékosa megsértette Kama­rás Árpádot, a mérkőzés vezető­jét. Amikor Kamarás kiállította Baltát, a játékos megütötte a bí­rót! Á magáról megfeledkezett játékost örökre eltiltották a fut- balltól, a polgári bíróság pedig egyhavi fogházbüntetésre ítélte Baltát. — Toldi Gézát a finnek szö­vetségi edzőnek hívták. Toldi el­fogadta a meghívást és engedélyt is kapott, hogy edzőtársaival — Szabó Péterrel, Markos Imrével, Magyar Ferenccel — a skandináv országba utazzon dolgozni. A fin­nektől megjöttök a szerződések és a levél így zárult: „Finnor­szág nagy szeretettel várja a ma­gyar edzőiket.” 3. kérdés: — Toldi később Finnországból — ahol csapatával bajnokságot nyert! — Dániába ment edzőnek. Melyik két dán csapatnál tevékenykedett? (Be­küldendő.) — „Érdekes és értékes hang­játék került műsorra a rádióban Látogatás Olimpiába címmel. Föl­des Éva dr. a hangjátók szerzője helyszíni közvetítés alakjában mutatta be az ókori olimpiai já­tékok egyikét s általában az olimpia lényegét. Az izgalmas helyszíni közvetítés alatt megele­venedett egy kocsiverseny és egy diszkoszvető viadal. A lényeg azonban az a megkapó ókori olimpiai hangulat volt, amely en­nek az értékes hangjátéknak min­den szavából kiáradt. Az anyag alapos ismerete és művészi fel­dolgozása élményt jelentett a hallgatók számára.” — „Az Üllői úti pálya klub- házánák ódon, viharvert falai között tartotta idei, rendes évi közgyűlését a Ferencvárosi Tor­na Club. Ünnepe volt ez a nap az FTC-nek, mert az elnöki szék­be olyan sportembert ültetett, aki majdnem egész életét harcokban, a nép ellenségei ellen vívott har­cokban élte át. Münniich Ferenc dr. élete valóságos hősköltemény és büszke lehet a Ferencváros, hogy ilyen embert nyert meg el­nökének.” Münnich volt a Ferencváros felszabadulás utáni első elnöke. Előbb megköszönte a bizalmat, majd beszédét így fejezte be: — Az FTC valóságos nemzeti intézmény Magyarországon. Vi­gyáznunk kell rá. Helyesen kell vezetnünk, építenünk, nevelnünk, hogy valóban szilárd pillére le­hessen a magyar népi demokrá­cia sportjának. Örömmel vállal­tam el az elnöki tisztséget, mert bízom benne, hogy -ennek a száz­ezreket vonzó egyesületnek a munkája a maga széles területén is előreviszi a demdkratikus sport ügyét. Remélem, hogy az egye­sület régi eredményeit is túlszár­nyalva, soha nem remélt fejlődés előtt áll. Ehhez kérem minden igaz fradista segítségét.” Az FTC újonnan megválasztott vezetői: Elnök: Münnich Ferenc dr. al­tábornagy, Budapest rendőrfőka­pitánya. Ügyvezető elnök: Nádas Adolf. Társelnökök: Beér János dr., Fel- kay Ferenc dr., Mattyök Aladár. Alelnökök: Melly Béla dr., Oláh Gyula dr., Pordány Ferenc, Fa­zekas Dezső dr., Jónás István, Popper Imre, Tóth Lajos dr., Bártfai Antal, Brunner Nándor. 4. kérdés: — Kik voltak az FTC felszabadulás utáni elnökei? (Válasz a 12. oldalon.) — Az Üllői úti Húsvéti torna mindkét mérkőzését megnyerte a Ferencváros (Basel, Vienna), de a serleggyőztes jobb gólarányával az Üjpest lett. A serleget dr. Münnich Ferenc ajánlotta fel és adta át a győztesnek. ÁPRILIS — A Springer-szobor előtti ré­szen ekkor készítették el a lép­csősort, és a B-lelátó előtti részt is renoválták. — Még a labdarúgás múltját aprólékos figyelemmel őrzők sem tudnák hamarjában megmonda­ni, milyen csapat volt a 100 FC. Nem adott játékost a válogatott­ba, játékosait nem rohamozták meg autogramkérők. A 100 FC mégis jelentős csapat volt, egy korszak szimbóluma. Neve a MADISZ megalakulá­sának napját idézi, az elsők har­cát az élet megindításáért, az új­jáépítéséért, az ifjúság megnye­réséért a II. világháború után. A MADISZ, a fiatalok szervezete részt vállalt az élet minden terü­letén, így aktív szerepet játszott a sportélet újjászervezésében is. Ilyen volt a mezítlábas labdarú­gó-bajnokság. A bajnokságba benevezett csa­patok kaptak egy-egy labdát. Ez volt a bajnokság egyetlen kellé­ke. Ahová eljutott a labda — ott megalakult a csapat. Az első budapesti mezítlábas csapat a 100 FC volt. A csapat valamennyi játékosa a Hungária körút 100. számú, háromemeletes bérház lakója volt. A ház előtti téren naponta tar­tottak edzést a környékbeliék lel­kes biztatása közepette. Még ed­ző is került. Szükség is volt rá, hiszen a mezítlábas játékos spe­ciális taktikát igényelt... A 100 FC meg is nyerte a bajndkságot. Egyébként a mezítlábas baj­nokságokat 1949-ig rendezték meg. — Az Ausztria—Svájc mérkő­zést óriási érdeklődéssel várták a bécsiök. A jegyek már egy héttel előbb elővételben elkelték, de egyes helyeken mégis lehetett kapni belépőket. Az történt ugyan­is, hogy az osztrák szövetség székházéból ellopták a jegyek kli­séit és a betörők három nyom­dász segítségével hamis jegyeket nyomtak és azt hozták forga­lomba ... — A „tavasz mérkőzése”: Fe­rencváros—Vasas 2-0! „A Vasas elleni nagy győze­lemnek Kocsis volt a fő részese. Labdái szárnyakat adtak Szabó­nak és Deák is nagyon megélt mellette. Kocsis Sanyit már szí­vébe zárta a közönség. Ha nem is ünnepük úgy, mint egyes nagy sztárdkat, róla beszélt az egész lelátó. Tudja ezt Kocsis is, de őt a siker nem kapatja el: — Jól esik ha a közönség biz­tat és különösen vasárnap volt nagyszerű. Az ember nem is hin­né, hogy milyen nagy önbizal­mat ad a szurkolók biztatása. Ilyen közönsége kevés csapat­nak van, mint a mienknek. A B-közép csodákat művelhet.” 5. kérdés: — Mikor alakult meg a hajdani legendás B-kö­zép? (A válasz beküldendő.) — A Testnevelési Főiskola hallgatói és tanárai rohammun­kával megtisztították az intézet előkertjét a romoktól, vasgeren­dáktól. Közel 300 munkaórával ismét parkot varázsoltak a Győri úti előtérből. A versenyszerűen lefolyt rohammunka csapatverse­nyének győztese a II. évfolyam férfiegyüttese volt. A nők ver­senyét az elsőéves lányok nyer­ték. A munka után egy Pausz Már­ton nevű fuvarostól 120 krémest kaptak ajándékba a TF-diákok . .. MÁJUS — Ferencváros—Kispest 3-1! Egy perc alatt fordult meg a helyzet, dőlt el a mérkőzés a Fe­rencváros javára. Nem csodál­ható, hogy ez a „sorsfordulat” szárnyakat adott a Ferencváros­nak és a játék hátralevő része­ben mezőnyjátékkal is kiérde­melte a győzelmet. Dicséretére váljék a Ferencvárosnak, hogy úgyszólván tíz emberrel sem ad­ta fel a harcot és régi lelkes já­tékaira emlékeztetve tudta meg­menteni a vesztésre álló mérkő­zést. A Népsportban emlegetett „sorsforduló” a 70. percben volt. Deák egyenlített és fél perc múl­va ismét ő lőtte a vezető gólt! Harmadik gólja a 75. percben született meg. Ritka bravúr: mes­terhármas öt perc alatt! — Az Országos Sport Hivatal közleményben jelentette be, hogy ezentúl csak azok a csapatdk me­hetnek külföldi portyamérkőzé­sekre, amelyek idehaza is jól szerepelnek a bajnokságban. 6. kérdés: — Ebben az évben a Ferencváros hány országban játszott mérkőzést? (Válasz a 12. oldalon.) A Fradi pünkösdi pátyi sze­replése nagy esemény volt a jó­módú községnek. „Kis paták part­ján fekszik a pátyi pálya, amely zsúfolásig megtelt a nagy ese­ményre. A gólok egymásután po­tyogtak. Deák egymaga hetet lőtt az első félidőben. A 44. percben Mindszenti a Fradi kapusa ki­futva, szabálytalanul szerelte a kapura törő csatárt, amiért a bí­ró 11-est ítélt. A nézőtér halálos csendben várta azt a pillanatot, amikor a Ferencváros hálójában lesz a pátyiak lövése. Muzsik fu­tott a labdának és hirtelen bol­dog taps és hangorkán rázta meg a levegőt. Gólt lőtt a Páty a Fradinak! 9-1.” Ez volt a fél­idei eredmény. A pátyi találkozó egyébként 14-1-es eredménnyel és nagy közönségsikerrel zárult. — „Eddig a Népstadion építése azért nem kezdődhetett meg, mivel a hely kijelölése körül vi­ták folytak, különös tekintettel a Keleti pályaudvar kibővítésére A vita végére most pontot tett a Gazdasági Főtanács. A GF csü­törtökön tartott ülésén véglege­sen eldöntötték, hogy a Népsta­diont a régi lóversenytéren épí­tik fel.” 7. kérdés: — Az FTC — akkori nevén Kinizsi — mikor, melyik csapat ellen győzött először a Népstadionban? (Beküldendő.) JÜNIUS — Majdnem kétszámjegyű ered­mény válogat ották mérkőzésén! Magyarország—Románia 9-0! Volt olyan húsz perce a magyar tá­madósornak, amikor percenként zúgtak a lövések a román kapu­ra. Így kis szerencsével akár két­szer ennyi gólt is rúghattunk volna, hiszen a román csapat a második felidőben alig jutott át a félvonalon. Kocsis Sándor pzen a mérkőzésen volt először nagy­válogatott. Kitűnően játszott, fe­jelt és rúgott egy gólt.. . Egyéb­ként Kocsis ekkor még a 19. évét sem töltötte be. 8. kérdés: — A következő tíz fradista közül ki hány éves ko­rában volt először válogatott? (Válasz a 12. oldalon.) Pataki Mihály, Rumbold Gyu­la, Furmann Károly, Dalnoki Je­nő, dr. Fenyvesi Máté, Albert Flórián, Rákosi Gyula, Géczi Ist­ván, Rab Tibor, Zsiborás Gábor 9. kérdés: — Mi a közös a fen­ti tíz fradista pályafutásában? (Válasz a 12. oldalon-) — „A Sportélet Pest-Budán 100 évvel ezelőtt. Földes Évának, kiváló sportírónknak ezzel a cím­mel került színre a rádióban hét­főn este egy hangjátéka, amely igen ötletesen helyszíni közvetí­tés formájában számolt be 1848 sportjáról. Széchenyi a Nemzeti Kaszinóban adott nyilatkozatot a rádió munkatársának arról, hogy miért tartja fontosnak a testne­velést. (Széchenyi szavai hitele­sék — naplójából valók voltak!) A következő közvetítés a Duna- partról, az épülő' Lánchíd mellett a Csónakdábatn került sorra, majd a Pesti Nemzeti Uszodába, utána Clair Ignác tornaiskolájába, ké­sőbb a Pesti Testgyakorló Egy­letbe látogattak el, végül a Pilvax kávéházba. Itt Vörösmarty be­szélgetett egy ifjú költővel, s pa­naszolta neki, hogy nem tudott mit kezdeni Shakespeare Lear ki­rályában ezzel a sorral :»-... you base football player .. .«, mert nem tudta mit jelent az, hogy „láblabda” ... A nyolcperces hangjáték nem­csak szellemes volt, hanem igen komoly sporttörténeti anyag is volt benne.” — Csepel—Ferencváros 4-3. Ritka nagy tétje volt a mér­kőzésnek : amelyik csapat győz, az a bajnok! Döntetlennél pedig a Vasas lett volna az első. A Fradi már 2-0-ra vezetett! 3-3 után, a befejezés előtt nyolc perccel — óriási kapushibából! — a csepeliek szerezték meg a min­dent eldöntő gólt.. . — Június 29-én ünnepélyesen megnyitották a tatai edzőtábort. Az edzőtábor első lakói a lon­doni olimpiára készülő sportolók voltak. 10. kérdés: — Tudja ön, hogy a magyarok közül ki szerezte az első érmet a londoni olimpián? (Válasz a 12. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents