Fradi műsorlap (1984/85)

1984-1985 / 1. szám

FRADI REJTVENYES MŰSORLAP — „Megalakult a ferencvárosi öregfiúk gárdája. Mintegy 150 résztvevő jelenlétében választot­ták meg az új vezetőséget. Elnök: Urbancsik Gábor. Alel- nökök: Blum Zoltán, Hungler Já­nos, Obitz Gábor. A zöld-fehér öregfiúk nagy tervekkel néznek a tavasz elé. Csapatuk körülbelül a következő lesz: Kutasi — Hungler, Monostori — Lyka Kalmár, Lázár — Furmann, Ta­kács II., Urbancsik, Toldi, Ke­mény. Ezzel a nagyszerű csapat­tal idehaza nincs is méltó ellen­felük. Most hát keresnek külföl­dön. Máris megegyeztek a Bra- tislavával és a bécsi Austria öregfiúk csapatával. Az Austria—Ferencváros öreg­fiúk mérkőzésnek még az az ér­dekessége is meglesz, hogy a bé­csi csapattal eljön Budapestre Sesta, akinél különb hátvéd a bé­csiek szerint még nem játszott a zöld gyepen. Sesta tavaly még az Austria első csapatában szerepelt, de az új évben már csak az old- boy-ban akar szerepelni. A fe­rencvárosi öregfiúk egyenlőre minden hónap első csütörtökjén tartják összejöveteleiket Toldi Géza éttermében.” 35. kérdés: — Kalmár Jenő egyszer sem játszhatott a Fe­rencváros első csapatában. Miért? (Válasz a 12. oldalon.) FEBRUAR — Mintegy két órán át tartott a Ferencváros első szabadtéri ed­zése. A fiúk jól mozogtak a hó­ban, de a szurkolók is „megmoz­dultak”. Hiába volt a rossz idő, igen sokan kijöttek az Üllői út­ra. Még a kerítésen is bemásztak néhányan. — Miért nem a kapun jönnek be kérem, hiszen nem kell jegyet váltaniuk — szólt a bemászókra Kutasi Károly intéző. — Kérem, mi mindig így jö­vünk be. Mi is edzést tartunk a bemászásból. — Az más, akkor tessék csak gyakorolni — szólt mosolyogva Kutasi. — A Népsport pályázatán ek­kor volt eredményhirdetés: Kik voltak 1946-ban a magyar sport legjobbjai? A szurkolók szavazata alapján ez a sorrend alakult ki: 1. Bencze Lajos birkózó (A fel- szabadulás után ő szerezte meg hazánknak az első Európa-bajno- ki aranyérmet!) 2. A magyar labdarúgó-váloga­tott. 3. Lakat Károly labdarúgó (Fe­rencváros). 4. Az Újpest labdarúgó bajnok- csapata. 5. Deák Ferenc, a SZAC gólki­rálya. összesen 46-an kaptak szava­zatot, köztük Rudas Ferenc, az FTC kitűnő hátvédje, aki viszont a Képes Sportláp véleménye sze­rint 1946 legjobb magyar labda­rúgója volt! Ebben lehetett is va­lami, hiszen az Európa-váloga- tottba magyar részről Puskást és Rudast jelölte az MLSZ! Sajnos egyikük sem tudott az Anglia— Kontinens válogatott meccsen részt venni. 36. kérdés: — Kik voltak az FTC történetében Európa- és Vi­lágválogatott labdarúgók? (A vá­lasz beküldendő.) MÁRCIUS — Juhász Pál, Kemény Gyula és Farkas Mihály, a Szeged há­rom lelkes tagja új piros-fekete mezt ajándékozott az egyesület­nek, hogy a Fradi elleni idény­nyitón már ebben rúgják a ha­zaiak a gólokat. Sokan féltek az új meztől . . . Az azonban a Sze­gednek szerencsét hozott! A jó­val esélyesebb Ferencváros pon­tot hagyott (2-2) a Tisza-parti városban. A Ferencváros—Üjpest rangadón óriási tömeg szoron­gott az Üllői úti pálya lelátóin. 32 ezer néző (köztük 5000 tisz­teletjegyes és „igazolványós”!) előtt a végig jobb Fradi Gyetvai góljával 1-0-ra győzött. „Vasárnap este megteltek a ferencvárosi kiskocsmák. A két csapat játékosai a „Bodójban” egy M-alakú asztalnál ültek. Az egyik szárnyon a meglehetősen lehangolt újpestiek. Annál na­gyobb volt a jókedv a Fradi- szárnyon! Nádas Adolf rövid be­szédében kiemelte: — Mi győz­tünk, így a bajnokság újra nyílt! Az Üjpest éppen úgy megnyer­heti a bajnokságot, mint mi. Győzzön a jobb. — És ez a Ferencváros legyen — jegyezte meg csendben Simon György, az FTC egyik vezető­je... Dicker Mihály, az újpestiek ve­zetője bánatosan mondta: — Tizenhat mérkőzés után szenvedtünk vereséget, az első vereséget. Elvégre a fák nem nő­hetnek az égig ... — „Érdekes meghívást kapott a napokban Kamarás Árpád, a magyar játékvezető gárda egyik kiváló tagja. Platkó Ferenc írt Chiléből Kamarásnak, és ebben a levélben közli, hogy fényes fel­tételek mellett profi játékvezető lehetne Chilében. Az ajánlat sze­rint Kamarás vezetné az összes nagy bajnoki rangadót, valamint a válogatott mérkőzéseket. Ezen­kívül a játékvezetők oktatását is végezné. — Bármennyire kedvező az ajánlat — mondta Kamarás — mégsem megyek el Magyaror­szágról. Inkább idehaza vagyok amatőr, mint Chilében profesz- szionista ... — Soós játékvezetőnek nem jutott ilyen nagy megtiszteltetés. Sőt! ö vezette a Ferencváros— Dorog (1-0) mérkőzést és'a vidéki csapatnak nem adott meg egy — a hazaiak szerint — szabályos gólt. A szurkolók nem hagyták el a dorogi pályát, várták a bí­rót. Soós rendőrruhába bújt, de néhányan így is felismerték és meghajszolták az álruhás bírót. Soós egy házba menekült, ahon­nan csak éjfél után tudták „ki­csempészni” — és egy barátja ko­csijával hagyta el a számára kel­lemetlen emlékű várost... — Szolnokon megszakadt a Ferencváros ritka sorozata: a fra- disták 16 mérkőzésen nem kap­tak gólt az első félidőben! Szol­nokon egyet kaptak —, de azzal a Ferencváros bajnoki esélyei is tovatűntek ... 37. kérdés: — A felszabadulás óta bajnoki mérkőzéseken, mikor volt a Ferencvárosnak a leghosz- szabb veretlenségi sorozata? Be­küldendő az év és a mérkőzés­szám. ÁPRILIS — A magyar labdarúgás hár­mas sikere: Budapesten a Fe­rencváros, Bécsben a Kispest, Aradon az Üjpest nyerte a Hús­véti Tornát! A Fradi az Austriát nehezen (3-2), a Rapidot kitűnő játékkal (5-2) győzte le. A két nap nyolc ferencvárosi gólján 4 játékos osztozott: Sárosi dr. 2. Csanádi 2, Szabó 2, Gyetvai. A nyolcadik gól öngólból szüle­tett . . . — „Nagy nap volt szerdán dél­után az Üllői úton, akkor mutat­kozott be az új edző, Opata Zol­tán. A bemutatkozás imigyen zajlott le: Hírnök jő s pihegve szól: Jön! Jön! Opata belép: Jónapot kívánok! Nádas elnök: Fiúk, bemutatom nektek Opata Zoltán urat. A vezetőség úgy határozott, hogy az ő kezébe adja a csapatot. Nem azért, mintha nagy baj vol­na a csapat körül, de azt akar­juk, hogy Opata kellő szigorral és szakszerűséggel rendbehozza a csapatot. Dolgozzatok a keze alatt komolyan, becsülettel és ne a múltbeli felületességgel, s ak­kor az eredmény nem maradhat el. Opata (láthatólag meghatott­sággal küszködve): — Gyerekek, én a következő­ket szeretném elmondani. Ez a név, hogy Ferencvárps, kötelez, és pedig sokra kötelez. Ezt én mondom nektek, a régi MTK-is- ta. Ámbár igaz, hogy hajdaná­ban én is a Mester utoai kereske­delmibe jártam a Fradi-játékosok bölcsőjébe, s talán csak tévedés­ből kerültem az MTK-ba. Büszkének kell lenni minden játékosnak arra, hogy a ferenc­városi színeket viselheti, de — dolgozni is kell ám ezért. Láttam tavasszal csaknem minden mécs­eseteket, s bizony nem voltam el­ragadtatva tőletek. Én a heti munkában nagyon szigorú leszek, mert komoly hétköznapi munka nélkül vasárnap nem lehet rend­kívülit nyújtani. Már pedig a Fradi hatalmas tábora jó Fradit akar és jogosan. Ez a jó Fradi meg is fog születni, ha hallgattok rám. Ebben a csapatban igenis vannak jó képességek és ezeknek ki is kell jönniük. Baráti szelle­met akarok és nem pártoskodást. Gyerekek! — a régi fradisták meg tudtak egymásért halni nem­csak a pályán, hanem a magán­életben is. Én nem főnöknek jöt­tem hozzátok, hanem apának, akinek az a szándéka, hogy a Fradi újra nagy legyen. És ha hallgattok rám, ígérem hogy újra nagy is lesz. Nagy László futballelnök: — Én még csak annyit akarok mon­dani, hogy most minden játékos tiszta lappal indul. Aki eddig azt hitte, hogy az edző méltatlanul mellőzte, most beküzdheti magát a csapatba. Opata: — Fiúk, kérem, hogy ne hívjanak edző úrnak, Zoli bá­csi vagyok és passz . ..” (Képes Sportláp) 38. kérdés: — Tud-e Opatán kívül olyan ferencvárosi edzőt megnevezni, aki soha nem volt a Fradi játékosa, de később a zöld-fehér gárda mestere volt. (A válasz beküldendő.) MÁJUS — Az Üllői úti pályán történt tribünleszakadás miatt (a ma­gyar—osztrákon történt!) a sport­telepet betiltották. A szerencsét­lenség előidézését a pálya befo­gadóképességét meghaladó nagy tömeg és a rossz állapotban levő falelátók okozták. Hogy hqujyan jutottak be ennyien? Ezt a'kér­dést feszegette az újonnan meg­jelenő újság, a „Sport” is: „Be­széltünk Nagy Marcellal, az MLSZ pénztárosával, s ő ezt mondotta: — Szerintem az MLSZ-t nem terheli felelősség. A pálya befo­gadóképességét 38 600-ban állapí­tották meg, ezzel szemben az MLSZ csupán 37 200 jegyet adott ki. Nádas Adolf az FTC ügyve­zető elnöke ezt mondta munka­társunknak: — A mérkőzés előtt hivatalosan megvizsgálták a sporttelepünket, s a mérkőzés le­játszását engedélyezték. Szerin­tem mi sem követtünk el sem­miféle hanyagságot. A rendőrségi nyomozástól füg­getlenül mi is folytattunk egy kis külön nyomozást. Szakértők szerint több mint 40 000 néző volt vasárnap bepréselve az FTC- pályára. Hogyan történhetett ez meg? Ezt talán sikerült megálla­pítanunk: 1. Jegyhamisítók dol­goztak. Az állóhelyjegyeket ha­misították. Feltűnő volt, hogy még pénteken, sőt szombaton is a város különböző pontjain szá­zas tömbökben kínálták az álló­helyeket. A jegyhamisítók főha­diszállása az egykori másodrangú körúti kávéház volt. A hamisítók pénzügyi vezéreként az alvilág­ból „Buli” néven becézett régi jegyüzért emlegetik. Társai: „Rücskös” és „Kokas” alvilági névre hallgatnak. Hétfőn este a kérdéses kávéházban hely­színi szemlét tartottunk. Feltű­nően üres volt. Az egyik fiatal­embertől megkérdeztük: —Van-e jegy a magyar—olaszra? Ezt fe­lelte: — Én nem foglalkozom ilyes­mivel, szombaton este azonban kilószámra kaphatott volna itt je­gyet az osztrák—magyarra. 2. Felhívjuk az illetékesek fi­gyelmét a következőkre: az álló­hely közönségének a köréből so­kan panaszkodtak, hogy a belé­péskor a jegyszedők nem szakí­tották el a jegyeket, hanem egy­szerűen elvették. Feltehető tehát, hogy a jegyek újra forgalomba kerültek .. — A felszabadulás után elő­ször Olaszországba utazott repü­lőgéppel a magyar válogatott. Er­re az utazásra azonban sok bo­nyodalom után került sor. Előbb a jugoszláv, majd az olasz ható­ságok engedélyét várta a csapat, majd kiderült, hogy csak kerülő­vel — Bari érintésével — mehet a gép Torinóba. Ez azt jelentet­te, hogy 20 fő helyett csak 18-an utazhattak, mivel így több üzem­anyagot kellett a gépre tárolni. Két vezető önként itthon ma­radt .. . — A magyar válogatott Tori­nóban — az utolsó percben ka­pott góllal! — 3-2-es vereséget szenvedett. Pozzo, az olaszok szö­vetségi kapitánya a következőket nyilatkozta az egyik nápolyi lap­nak: — Véleményem szerint a magyar csapat ma Európa leg­jobb együttese. Nagyon sok van ebben a fiatal gárdában. Nagy­szerűen játsszák a rendszert, re­mek a technikájuk. A magyarok játékából sokat tanulhatunk. * * * A budaörsi repülőtér rádiósa vette a válogatottat hozó gép adását: „7 óra 40-kor indultunk Bariból, Raguzg felett esőfelhő­be kerültünk, majd a hegyek miatt magasabbra szállt a gép (2000 méter). 10 óra 15 perckor voltunk Belgrád felett, 10 óra 35-kor 2000 méter magasságban Szabadka felett repültünk. Min­denki jól van. A repülés élve­zetes . . — Kann Ferenc játékvezető érdekes javaslattal fordult a JT illetékesei felé: a partra jutott labdát a jövőben ne bedobással, hanem közvetett szabadrúgással hozzák játékba! A témát később más nemzetbeliek is felvetették. Még három évtized múltán is vi­tatkoztak a hazai és a nemzetkö­zi gyakorlatban, de ugye nap­jainkig minden maradt a régi­ben. — Az FTC perecesi bajnoki mérkőzésén — 3-0-as hazai ve­zetésnél — eltörött a kapufa! A meccset újrajátszották — ez 0-0- ra végződött —, de végül mégis az első csonka mérkőzés eredmé­nye emelkedett jogerőre. Pere­cesre felfigyelt az ország. — Az Üjpest vezetői bemutat­ták a sajtó képviselőinek az új­jáépített Megyeri úti stadiont. A stadion befogadóképessége ekkor 52 000 volt — ebből 8500 az ülő­hely. Újpesten hamarosan válo­gatott mérkőzéseket rendeztek . . . 39. kérdés: — ön szerint a Me­gyeri úti stadionban, vagy az Üllői úton rendeztek több válogatott mérkőzést a felszabadulás után? (Válasz a 12. oldalon.) JÚNIUS „Sándor Károly a teljes nevem, a szegedi Móravárosban játszom. Szüleim szegények, mezítláb kezdtem focizni. . . Azt mondják, ennek köszönhetem, hogy a lab­dakezelésem elég jó. Szeretem a csapatomat és semmi pénzért sem hagynám el, ha csak nem a Fradi' hívna. Ha Opata Zoltán edző keze alá kerülnék, talán még válogatott is lehetnék. Na­gyon tetszik a Fradi csapatából a Kocsis játéka. Talán még egy­más mellett is fogunk játszani, ha a Fradiba kerülök ...” Sán­dor „Csikar” az MTK-ból lett hetvenötszörös válogatott! 40. kérdés: — A Sándor—Ko­csis jobbszárny hányszor játszott együtt a válogatottban? (Válasz a 12. oldalon.) — Szintén szegedi hír volt az is, hogy egy Nagy Antal nevű labdarúgót, aki a csapat sorsdön­tő mérkőzése előtti éjszakát vé­gigmulatta, örökre eltiltották a szerepléstől! — A súlyos hajóhiány enyhí­tése céljából újszerű cselekedetre határozta el magát az Evezős Szövetség. Hajókat építtetett és ezeket kiadta azoknak az egye­sületeknek, amelyeknek erre a legnagyobb szükségük volt. így épült egy kormányosnélküli né­gyes és egy kormányos kettes. A négyest az FTC, a kettest a Pannónia evezősei kapták meg használatra, hogy felkészülhesse­nek benne a közelgő Európa- bajnokságra. A szövetségi kapi­tány ugyanis úgy látja, hogy né­gyesben az FTC versenyzői kö­zül, kettesben pedig a Pannóniá­ból kerülhetnek ki a valószínű válogatottak. — A NOB stockholmi kong­resszusán úgy határoztak, hogy a hét jelentkező közül Helsinki kapja az 1952. évi olimpiai játé­kok rendezési jogát. A kongresz- szu5 azért adta Helsinkinek a rendezési jogot, mert a II. világ­háború miatt elmaradt 1940. évi játékokat a finn fővárosban kel­lett volna megrendezni. 41. kérdés: — Melyik ferenc­városi (Kinizsi) sportoló nyerte az első olimpiai aranyérmet a hel­sinki olimpián? i(A válasz bekül­dendő.) JÚLIUS — Felavatták az MTK új klub- helyiségét. A Bajza utcai klub- helyiségben öt tágas terem állt a tagok rendelkezésére. — „Puskásért mesébe illő ösz- szegeket kínál a torinói Juven­tus! Az összeg pontosan és kere­ken 40 000 dollár. Ebben az ösz- szegben benne van az is, amit a Kispest kapna Puskás átengedé­séért. Az olasz ajánlat még egy igen érdekes kísérő körülmény­nyel bír: a 40 000 dolláron felül a kis Puskás édesapját, Puskás Ferencet is hajlandók edzőnek szerződtetni a torinóiak.” — A Ferencváros híres mexi­kói túrája ezen a nyáron volt. A magyar csapatok közül a fra­disták voltak az elsők, akik re­pülőgéppel keltek át az „Újvilág­ba” ... És ha már ott voltak — lőtték a gólokat... A sajtóvissz­hang így méltányolta a 'látotta­kat: „Most megmutatta a Fe­rencváros, hogy mit tud. Ragyo­gó játékban győzött 5-1-re. Akik előzetesen lebecsülték a Ferenc­város erejét, nagy pofont kaptak, mivel vendégeink bemutatták a klasszikus európai labdarúgást. Merjük állítani, hogy a szövetség vezetői tudták, kit hozatnak el, mert amit láttunk, az igazi fut­ball volt.” Két idegen csapat játszott a Stadionban! A magyarok 15 já­tékos ellen játszottak: 5 mexikói, 4 perui, 3 costaricai és 3 argentin ellen. Az 5 mexikói közül egy sem játszotta végig a 90 percet. Érthető, hogy a tárgyilagos kö­zönség a magyarokat biztatta, mivel a mexikói csapat „idegen” volt. (La Prensa) „A magyarok mindig szívesen látott vendégeink lesznek. Ilyen lovagias ellenfelet mi eddig nem ismertünk. A magyarok nemcsak a futballpályán, de a táncterem­ben is megállták a helyüket: a sambát már jobban táncolják, mint a mexikóiak.” (Ultima No- ticias) 42. kérdés: — Melyik mexikói város volt az, ahol ía Fradi négy meccset is játszott? (Beküldendő.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents