Fradi műsorlap (1983/84)
1983-1984 / 16. szám
8 Fradi műsorlap 1983/84-ES IDÉNY. 16. SZÁM SAJTÓMÜZEUM Az FTC-pálya 1909-ben volt egy FTC—BTC meccs a Millenárison, amely akkor az egyetlen modern pálya volt Budapesten. Itt játszották le akkor az I. osztályú mérkőzések javarészét. Ezen az FTC—BTC meccsen — először Magyarországon — telt ház volt. Roskadásig megtelt a két ülőhely-tribün és tömve volt a Stefánia út felőli rész, az állóhely. A tömeg keresztültört a 'kerítésen, meccs közben elözönlötte a pályát és a jelenlevő pár szál rendőr csak nagyne- hezen tudta visszaszorítani a tömeget — a taccsvonaltól egy méterre ... Ezen a meccsen volt először Magyarországon 8000-es nézőszám és ennek a tomegpará- dénak az élménye ihlette meg Malaky Mihályt az ötletre, Springer Ferencet, az FTC alapító elnökét a szervezésre és Mattyók Aladár műépítészt a kivitelre: egv modern nagypálya ötletére, szervezésére és kivitelére. Ezen a mérkőzésen, a Millenárison született meg igazában az Üllői úti FTC-pálya. Aztán jött Springer zseniális szervezőképessége, jött a franzs- tadti áldozatkészség, megnyíltak a degeszretömött, sőt a kevésbé tömött franzstadti bukszák. Jött Helvey, aki egymaga 15 000 korona értékű részvényt vásárolt és — örök letétként — helyezte el a Fradinál! És jöttek mind a többiek — így 1911 februárjában megnyílt a Fradi-pálya. 1913. pünkösdkor angol vendége volt az Üllői úti pólyáinak: az English Wanderers. Akkor még nagy eseménynek számított egy angol csapat a kontinensen. És ezeket a vendégeket verte meg az FTC 6-0-ra! Ez világ- szenzáció volt! Schlosser ontotta a gólokat, az angol kapust a végén,, már elfogta a borzadály, ha csak meglátta Slózi jellegzetes görbe lábait... Gólokat vizionált benne. És micsoda gólok voltak azok! Slózi nem vitte be a labdát a kapuba, Slózi lőtt. És a lövések nyomán őrjöngött a tribün... Sorra kikapott majd minden csapat az új Üllői úti pályán. Hazaiak, külföldiek vereséggel távoztak. Aztán kitört az első világháború. A zöld-fehér színt a játékosok csukaszürkére cserélték. Szinte az egész csapat a harctérre vonult. Pataki, Potya, Bródy, Koródy... Utóbbi elesett a háború első évében. Soha többé nem látta őt viszont a pálya ... Bródy hat évig volt hadifogoly Szibériában. Mikor Marmstein Kató egykoron a Hungária úti pálya nevezetes alakja volt. A „velejéig” MTK-szurkoló hölgy nem egyszer felkapta nagy kék-fehér szócsövét és máris harsogott a kedvencek felé: — Minden játékos kap egy hízott libamájat, ha megveritek az FTC-tl Tagadhatatlan, hogy jó- néhányszor megcsappant Marmstein Kató üzletének libamájállománya... Füsi János Füsi János, a zöldifehérek jobbszélsője, miután gyors egymásutániban háromszor rosszul játszotta meg a hozzá került labdát, önkritikát gyakorolt. Előbb föltette a kezét, aztán a szívére, mintegy bocsánatot kérve társaitól, s elindult a bal oldal felé. Megállt az oldalvonal mellett, és mindenki számára érthetően azt kérte Csanádi Ferenctől, hogy cserélje le. Rosszul játszott, ez vitathatatlan! Társai joggal bosszankodtak balfogásain. De hogy valaki tízezer néző előtt ilyen nyíltan és becsületesen levonja indiszponált- ságának következményeit, ez szinte párját ritkítja! Mindez az 1972 tavaszan lejátszott FTC—MTK MNK-tnérkőzé- sen történt. —^> Szavazószelvény Véleményem szerint volt a legjobb játékos a május 16-i FTC-MTK-VM .mérkőzésen. Név----------------------------------------------——-----------------------------C ím:-----------------------------------------------------------------------------------B eküldési határidő: 1984. május 23. (FTC Bp. IX., üllői út 129.) A kivágott szelvényeket levelezőlapon szíveskedjenek beküldeni. Nyeremény y a Cooptourist által felajánlott 1 db utazás a június 3-i Videoton—FTC mérkőzésre. FTC-COOPTOURIST-FTC-COOPTOURIST- FFC V__________________________________________J 1 920-ban újra összekerült a társaság az Üllői úton, hat év alatt húsz évet öregedve, csodálkozva nézték egymást és a pályát. Az meg már talán meg sem ismerte őket. Egy korszak, egy gyönyörű korszak befejeződött... Sporthírlap — 1934 Brüll Alfréd, a Hungária elnöke mondta a harmincas években: — A régi idők paradicsomi állapotot jelentettek. Az egész csapat egy nagy család volt, az elnök pedig apja volt a családnak. Ma minden nagyobb egylet egy-egy óriási vállalkozás, számtalan ágazattal, nagy konkurrens vállalatokkal, állandó pergőtüzében annak a sok, nem mindig tájékozott, nem mindig objektív és nem mindig jóindulatú kritikának, amely az ilyen nagy vállalkozásokat kíséri. Minidig hirdettem, hogy egyedülálló, abszolút legnagyobb fontossága minden országos kérdésiben a közvélemény helyes irányításának van, amiből következik a sajtó példátlan hatalma, jelentősége s az ezzel járó és eléggé nem hangsúlyozható felelőssége. * — Az új bajnokság kezdetén nem kérhetek mást barátainktól, mint hűséget, ragaszkodást. Látniok kell, hogy mi a lelkünket, a vérünk utolsó cseppjét adjuk a kék-fehér színekért, a pénzünket, a hitelünket áldozzuk. És mégsem garantálhatjuk, hogy csapatunkkal sikert halmozunk majd. De nem garantálhatnánk ezt akkor sem, ha százmillió pengőt áldoznánk az erősítésre, mert mindenkinek tudnia kell, hogy egy csapat haladása vagy boldogulása, mennyi sok-sok körülménytől függ. Kérek mindenkit, hogy úgy tartsanak ki a Hungária mellett, mint ahogy én kitartok immár 35 éve. Kitartok jóban, rosszban, áldozni fogok a Hungáriára. I Ha meglenne a receptje annak, hogy miképpen kell nagy- gyá tenni egy csapatot, minden csapat világklasszis lenne. De recept nincs. Az azonban bizonyos, hogy handaban- dázással, kiabálással és tüntetésekkel nem lehet elősegíteni egy futballcsapat, egy egyesület jólétét. Azt szokták mondani a drukkerek, azzal vádolnak bennünket élőszóval és írásban, hogy nem vesszük figyelembe óhajaikat. Nos, azt válaszolom nekik, hogy az ő óhajaikat nem is lehet figyelembe venni, mert annyifélék ahányan vannak. Én megcsináltam azt a próbát, hogy kétszáz durkkert hívtam egybe s kiosztottam nekik cédulákat: írják fel, hogyan állítanák össze a Hungáriát? Kétszáz embertől hetvenféle ösz- szeállítást kaptam. Hevenfé- lét! Kiismerhetjük magunkat? Utólag már könnyű látni a hibákat és utólag én is látom, ha látom, mert még utólag is nehéz rájönni néha a bajra. Ez nincs másképpen, a sikerért szenvedni kell mindig és mindenkinek. Türelem és hűség, ez a kettő az, amit az új futballév kezdetén kérek barátainktól. A munka, a hűség gyümölcse nem maradhat el s örömünk csak nagyobb lesz, ha mindnyájan együtt dolgozva értük el. Okos, bölcs szavak — olyanok, amelyeket minden korban megszívlelhetnek valamennyi egyesület igaz barátai, a labdarúgás szerelmesei. A Ferencváros győzni fog/ Kedves Tabi, ássuk el a béke-bárdot, ássuk el az objektivitást, ne akarjunk mindig felülemelkedni mindenen. Te, ha nem volnál sportújság- író, most lázasan készülnél a rangadóra, hangszálaidat olajoznád és fogadásokat kötnél. Mindnyájan porból lettünk, de már a por előtt is szurkoltunk valamelyik csapatnak, ugye? Te a Hungáriának, én a Fradinak. Ez az igazság, most az egyszer ne tagadjuk! Hiszen, amikor tollat veszünk a kezünkbe, úgyis félretesszük klub érzelmeinket, s amikor klubot veszünk kezünkbe, félretesszük a tollat. Engedjük meg magunknak egyszer azt a leányálmot, hogy a lap első hasábjain is, mi is szurkolók lehessünk. Mint ilyen, megállapítom, hogy a vasárnapi rangadót csak a Ferencváros nyerheti! Röhögve olvastam valamelyik cikkben — biztos Te írtad —, hogy a Hungária fedezetsora jobb mint a Fradié. Hámori olyan messze van Zimonyitól, mint Zi- mony Hámortól. Sárosi és Turay között nem akarok párhuzamot vonni. Remélem, Turay Jóska elolvasta azt a cikkedet, amit a héten Tátrairól s a belemenésekről írtál — nem árt, ha elolvassa. Védelmünk, hálistennek, egy emelettel jobb, mint a tiétek. Korányi ezúttal nem nyeri meg a meccset. Nektek, ha öngól lesz, azt Mándi rúgja. Nem, mintha erős lövése volna, de a csúszós talajon nagy előny neki az, hogy mindig belekapaszkodik valakibe. Ami a csatársort illeti, hát... hogy is mondjam. A két szélsőtök remek, de szerencsére van egy nagytechnikájú belső-hármasotok, amely jéghokit játszik futball helyeit. Azt hiszi ez a három úr, hogy a kapu mögé is ki lehet vezetni a labdát, mint a jégen. Elismerem, hogy nagy küzdelem lesz, de csak a Ti részetekről. S ezúttal Kardos és Mándi szór majd salátát Blum Zoltán lábai elé, a mérkőzés után ... Kedves Tabi, közlöm, hogy a csapatunk változatlan szerep- osztással, veretlenül és fiatalos erővel áll ki ellenetek, és akár előre megírhatod a nekrológot „Hagyományos Hungária-bál- szerencse” címmel. Közlöm, hogy a zöld-fehér csapat ökölbeszorított fogakkal készül a Hungária^oerésre és tízezernyi szurkolóhad viszont öklét csikorgatva liheg a győzelemért. Vasárnap este a Ferencváros egyenesben lesz. Amint tudod, az egyenes nem más, mint két pont közt húzható legrövidebb vonal. A két pontot Ti adjátok hozzá. Pillanatnyilag bár nem, de a jövőben ismét igaz híved: Aszlányi Károly A Hungária fog győzni! Kedves Aszlányi, fáj nekem, hogy el akarod ásni a béke-bárdot, fáj nekem, mert az én közismerten galamblelkű egyéniségem csak a békés harmónia jegyében érzi jól magát, s undorral fordul el minden olyan viszálytól, melynek oka az emberi indulatokban rejlik. Nem, kedves barátom, nem. Nem támaszthat közöttünk ellentétet, hogy holnap a Hungária néhány góllal többet rúg, mint a Ferencváros, his*pn a múlt héten például ti rúgtatok többet, s mi mégis barátságban maradtunk. Minden mérkőzésnek győztese és vesztese szokott lenni, s hogy ezúttal a vesztesek szerepére titeket szánt a sors, az fájdalmas, de egyenes következménye annak a ténynek, hogy mi jobban tudunk futballozni. „Mi.” Azt mondom, „mi”. Igen szép volt Tőled, hogy kiálltál a placcra és nyíltan beismerted, amit amúgy is tud mindenki: hogy zöld színben látod a világot, s ha a zöld színekről van szó, akkor mindent rózsaszínben látsz. Tartozom cserébe azzal a vallomással, hogy engem a Hungária színei érdekelnek jobban, dehiszen ezt is tudja mindenki, csak a hungáristák tagadják. Ne vádolj azzal, hogy csak azért vallom magam most hungáris- tának, mert holnap győzni fog a Hungária. Már születésem óta (ha nem régebben) vonzódom a kék-fehér színekhez, s akkor is hungárista voltam, ha a csapat nem győzött, csak döntetlent csinált. Ti sem áhítozhatjátok jobban a győzelmet, mint mi, kedves jó Aszlányi, de ez a dolog nem az áhítozáson múlik. En magam sem örülök annak, hogy győzelmünk sima lesz és zökkenőmentes, hidd el, az izgalmakat én is szeretem. Elszomorít, hogy csatársorunk oly könnyedén fogja berúgni a maga hat gólját, dehát hiába... (Mindenesetre Korányit kérem, holmi öngólokkal ne keserítse a szájunk ízét.) Viccelj csak, kedves barátom, viccelj, van még néhány órád á viccelésre. Azután legyen szerencsénk a győzelmi banketten, teríték egyhatvan, de neked, mint árvízkárosultnak, engedményt adunk. Csak fel a fejjel, barátom!... Vigasztalóan üdvözöl győztes kollégád: Tabi László Mindez 1936 novemberében történt. A Hungária—Ferencváros mérkőzés után Tabi László örvendhetett... Klebersberg Géza, az egyik magyar „ősfutballista’ mesélte a harmincas években: — Kemény meccseket játszottunk. Hát bizony volt úgy, hogy az ellenfelemet kórházba kellett szállítani, úgy összefutottunk, de sohasem mentünk lábra. Egyszer engem is lepedőben vittek haza... És ilyenért sohasem nehezteltünk egymásra. Ha pedig összekoccantunk, nem szaladtunk a fegyelmi bizottság elé, hanem megverekedtünk szépen a vívóteremben. Párbajoztunk! A sportszerűtlenséget nem vágtuk zsebre. Egyszer egyik nagynevű társam nagyon dühbe gurult, ahogy rárontottam. Ezért arcul ütött! Azt mondtam erre neki: — Te most vagy azonnal megcsókolsz vagy úgy pofoniütlek, hogy belehalsz! És megcsókolt... Fradi műsorlap A Ferencvárosi Torna Club Kiadványa. Felelős kiadó: Losonci Tibor, az FTC agyvezető elnöke. Felelős szerkesztő: Nagy Béla. KészOlt a COOPINVEST gondozásában. Szedés, grafikai előkészítés: Zrínyi Nyomda, Budapest. Felelős vezető: Vágó Sándorné vezérigazgató. 84.2703/9-IS — Nyomás: Szikra Lapnyomda, 236S Budapest. Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató. Megjelenik: az FTC bazal mérkőzéseire. Szerkesztőség Cime: Bp. IX., ÜUől út 129. Telefon: 13S-025
