Fradi műsorlap (1983/84)
1983-1984 / 16. szám
1983/84-ES IDÉNY, 16. SZÁM Fradi műsorlap 7 „Most jelent meg A magyar sport kézikönyve. Mindentudó kis sportlexikon ez, amely minden sportvezetőnek, versenyzőnek és a sport iránt érdeklődőknek szinte nélkülözhetetlen. Nemcsak pontos adatokat, hanem objektív sporttörténetet is tartalmaz...” — „Úgyszólván a magyar sporttal kapcsolatos minden kérdésre válaszol a százezernél több adatot tartalmazó, A magyar sport kézikönyve címmel most megjelent mű. Biztosra vehetjük, hogy a sportkedvelő olvasók osztatlan örömmel fogadják ezt az egyedülállóan értékes, hatalmas munkával összeállított könyvet, amely az utóbbi időszak sportirodalmának legértékesebbje!” Ilyen lapvélemények láttak napvilágot e könyv első kiadásának megjelenése után, 1960-ban. Valóban, a hazai szakirodalomban először vállalkoztak arra, hogy a magyar sporttal kapcsolatos minden lényeges anyagot egyetlen könyvben sűrítsenek össze. A mostani, átdolgozott és bővített harmadik kiadásban 39 sportág hazai ás nemzetközi történetének, valamint legfontosabb szakmai elemeinek és szabályainak ismertetése mellett egyedülállóan gazdag adattárat kap kézhez az olvasó. A magyar versenysport immár kilenc évtizede során lezajlott összes felnőtt egyéni és csapatbajnokság győzteseit és eredményeit tartalmazza ez a könyv. Megtalálhatók benne az összes magyar labdarúgó-bajnokság nagy táblázatai, amelyekben az 1901-től 1981 nyaráig lejátszott valamennyi bajnoki mérkőzés eredményei szerepelnek. Ugyancsak megtalálhatók e könyvben az egyes sportágakban rendezett összes hivatalos válogatott mérkőzés, viadal adatai, eredményei, valamint a válogatott labdarúgók névsora is. Végül a legrangosabb világversenyeken: az olimpiai játékokon, a világ- és Európa-bajnokságokon elért I—VI. helyezések — 1981. december 31-ig bezárólag. Újszerű fejezetekkel is bővült a közel 1000 oldalas kézikönyv. Pl.: Az év sportolói, Ezüstgerely, Sport- szerűségi díj, Budapesti Nemzetközi Sportfilmfesztivál, Létesítmények és intézmények. Ez utóbbi fejezetből idézzük a Népstadiont és intézményeit bemutató részt: A Népstadion egy 1948. évi minisztertanácsi határozat alapján, Dávid Károly Kossuth-díjas építész tervei szerint a régi Lóversenytéren épült fel, felavatására 1953. augusztus 20-án került sor. Már akkor sportkombináttá vált, mert hozzákapcsolták az 11896-ban épült Millenáris-pályát és az 1942- ben üzembe helyezett Nemzeti Sportcsarnokot. így egy létesítményen belül lehetett biztosítani a labdarúgók, az atléták, a kerékpárosok és több teremsportág igényeinek kielégítését. A szükségletek növekedésével fokozatosan került és kerül sor a sportkombinát továbbfejlesztésére. A Népstadion rekonstrukciója ezekben az években is folyik. A Jégszínház épülete 1957-ben készült el. Itt működik jelenleg a Központi Sportiskola és a Képes Sport szerkesztősége, valamint az asztaliteniszezők is itt kaptak helyet. Ezzel párhuzamosan készítették a Jégszínház épülete mögötti szabadtéri edzőpályákat. A műkorcsolyázóknak, a jégko- rongozóknak, a kosár- és a röp- labdázóknak, valamint különböző hangversenyeknek, kulturális rendezvényeknek is helyet ad a 1961- ben megépült Kisstadion. Az Olimpiai Csarnok az atléták téli edzés- és versenyigényeinek kielégítésére épült, de már több esetben a vívóknak és a birkózóknak is helyet adott 4972. évi felavatása óta. A Játékcsarnok, amely összeépült a korábbi Sportcsarnokkal, 1966-ban készült el, eleinte csak labdajátékosok használták, most már kizárólag a tornászoké, így a neve megváltozott: jelenleg Tornacsarnok. A Népstadion területén van a Körcsarnok is, amely a kézilabdázóknak, az ökölvívóknak és a birkózóknak nyújt sportolási ^ hetőséget. A Népstadionhoz tartozik egy kisebb sportszálló is. Közben fokozatosan elkészült az Istvánmezei úton a Sportcsarnok mellett még egy tornacsarnok, egy edzőépület, a Központi Sportszer- raktár és egy uszodának is helyet biztosító épületcsoport. Egy részt a KSI tanulóinak, de más sportolóknak is edzési lehetőséget biztosít. Az Intézményhez tartozik a Népstadion úton 1982. február 12-én felavatott Budapest Sportcsarnok, amely 15—17 sportágnak nyújt korszerű, minden igényt kielégítő, 'impozáns otthont. Ennek szomszédságában épült fel a szintén modern kivitelű, nemzetközi színvonalú Hotel Stadion. A Népstadion és Intézményeihez tartozik még a Fehér úti lőtér (ezt az öttusázók, a sporlövők és az íjászok használják), valamint a városligeti Műjégpálya is. A Népstadion és Intézményein belül működik egy sportszereket előállító üzem is. Egyéb intézményi létesítmények: a tatai Központi Edzőtábor, a szabadsághegyi síugrósánc, valamint az ehhez tartozó edzőtábor, a ga- lyatetői síház, a dunavarsányi kajak-kenu edzőtábor, Balatonföíd- váron a vitorlástelep, valamint Mátraházán az edőtábor. A Népstadion maximális befogadóképessége most, a rekonstrukció idején 60—70 000 fő között változik. További nézőszám-adatok: Jégszínház 850 fő, Millenáris-pálya 4000—5000, Sportcsarnok 2000— 2400, Kisstadion 13 000, Olimpiai csarnok 800, Körcsarnok 960, Budapest Sportcsarnok 8000—12 000 fő (a küzdőtér, a pálya nagyságától függően). A Népstadion és Intézményeinek igazgatója a felavatáskor Németh Imre atléta, olimpiai bajnok volt. Tőle — betegség miatt — az igazgatói teendőket Sárvári Imre vette át. Öt követően az igazgató Schmitt Pál vívó, olimpiai bajnok volt. Napjainkban Boross György a Népstadion igazgatója. Benkő Viktor rajzai A GORSIUM ÁFÉSZ, SZEKESFEHERVAA A Budapesti Bútoripari Vállalat //. számú Angyalföldi Stílbútorgyára azonnali belépéssel keres: — faipari technikust, — könyvelőt, pénztárost, — számlázót — SZTK-ügyintézőt, — bérelszámolót, — gyors- és gépírót, — számviteli csoportvezetőt, valamint asztalos szakmunkásokat és betanított munkásokat Jelentkezés: Bp. XIII., Lehel u. 8. szám alatt a munkaügyi csoportnál személyesen vagy a 201-806-os telefonszámon
