Fradi műsorlap (1983/84)

1983-1984 / 16. szám

2 Fradi műsorlap 1983/84-ES IDÉNY, 16. SZÁM Élen a tanulásban, élen a sportban Szívesen állítunk fiatal sportolóink elé olyan példaképeket, akik a maguk idejében nemcsak kiváló, eredményes sportemberek vol­tak, hanem a tanulásban, a sportpályafutásuk utáni időkre való tudatos felkészülésben is kitűntek. Ifjú labdarúgóink például gyak­ran hallják így edzőiktől dr. Fenyvesi Máté nevét. Egykori nagy­szerű, 76-szoros válogatott balszélsőnk magas szintű sporttevékeny­ség mellett végezte el az Állatorvostudományi Egyetemet. Napjainkban a korábbinál is nagyobb igénybevételt jelent mind a tanulás, mind a versenyszerű sportolás a fiatalok számára, ráadásul számtalan olyan könnyen hozzáférhető szórakozási lehető­ség adódik, amely elcsábíthatja őket az akaraterőt, kitartást, szor­galmat követelő elfoglaltságoktól. Ezért is kell tehát különösen nagyra értékelnünk klubunk azon fiatal sportolóinak teljesítmé­nyét, akik kiérdemelték az „Élen a tanulásban, élen a sportban” mozgalom valamelyik elismerő fokozatát. Az FTC-ben április 16-án, a klubház tanácstermében rendezett ünnepség keretében Kende György szakmai elnökhelyettes köszön­tötte a meghívottakat. Egyesületünknél több piint 100 fiatal része­sült az elismerésben! Közülük most két olyan sportolónkat mu­tatjuk be, akik nem először szerepelnek a díjazottak között. PATAY ÁGNES, a József Attila Gimnázium III. osztályos ta­nulója, korábban elnyerte már az „Élen a tanulásban, élen a sport­ban” mozgalom bronz, ezüst és arany fokozatát is, s most másod­szor kapta meg az arany fokozatot kísérő emlékplakettet. Kézilab­dázik, ifjúsági első csapatunk reményteljes balszélsője. — Az általános iskolában végig kitűnő tanuló voltam, most a tanulásban és a sportban is magasabb követelményeknek kell meg­felelni, de igyekszem helytállni, az átlagom négyes fölött van. A testnevelés mellett a biológiát és a matematikát szeretem elsősor­ban. Tanárképző főiskolán szeretnék majd továbbtanulni testneve­lés—biológia szakon. Hogy hol, hogyan, az persze a sporttól is függ, hiszen a kézilabdában is vannak terveim. 1977-ben kezdtem a Fra­diban, voltam budapesti ifjúsági válogatott, s szeretnék bekerülni az FTC felnőtt csapatába. POZSONYI ZSOLT labdarúgó, ifi III. csapatunk középcsatára, a serdülő és a budapesti válogatottat is megjárta, az elmúlt idény­ben 55 góllal gólkirály volt a bajnokságban. A Vendéglátóipari Szakközépiskola II. osztályos tanulója, az általános iskolában ő is végig kitűnő volt, de tanulmányi átlaga most, a középiskolában is 4,2-re sikerült félévkor. Ennek is köszönhető, hogy az „Élen a tanulásban...” mozgalom bronz, ezüst, arany fokozatának elnye­rését követően negyedik (!) alkalommal részesült emlékplakettben. — Reggel 7 óra körül megyek el otthonról, s csak este 7 óra tájban kerülök ismét haza. Iskola után ebéd, majd irány a Nép­liget, az edzés. Amikor otthon vacsora után elkezdek tanulni, ezt addig csinálom, amíg ébren tudok maradni. Kicsit egyhangúnak tűnik ez így? Nos, én is eljárok színházba, szórakozni is, de azt hiszem, az a fontos, hogy az ember mindig tudjon rangsorolni, érezze, mikor mi a fontosabb. Ehhez főleg akaraterő szükséges, ne­kem ez, úgy érzem, megvan. Kell is, mert a Vendéglátóipari Fő­iskolán szeretnék majd továbbtanulni. Az pedig ugye természetes, hogy itt a Fradiban is szeretnék még sok örömet szerezni... M. Z. Tegyen egy kísérletetl A kényelem nem szégyen! Mérkőzésjegy, mozijegy, cirikuszijegy, színházjegy beszerzésével bízza meg a BOY Vállalatot! Telefon: 323-523. Hidegtálak, cukrószipari termékek beszerzésével, ebéd házhozszállításával bízza meg a BOY Vállalatot! Telefon: 290-290. Virág- és ajándékküldemények to­vábbítása. Telefon: 323-523. Ingyenes élelmiszer házhozszállítás. Telefon: 290-290. Tekintse meg a CENTRUM-BOY ajándékbemutatót, a BOY Vállalat Bajcsy-Zsilinszky út 20. szám alatti irodájában, ahol kiválaszthatja az ajándékot, amit a BOY kívánság sze­rint továbbít Hányszor találták el Koch lábát? Az FTC csapata testületileg min­den mérkőzést képmagnón vissza­néz. Elemzik a hibákat, a jó és a rossz megmozdulásokat. Ezek a kép­magnózások rengeteg szakmai kér­désben segítik az edzőket, játéko­sokat egyaránt. Időnként pedig nem mindennapi érdekességek is elő­bukkannak, olyanok, amelyeket a lelátón ülve bizony nem mindig érzékel az ember. Azt minden szurkoló tudja, hogy a gól veszély es játékosok, a kulcs­emberek mindig sokat „kapnak” az ellenfél védőitől. Azt azonban ki gondolná, hogy például Koch Robi öt és fél bajnoki mérkőzés alatt (a Rába meccsből csak egy félidőt játszhatott...) ötvenháromszor ke­rült földre az ellenfél szabálytalan, időnként durva belemenése foly­tán! Az ellenfél védői mindössze csak háromszor (!) találták el a labdát — ötvenszer Robi lábát! Heten „megbűnhödtek”: Gallai — lerántotta (PMSC), Oláh — fel­vágta (DVTK), Varga — hátulról belerúgott (Csepel), Szűcs — fel­vágta (Nyíregyháza), Udvardi — durván felvágta (Tatabánya), Bara­bás — felvágta (Tatabánya), Sze­pesi — felvágta (Rába ETO). Vala­mennyi sárga lapot kapott, illetve Barabás pirosat (mivel ez már azon a mérkőzésen a második sárgája lett volna). Aztán persze a krónikában nem szerepelnek azok az „apró” faul­tok, amiknél a játékvezetői síp né­ma maradt. A legdöbbenetesebb eset Győrben volt: Szepesi durván belerúgott Kochba, aki ezért kép­EGY KIS REMÉNY Ügy másfél évvel ezelőtt a Fradi műsorlap 102. számában „Amíg nem késő” címmel kis cikket írtam a fiatal szurkolóink egyes köreiben jelentkező, a klubra veszélyes ten­denciáról. Az események közismertek, s iga­zán nem voltam boldog, hogy en­gem igazoltak. Én is ott voltam a lelátón, amikor félbeszakadt a Ha­ladás elleni mérkőzés, s lógó orral baktattam hazáfelé, elkeseredve észlelve, hogy egyesek még növelik a bajt. Az idén tavasszal azonban vala­mi olyat is észleltem, ami talán- talán újat jelez. télén volt talpraállni. A bíró — de még a televízió riportere is — időhúzó akciónak vélte az esetet. A játékvezető a „szimuláló” Koch miatt 1 perces hosszabbítással súj­totta a csapatot. Az „időhúzó” Kochot ölben vitték le a pályáról, szétnyílt a lába... És ennél az esetnél maradt néma a játékvezetői síp! 'Reméljük — elsősorban a játé­kosok testi épségének védelmében! — bíróink a jövőben inkább a dur­vaságokat figyelik és büntetik, mint a „beszédekre” indulatosan előka­pott sárga lapokkal foglalkoznak. Mert ha a durvaságokat száműzik, akkor az ítéletükhöz fűződő „kom­mentár” is kevesebb lesz, mind a pályán, mind a nézőtéren. Nagy Béla Kézilabdázóink Álló sor balról: Krepeta, Lelkesné pályaedző, Csermendiné, Gálfi, Hesz, Szabó A., Hriváné, Elek edző. Elöl: Albert, Csajbókné, Csiha, Szabó E., Fiedler E., Fiedler A., Rácz, Kobilik. A csapat soronkövetkező mérkőzései: május 11. FTC—DMVSC női, 16.30, FTC—Honvéd férfi, 18.00 május 13. Vasas—FTC női, 10.00 május 18. FTC—BHG női, 16.30, FTC—Várpalota férfi, 18.00 óra. A május 13-i Vasas—FTC mérkőzés (Fáy u.) kivételével valamennyi találkozót a Körcsarnokban rendezik. Álló sor, balról: Fritz, Dankó, Roczó, Daróczy, Molnár, Csizmadia, Fá­bián, Hoffmann, Németh edző, Horváth vez. edző. Elöl: Bordács, Klemán, Körmendi, Méri, Kämmerer, Keleti szó. elnök, Deák szó. vezető, Vitéz ve­zetőségi tag. A Tatabánya elleni mérkőzés előjelei igazán nem ígértek jót. Az aluljáróban előttem esett ki a ci­pőjéből egy tökrészeg húsz év kö­rüli fiatalember, s rókázta össze szűkebb környékét. A mérkőzés sem szolgált sok örömmel. A jó sorsom azonban a metrón és a hatos villamoson összehozott egy tizenéves fiúkból álló kis társaság­gal. Igazán nem tagadták meg fra- dista mivoltukat, még a Körtéren is a nyakukban lógott a zöld-fehér kendő. Rokonszenvesek voltak, ud­variasak, vidorak — amennyire a mérkőzés után lehetett —, de nem hangoskodók, idétlenek és harsá­nyak. A ülőhelyeket udvariasan fel­kínálták az idősebbeknek, jókedvük nem zavart senkit. Valahogy olya­noknak tűntek, mint mi lehettünk vagy harminc évvel ezelőtt. Talán nem írtam volna ezt meg, ha ugyanezen a mérkőzésen nem szereztem volna még egy hasonló benyomást. De szereztem. Alkalmam volt a meccs egy részében — teljesen véletlenül, és általa észrevétlen — figyelni iskolánk egyik legkomi- szabb tanulóját. A neve már foga­lom számunkra, ott tanítók szá­mára, s mindenesetre az 1200 gye­rek tíz leghírhedtebbje közt van. Az Üllői úton mintha kicserélték volna. Az előzmények után igazán kritikus szemmel néztem, s meg kellett állapítanom, hogy ha az is­kolában is így viselkedne, igazga­tói dicséretet érdemelne magatar­tásból. Később megtudtam, az édes­apjával volt. Valahol itt kezd igazolódni, amit akkor leírtam: a teljesen ártalmas irányba csúszott fiatalok magatar­tása az idősebb szurkolóktól is függ. , Nem állítom, hogy ezek az apró jelek döntő fordulatot harangoznak be. Sajnos, attól félek, lesz még botrány, esetleg olyankor is, ami­kor még csak nem is provokálják a szurkolókat. (Mert a vendégcsa­patok részéről igenis érezhető ilyen tendencia!) Azt mondom azonban, becsüljük meg az apró örömöket is. Ha lehet, igyekezzünk dicsérni is. Hátha egy­szer ez lesz a követendő példa. NDI A Népsport Jelenti c. rovat 1964. február 28. óta olvasható. „Elődje” az Innen- onnan, erről-arról nevű rovat volt, amelyben általában napi 15—20 érdekes hírről értesültek az olvasók. A „Népsport jelenti” még sokrétűbb, érdekes összeállításokkal, aktualitásokkal teli rovat lett. Két hír a 20 évvel ezelőtti indulás idejéből: — Labdarúgó gólyahír! 1964. február 27-re virradó éjjel egészséges fiúgyermekkel gyarapodott a Mészöly család. Mészöly Kálmánnak, a labdarúgó válogatott közép­hátvédje feleségének kisfia született. — A pécsi Nemzeti Színház és a kaposvári Csiky Gergely Színház tagjai részére 1964. április 20-án, Kaposvárott, három sportágból álló sportnapot rendeztek. A két színház tagjai labdarúgásban, asztaliteniszben és sakkban mérték össze erejüket. A futballmérkőzés szünetében a művészek műsorral is szórakoztatták a nézősereget. A Fradival kapcsolatban is nagyon sok hírről értesültek szurkolóink e rovat segítségével. És ú-kár hiszik, akár nem, egyszer, 1983. IV. 17-én csak Fradl-hlr jelent meg a Népsport jelenti rovatban. Ezen a napon több hírre valószínű nem volt hely a lapban, Így ritka kuriózumként csak ez az egy anyag jelentette ekkor a nép­szerű rovatot... „Az FTC Sporttörténeti Stúdió tagjai március végén európai körutazáson vettek részt, s útjukat úgy időzítették, hogy Luxemburgban megtekinthessék a magyar labdarúgó-válogatott EB-selejtezőjét. Lelkesen buzdították játékosainkat, s most va­sárnap, a Népstadionban is ott lesznek a visszavágón. Méghozzá az MLSZ vendé­geként!” Egy szurkolói társaság kérdezte: — Van-e a mai labdarúgócsapatban olyan játékos, aki még együtt játszott Albert Flóriánnal? A választ — A többi érdeklődőnek is — fényképen mellékeljük. Balról: Vépl, Ju­hász, Géczi, Bálint. Páncsics, Megyesl. Elöl: Engelbrecht, Branikovits, Mucha, Albert, Ebedli.

Next

/
Thumbnails
Contents