Fradi műsorlap (1983/84)
1983-1984 / 15. szám
Fradi műsorlap 1963/64-ES IDENV. 19. SZÁM MOST NEGYVENNYOLCNÁL TARTANAK Féltucat birkózóarany a Körcsarnokban Magyar birkózóbajnokság, ’84 a Körcsarnokban. A rajt előtt felkötött karú fiatalember búslakodik a szőnyegek mellett. Kruj Tamásról, a hazai kötöttfogású élet egyik 62 kg-os nagy tehetségéről van szó. Ebben az évben balszerencséje, operációja miatt nem birkózhat színeinkért. Magyar birkózóbajnokság, ’84 a Körcsarnokban. Négy nappal később, amikor a két fogásnem 2—2 napos maratoni sorozata véget ért, elegáns vezetőedző fogadja a gratulációkat a szőnyegek mellett. Kruj Ivánról, a hazai birkózóélet mostanában legeredményesebb FTC-s edzőjéről van szó. Tanítványai a két fogásnemben együtt kerek féltucat aranyérmet söpörtek be. (Örömét csak egyvalami homályositja el: hosszú betegeskedés után azokban a napokban hunyt el kisleánya. Hadd fejezzük ki a gratuláció mellett most részvétünket a pompás felkészültségű edzőnek, nemzetközi szőnyeg elnöknek! — A szerző.) * * * Aki veszi a fáradságot, és „visz- szabányász” a múltba, kiszámíthatja: a két fogásnemben eleddig 78 klub osztozott 834 bajnoki címen, melyben mindkét fogásnem hazai kiválóságait számon tartják. Az FTC — az aranytárban ott van a Kinizsi SE és a Bp. Kinizsi 1—1 korábbi babérja is! — 1984 után már 78 bajnoki címnél tart, amivel vasakarattal a Bp. Honvéd nyomába eredt. (A piros-fehérek 156 bajnokságnál tartanak.) Hogyan is született a hat büszke cím azon a vetélkedésen, ahol ismét „nyílt rendszerben” küzdöttek, akik vállalták a birkózást? BÍRÓ: MINT PAGANINI Azt mindenki tudja manapság Bíró Lacikáról, hogy a szabadfogású 48 kg-os mezőny legvirtuózabb tudású egyénisége, akit még korántsem „fizetett ki” a sors azzal, hogy EB-aranyhoz és ezüsthöz segített 1982-ben és tavaly... A kötetlen támadókedv nagymestere, a szabadfogás Paganinije ezúttal sem tagadta meg önmagát. A képlet egyszerű: Kiinga Laci, klubunk szabadfogású bajnokgyártója leül az edzői székbe, onnan időnként beszól Bírónak: „No, elég volt a játékból, Lacika, gyerünk azzal a kétvállal!” A parancs parancs. Lacika engedelmeskedik. A selejtezők során csak egy nagy ellenfele lenne. Gyulai Miska. A Fradiból... Persze, hogy visszalép az egykori tanítómester, zölddé téve az utat Bírónak. — Csak a lábam ne zsibbadna állandóan — kesereg a selejtezők végén olimpiai éremesélyesünk. Nocsak? — kapja fel a fejét a krónikás. — Az az igazság, hogy az alapozó időszak futómennyiségeit nem az én szám ízének megfelelően méretezik. Márpedig a válogatottban nincs mese, futni kell. Csakhogy az én gerincem nem éppen egy huszonéves fiatalemberének megfelelő, így a fájdalom kisugároz, és fájdítom a „mankót” ... A döntőben a fájdalomnak híre- hamva sincs. A finálés ellenfél az a diósgyőri „Sandokan”, azaz Szabó István, aki szinte ocsúdni sem tud, mert Bíró csípője „robban”. Hiába hidal a gyári fiú, a vég (a tus) elkerülhetetlen. Bíró 1980 és 1982 után harmadszor bajnok. És a szurkoló azért szorít: csak az olimpiáig kitartson a kis Paganini alkotókedve! ... NAGY BÉLA: FAIR PLAY-VÉL, JOGOSAN A mindig mokány módon nyírt fradista fiú idén nem kevesebb dologgal próbálkozik: a két veterán, Szalontai I. (DVTK) és Németh (Csepel) előtt elhalászni a válogatott trikót. S persze nemcsak a jön- köpingi EB-re, de a nyári ötkarikás randevúra is. — Olyan biztos, hogy nyer, mint ahogyan én itt állok — mondta Gál Henrik, az ex Európa-bajnok mester, aki a legharsányabb szakvezetők egyike a bajnokság alatt. Béla nem sokat teketóriázik. Rajta nem lehet látni, hogy Fortunát kárhoztatná. Merthogy a nagy 57 kilós trió, Szalontai, Nagy és Németh szépen összejön egy ágra. Azaz csak egyikőjük mehet a bajnoki címért később. Béla tehát belevág, sziatodéknyá különbségű pontozással veri le Szalontait. Azután az utolsó kvalifikációs meccs, Németh ellen. Az első menetben a rutin dolgozik, Németh simán vezet. A hárompontos előny azonban erős égzengésnek van kitéve, mert pihenő után Nagy rakétaként vágódik be, combfogással a csillár felé repíti a csepelit, majd úgy vágja maga alá, hogy onnan nincs menekvés. Németh elmulasztja az egy pillanatra nyíló menekülési utat, kontrán töri a fejét. Balszerencséjére. Béla előveszi a csodafogást, a dupla jármot. És nyer tussal! — Életemben először kaptam ki tőle — piheg majdnem könnyekkel a szemében Németh. — És ráadásul egy ilyen tanuló fogással... Tavaly nem figyelt eléggé Sanyi. Mert akkor is a dupla jármok hoztak aranyat Bélának. Most is ezzel ijesztgeti a döntőben Miglécit. Csakhogy a diósgyőri figyel. Azt viszont nem kerülheti el, hogy 1-11-re álljon 62 mp-cel a vége előtt. Béla még mindig támad, újra a légtérbe irányítja ellenfelét. Amikor a szőnyegre esnek, Béla könyöke ijesztő módon kiugrik. Ügy kell lefogni őt, mert folytatná a csatát. Egy tized- másodpercnyi síri csönd, azután Rusznyák Jóska, a DVTK edzője rohan be a szőnyegre. Visszalépteti Migléczit, elismerve, hogy Nagy volt a jobb. Béla másodszor bajnok, pedig nem tudja befejezni a döntőt. Fair Play a javából!!! FEHÉR: AZ ORSÓ NAGYMESTERE Nyílt titok, hogy Fehér Pistának összeakadt a bajsza a válogatott vezetésével az év elején. Ezért eltanácsolták a címeresek közül. Ami persze nem akadálya annak, hogy móresre ne tanítsa a bajnoki mezőnyt. A 74 kg-os veterán tulajdonképpen klubtársa, Nagy J. ellen csatázik a döntőben, hiszen Nagy a Szondi SE katonabirkózója. Élvezetes, nagy házirangadó a javából, 3-2-re vezet Fehér, amikor leléptetik fiatal riválisát. — Kár volt — mondják többen. — Egészen jó meccs volt, még sok minden történhetett volna! Pista persze elégedett így is. Legendásan ügyes orsófogásai révén nyolcadik alkalommal magyar bajnok a 74 kg-ban. BÁLLÁ: A KIHAGYÁS SEM AKADÁLY Pukiról tudta mindenki, hogy az is szép: egyáltalán nevezett a bajnokságra. Mert fertőző májgyulladása után jószerével tétmeccs nélkül állt ki több hónapos kihagyással a háta mögött. És ennek fity- tyet hányva szikrázó rangadón veri meg a kötöttfogásból átruccant Eu- rópa-bajnokot, Rovnyait. De a döntő? Az keményebb dió. Az ifjú, jó kiállású csepeli Klausz az 1. menetben levitellel pontot szerzett, s már- már meglepetés lóg a levegőben, amikor nehézsúlyúnk páratlan szíve a vége előtt nem sokkal szintén lábramenésből pontot hoz. 1-1, utolsó akcióval nyer Bállá. Ami már 11. babérja idehaza. — Most izzadtam meg a legjobban a 11 arany megszerzésére visz- szagondolva — mondja fújtatva. —* Klausz jó meccsre kényszerített... KOMAROMI: A TINÉDZSEREK SZENVTELENSÉGE Amikor tavaly megverte az olimpiai bajnok Kocsist a kötöttfogású világ tán legnagyobb készülődő csillaga, sokan véletlenről sustorogtak. Pedig Tibi junior VB-ezüstje már önmagáért beszélt, és az is, hogy 1984 márciusában elhegedült egy másik olimpiai bajnokot, a jugoszláv Petkovicsot. (Ráadásként még a sokszoros világ- és Európa-baj- nokot, a román Draicát is meglepte! ...) — Nyerni akarok, nyerni fogok — mondta a szőke, göndör ifjú, akiben esetleg (csak el ne kiabáljuk!) a magyar kötöttfogás az új Hegedűs Csabát találta meg. A tinédzserek szemtelen szenvtelenségével taszigálja, készíti elő ellenfeleit, jól pörget, emelni is egyre határozottabban mer. A döntőig, nincs különös baja, ott a ganzos Kaiber ellen viszont nagy a dilemma, mert Kaiber feltűnően passzív. De két levitellel azért révbe ér, megvédi tavalyi 82 kg-os elsőségét! És hol van még a húsztól? ... Csak így tovább, Tibi! GÁSPÁR: MÁZSÁS ÚTHENGER A kötöttfogású, 100 kilós „Gazsi” szavatartó fiú. Idén úgy mondta a télen: „Tartozom még a szovjet Bal- bosinnak, de nagyon! Adná az ég, hogy elém vesse a sors!” Elé vetette. Szegeden, az Artex GP-n törleszti adósságát, mely még 1979-ből datálódott. így az ötödik bajnoki elsőség megszerzése már piheköny- nyű feladat a mázsás fradista úthenger pályafutásán. Csak egy megtorpanása volt: a BVSC-s Illés (csupa izom, és nagy szív a vasutas fiú) 0-0-nál kardoskodik sokáig, mígnem leléptetik. Nem baj, Tominak idehaza is kell jó csata. A döntő már nem az, mert a Vasasban sportoló Miholek sokadszor tiszteli Tamás nemzetközi címeit, rangját. Kruj-féle „aranymenet”, 1984. Szabó Sándor A SZURKOLOK IS KIMENTEK A REPTERRE Albert hazajött Hazajött a Császár. Pontosabban, ismét hazatért. Az aranylabdás kitűnő ferencvárosi csaitár, — mint korábban közel két esztendeig — most is Líbiában edzősködött. Hónapokig csak hírek érkeztek róla, most viszont ismét sűrűn előfordul az Üllői úton. Kedélye a régi, a „szövege” úgyszintén, túl sokat nem is őszült, tehát nyugodtan kijelenthetjük: Albert Flórián — a régi. — Hogy vagy kedves „császárom”? Mosolygott. 0 Lekopogjam... — Milyen volt ez utóbbi éved Líbiában ? 0 Kellemes. Leszámítva a magányt. — Melyik klubnál dolgoztál? 0 A réginél. Ahol közel két évet edzősködtem előzőleg. A neve AL Ahli, s bengázi csapat. Ez egyébként Líbia második legnagyobb városa. — Három év után mentél ismét vissza ehhez a gárdához. Gondolom, nem felejtettek el, ha ismét visszahívtak. 0 Nos, ez Iaz, ami jó érzést kelt az emberben. IHogy amit korábban csinált, annak volt értelme. Es úgy fest ■— értéke is. Amikor megérkeztem, nem csupán a klub vezetői jöttek iki a repülőtérre, hanem szurkolók is. Hát ilyen /volt a fogadtatás. — Hogy boldogultál a játékosokkal? Zokszó nélkül végezték, amit kértél tőlük? 0 Hát persze. Azok a labdarúgók elsősorban a játék szeretete miatt futballoznak. Csak a felszerelést és a melegvizet kapják a klubtól. Mármint (azt, amiben a bajnokin szerepelnek. Az edzőmezt már maguk vásárolják, s maguk is mossák. Amatőrök, de mindez nem jelenti azt, hogy csak szórakozgat- nak a pályán. Hajtanak, igenis keményen megküzdenek minden meccsen. i — Milyen az érdeklődés Líbiában a labdarúgás iránt? 0 Szeretik az emberek, s sokan vannak a lelátókon. A csoportmecs- csek után, amikor ,a döntőbe jutásért játszott együttesünk, 35 000 néző buzdította a játékosokat. Méghozzá fanatikusan. — Sokat változott három év alatt régi gárdád ? 0 Amikor először kint voltam, még én dolgoztam az ifikkel is. Nos, azok közül hatan már felkerültek a felnőttek közé. — A pályák? 0 Korábban természetes fűvel borított játéktéren játszottak a mieink, most már műanyag borítású pályán. 'Ez elsősorban a kapusoknak jelent némi megpróbáltatást, meg azoknak a hátvédeknek, akik gyokran becsúsznak. Mert viszi a bőrt kézről, lábról a műfű. De ezzel vajmi keveset törődnék. — Az arab nyelvben járatos vagy? 0 Hajjaj... jó (napot, jó estét, ezt úgy mondom, mint egy született líbiai. Komolyra fordítva, csak pár mondatot tudok arabul. Szerencsére több játékos, s majd minden vezető jól beszél angolul. — Mint említetted, munkaidő után futballoznak Líbiában. A te csapatodban kik játszottak? 0 Tanárok, kereskedők, üzletemberek. — Minden nap volt edzés? 0 Igen. Csak a (mérkőzés után kaptak pihenőt a játékosok. El is fáradt la társaság, úgy, hogy köny- nyíteni kellett a munkán, s még egy szabadnapot beiktatni. — Mit csináltál odakint szabadidődben? 0 Olvastam, sétáltam a tengerparton, meg a városban. — 'Mit csinálsz most itthon? Megint a hamiskás Albert-mosoly következett. 0 Itt ülök és beszélgetek veled. — De ha mondjuk, én távol vagyok. 0 Akkor is megtalálni itt a pályán. A szerződésem ugyanis ideköt. A Ferencvároshoz. Június 30-ig. — És azután? 0 Még nem tudom. Dolgozni akarok. Mint eddig. — Ügy tudom, kerestek különböző csapatok. 0 Volt rá példa. — Legközelebbi terved? 0 Kaptam egy kedves meghívást. Május 18-án lesz a FIFA 80 éves jubileuma. Ez alkalomból Helmuth Schön összeállít egy válogatottat. Ennek a játéka egy program az ünnepségsorozatban. Nos, erre készülök. De van egy ennél is közelebbi feladatom. Délután játszom az öregfiúknál. v. s.
