Fradi műsorlap (1983/84)
1983-1984 / 2. szám
2 Fradi műsorlap 1983/84-ES IDÉNY 2. SZÁM „MÁSKOR IS VOLT ILYEN ŐSZÜNK...” Beszélgetés Losonci Tibor ügyvezető elnökkel Naptárában alig akad nap, hogy ne lenne minden órára előjegyzés. Sokszor reggeltől késő estig tartanak a megbeszélései, a hivatalos tárgyalások, a különböző beszámolók. S mostanában a szokottnál többször is előfordul az a két szó, hogy labdarúgás, illetve sajtó. Nem véletlen, hiszen a labdarúgó csapat gyengécske őszi rajtja az újságíróknak is alaposan felkeltette az érdeklődését, gyakran jelentkeznek, s kérdezik: „Mi Losonci Tibor ügyvezető elnöik véleménye?” Nemrég én is hasonló kérdéssel fordultam az elnökhöz, a különbség csupán annyi volt, hogy ezúttal az egyesület „megújihodott” lapja, a Fradi műsorlap részére kértem interjút. — Kétségtelen, vannak pillanatnyi gondjaink, de nem először, és kinek nincs a sportéletben? — válaszolta némi töprengés után Losonci Tibor. — A labdarúgó csapatunk helyzetét két tényező határozza most meg, s ezekről nem árt nyíltan is beszélni. Az egyik: Nyilasi és Szokolai külföldi szerződésével meggyengült a csapat, az együttes két legerősebb ,góllövője ment el. Éveken át begyakorolt volt ugyanis, hogy a kapu előterében mindenki őket kereste, rájuk játszottak, Is ez szinte beidegzödött valamennyi játékiSsba. IMa is sokszor 1keresik őket, ahelyett, hogy csapatunknak azok a tagjai vállalkoznának góllövésre, akik erre képesek, megvan hozzá az adottságuk. Gondolok itt elsősorban Po- gányra, Kochra, Ruboldra, Rabra vagy Takácsra, akik Nagyszerű lövőtechnikával ' rendelkeznek, csak éppen /nem /merik hasznosítani. A másik: talán Ielcsépeltnek tűnik, de ismétlem azt a mondást, hogy „a szegény embert az ág is húzza”. Szinte telképesztő sérülés-sorozat tizedelte \meg csapatunkat, olyan fontos, kulcsjátékosok, mint Szántó és Pölöskei is harcképtelenné váltak, ennyi előnyt pedig igazán nem adhatunk az ellenfeleknek. Meggyőződésem, hogy ha íNovák (Dezső edzőnknek minden játékos rendelkezésére állhat, akkor lényegesen változhat a helyzetünk. De egyet még feltétlenül szeretnék aláhúzottan kiemelni: tavaly legalább ilyen rossz volt az őszünk, is tavasszal kis híján bajnokságot nyertünk. Tehát bíznunk kell, lés biztatni. Milyen különbséget lát az egy év előtti és a mostani csapat között? — Sokan talán nem értenek velem egyet, de állítom: mérsékeltebb eredményeink ellenére most többnyire jobban küzd, harcol, akar a csapat, mint rpéldául a legutóbbi bajnokság több 'találkozóján. Inkább az a baj, hogy a nagy akarásban sokszor „elfelejtik” az edzői utasítást, a megkapott feladatokat, a itaktikát, s ilyenkor /tudnak az ellenfelek felülkerekedni. Pedig előnyünk sok csapattal szemben, hogy jó szélsőink vannak, Kvaszta, Murai és la felépülő (Pölöskei is gyors, lendületes, ami nagy erény a mai labdarúgásban. Beszélgettünk a Fradi őszi sebezhető pontjairól, a védelemről és Zsdborás hibáiról. Az elnök véleA Barcelona színe Barcelonában 1983. augusztus 37-én közel 100 000 néző előtt játszották a Juan Gamper torna döntőjét: FC Barcelona—B. Dortmund 2-1. Amint Czibor Zoli elmesélte, ez a Gamper úr volt a Barcelona első elnöke, az ő emlékére tartják a tornát. Nagy tekintélynek örvendett, szava majd mindig döntőnek bizonyult. Ö volt az, aki 1899-ben a Barcelonának színt „adott”. Méghozzá nem mindennapi módon. Az igazgatósági tagok színvitáját egyszerű módon zárta le: — Uraim! Előttem van egy piros és egy kék ceruza. Ez lesz a Barcelona színe... És az lett! ménye, hogy ha a védők fegyelmezettebben és pontosabban játszanak, akkor igencsak megnehezítik majd az ellenfelek helyzetét. Zsi- toorás? — Kapusunk másfél éven át szinte hibátlanul védett, nem véletlenül került a válogatottba — folytatta. — iDe ne felejtsük el: la kapus posztja az egyik legnehezebb, óriási felelősséggel 'jár, talán nála lép fel a leghamarabb az idegfáradtság. Az ember nem gép, előfordulnak visz- szaesések, reméljük 'Zsiborás hamar túljut a holtponton. Azóta, 'hogy magyar játékosoknak lehetőségük nyílik külföldön is szerepelni, a határon túl folytatni pályafutásukat, több klubnak javult az anyagi helyzete. Mert nem tiltok, hogy a külföldi profi egyesületek kisebb-inagyobb összeget fizetnek nemcsak a játékosoknak, hanem volt klubjuknak is. Ezt a pénzt aztán fel lehet használni többek között arra, hogy a megengedett keretek között az országon belül „vásároljanak”, igazoljanak új játékosokat. A Ferencvárosnak az idei bajnokság előtt ez nem sikerült, noha Bálinttól Nyilasiig már X ösz- szeget könyvelhetett el. — Igen, az igazolások ... Voltak elképzeléseink, tárgyalásaink, de amikor a „partner” klub elzárkózik a kiadatástól, tehetetlenek vagyunk. Az MLSZ pedig la klubok közötti vitában nem foglal állást. Azért pedig, hogy csak igazoljunk és esetleg olyanokat hozzunk a iFerencváBorongós, esős szobát délelőtt. A Ferencváros a Rába ETO elleni rangadóra készült. Az edzőpályán egymás ellen kétkapuzött a társaság s litt is, ott is nagyon komolyan vették a gólokat. Sőt minden egyebet. 'Hol innen, hol onnan néztek ki szemrehányóan Szűcs Lajosra, aki ezúttal a játékvezetői tisztet látta el s hol egy szabadrúgást, hol néhány tizenegyest reklamáltak. A Koioh, Pogány, Takács támadósor volt különösen elemében. Koch Robi egymás után vágta ki a nagy sprinteket Józsa kapuja felé, ott a közelben kicselezett több arra járó védőt s vagy ő vágta a hálába a labdát, vagy a társaknak alakított ki formás helyzeteket. Novák Dezső vezetőedző esőkabátban, csuklyában támasztotta a pályát övező vaskorlátot, és KoChot figyelve megjegyezte : — Most még fut, mint a nyúl. De mi lesz a jövő héttől kezdve? ... 9 Tényleg mi lesz az ördöngős kis futballistával a következő héttől? — kérdeztem a szakembert. — Látszólag semmi rendkívüli. Csak elkezdődik számára az iskola. rosba, akiknél jobbak vannak nálunk, nincs értelme egyetlen lépést sem tenni. Klubunknak hírneve van, hagyományai ismertek, ehhez kapcsolódnak igényeink, elvárásaink. A jelenlegi huszas keretünk megfelelő játékosokból áll, de ez nem jelenti azt, hogy ne tennénk erőfeszítéseket a ijövő évben az ideinél sikeresebb tárgyalásokra, igazolásokra. Az elnökség feladatként adta ezt ki a Ilabdarúgó szakosztálynak, s akik megbízást kaptak, nem ismernek fáradtságot, az egyesület pedig kész anyagi áldozatokra is! Losonci Tibor dicsérte Novák Dezső vezető edzőt, aki változatlanul élvezi a zöld-fehérek bizalmát, első számú segítőjével, Szűcs Lajossal eddig is eredményesen tevékenykedett. A fiatalok fejlődése, a csapatba történő beépülése is mutatja a szakvezetés munkájának helyességét, jó meglátásait. Biztos — mondta —, hogy a sok gyakorlás meghozza majd az eredményt, mint ahogy aZt például a győriek elleni második félidő játéka, vagy Hollandiában az Eindhoven elleni becsületes helytállás is bizonyította. — Sokszor szerencse is kell a játékhoz, s ezzel mostanában eléggé hadilábon álltunk — mondta beszélgetésünk végén Losonci Tibor. — De egyszer csak megváltozik a helyzet, fordul a kocka és van egy elmaradt mérkőzésünk a Diósgyőr ellen, amely javíthat a bajnoki táblázaton elfoglalt pozíciónkon is. Meggyőződésem, hogy a mostani fiatal csapat rövidesen sok örömet szerez még a szurkolóknak. A Ferencváros isokezres táborától pedig azt kérem értékelje labdarúgóink lelkesedését, akarását, álljon a csapat mellett ;és sportszerű biztatással segítse át a nehéz pillanatokon. Az elnök, aki 1030-ben lett az ITC tagja és bosszú éveken át sikeres evezős versenyzőként tartották számon, mindig isimért volt optimizmusáról. Most is az, s ez pedig nagyon sokat jelent a klub életében. A csapaton, a játékosokon a sor, hogy erre „válaszoljanak” ... Esetleg már a mai. az Eindhoven elleni mérkőzésen! Kozák Mihály Számomra viszont ez azt jelenti, hogy csak elvétve látom az edzéseken. A hét túlnyomó (részén reggel 8-tól este hatig vannak órái az egyetemen. (Ha tud ledz, ha nem ... így aztán nehéz rá komolyan építenem. 9 Nem lehet számára némi óra- látogatási kedvezményt kérni? — Nem is nagyon lehet, de ő maga ísem akarja. Ha csinálja, komolyan takarja venni a tanulást. Megvárom az edzés végét, hogy egy kicsit beszélgethessek a fiúval. 9 Sokat változott a játékod az elmúlt hónapokban — kezdtem a diskurzust. — Sokat futsz, jól bírod erővel s úgy fest a karmesteri pálcát is jól forgatod. — Mindez abból is fakad, hogy változott a csapat 'is, meg a csapaton belül az én helyzetem úgyszintén. Míg korábban Nyilasi Tibi dirigálta fl gárda játékát, természetes, hogy pt keresték rendre a labdákkal. Én pedig nem is voltam igazán stabil tagja az együttesnek, hol kaptam szerepet, hol nem. Aztán hogy Nyilasiék elmentek s én is fixáltam a helyem, most már engem kezdtek keresni iá labdákkal. A ,rendszeres Iedzésmunka meglátszott a kondíciómon, bírtam az iramot, hát így állt össze a {mostani kép. 9 A túrákon, a felkészülés időszakában már körvonalazódott a mostani teljesítményed? — Az NSZK-ban még azt hittem, minden marad iá régiben is igazából nem számítanak rám. |De Ausztriában már rendre szóhoz jutottam s kezdett menni ás egy kicsit a dolog. 9 Csapatbeli szerepköröddel elégedett vagy? Bólintott. — Igen. Így, a középpályáról indulva veszi az együttes a legtöbb hasznomat. Túl hátul, az sem az én világom, de elöl, a védők sűrűjébe tolva lsem szeretek s nem is tudok játszani. 9 Milyenre értékeled eddig őszi teljesítményed ? — Azt hiszem a Tatabánya elleni mérkőzésen ment a legjobban. Akkor már a kezdés előtt tudtam, hogy nem lesz különösebb probléma. A Vasás \ellen már (koránt sem volt minden rendben. Nem éreztem igazán frissnek magam, ha sprin- telni kellett úgy hittem, csak vonszolom magam. 9 Az eindhoveni kritikák nagyon dicsértek. — Nos, úgy hiszem, ott játszottam a legjobban a mostani őszön. Felszabadultnak, frissnek éreztem magam, mi több, (feldobott, hogy nehéz ellenféllel viaskodunk, s ellenük kevés az esélyünk, pár sóikat rohantam, nem éreztem fáradtságot. Csak szomorúságot. A végén. Hogy nem tudtunk hazajönni pgy- gólos vereséggel. 9 Mi lesz ezútán? Most, hogy formád felfelé ível s kulcsszerepet kellene játszanod a csapatban, ismét folytatod a tanulmányaidat. Az egyetem mellett hogy és menynyit tudsz foglalkozni a labdarúgással? Robi beletúrt a hajába s a tarkóját vakargatta. — Mit mondjak, nehéz időszak kezdődik. Nagy a lekötöttség az egyetemen, szinte reggeltől estig be leszek fogva. De muszáj csinálni. A második lévben is voltak gondjaim ,az edzéslátoigatásból. Tudom jól, pokoli nehéz \lesz a kettő, már mint ia tanulást és a focit is jól csinálni tezután. Mindenesetre megpróbálom. 9 Hia egész nap el vagy foglalva, mikor tudsz edzeni? — Korán reggel, meg este hat után. A munkához segítségre is számíthatok, mert testnevelő tanárom minden bizonnyal pluszban is foglalkozik majd velem. Rengeteg lesz tehát a feladat, a munka, de megpróbálok megbirkózni vele. Nem adom fel könnyen, mert ,nem csupán a diplomát akarom (megszerezni, de ezt a játékot is nagyon szeretem. Várkonyi Sándor Új FTC-kiadványok és emléktárgyak A Fradi ajándékboltban (nyitva minden munkanapon 11—17 óráig) összesen 25—féle ferencvárosi témájú kiadvány és emléktárgy kapható! Az újdonságok: — Fradi címeres névkártya (10 db borítékolva) 20',— Ft — 1084. évi FTC címeres menedzser naptár 12,— Rt — FTC napló 1967—11908 55,— Ft — FTC címeres fali díszcsempe 25,— Ft — Fradi sapka 60,— Ft — Fradi zászló fa rúddal 29,— Ft — Asztali Fradi zászló díszes fa álvánnyal (éttermek, szállodák, Fradi asztaltársaságok!) 170,— Ft — Fradi címeres mez 170,— Ft — Játékosok karikatúrájával készült mez 140,— Ft — Fradi kabala mez (autósok!) 95,— Ft A FRADI MŰSORLAP KŐVETKEZŐ SZAMA OKTÓBiER 4-ÉN AZ FTC—Ü. DÖZSA MÉRKŐZÉS ALKALMÁBÓL JELENIK MlEG. MEGVÁSÁROLHATÓ A HÍRLAPÁRUSOKNÁL ÉS A FRADI AJÁNDÉKBOLTBAN. Az FTC sporttörténeti stúdió október 10-i programja: • Dr. Keresztényi Józsefnek, a Nemzetközi Olimpiai Akadémia tagjának olimpiatörténeti előadása. • A rendezvény az Üllői úti klubházban 17 órakor kezdődik, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várunk. GONDOLATOK a Caligaris torna kapcsán Nagy Béla barátom megkért, hogy írjak a labdarúgó ifjúsági csapat olaszországi túrájáról, amely 1983. augusztus 31-től szeptember 9-ig tartott, Casale Monferratóban. A híres Caligaris torna színhelyén és az utazás alatt ráébredtem arra, hogy az út szépségéről, a torna varázsáról, a rendezésről, a csodálatos élményekről írnom túl merész vállalkozás volna. Ugyanis útleírást, élménybeszámolót — gondolom a kedves olvasó nem taz én toliamból vár —, mivel nálam sokkal avatottabbak lennének csak képesek hű képet adni, megközelíteni a valóságot. Egy számunkra szép emléket azért megemlítenék: csodálatos volt amikor Kelet-Tirolon keresztül utazva, egy hegyvonulat lábánál, gyorsfolyású patak mentén — festői környezetben — reggeliztünk egyszerű erdei asztaloknál... Na, de az én „asztalom”: gondolatok, problémák egy ilyen nagy nemzetközi torna előtt, közben és utána. A Caligaris tornára tartalékosán — válogatottjaink nélkül — szinte esélytelenül érkeztünk. Így lett volna ez akkor is, ha a legerősebb felállásban játszhattunk volna — ugyanis ez tulajdonképpen egy junior torna! Köztudott, hogy nekünk a versenykiírás értelmében nincs junior csapatunk. A probléma azonban mégsem csak a nagy korkülönbség miatt volt. (Pl. az AC Milan csapata átlagban 4 és fél évvel idősebb volt nálunk, súlyban és magasságban a különbséget le sem merem írni!) Végig éreztem, hogy irtózatos a különbség a gondolkozásmódban, képzésben, versenyprogramban, szervezésben, valamint az egyesületek és a iSzöuetség viszonyában. Felhívom a tisztelt olvasók figyelmét, hogy a következő sorok leírása nemcsak a mostani, hanem sok-sok nemzetközi mérkőzés és torna tapasztalatait, vezetőkkel történő beszélgetéseit, vitáit tükrözi. Azt tapasztaltam, hogy a külföldi egyesületek sokkal önállóbb, zártabb nevelési tevékenységet folytatnak, mint ami nálunk történik. Kínosan ügyelnek, hogy kettős, esetleges többes képzést, nevelést a labdarúgó-személyiség kialakításánál ine szenvedjen a játékos. Vigyáznak az arányokra, vagyis a képzés lés versenyeztetés arányára. Egyértelmű: a klub nevel, felkészít, versenyeztet és rendelkezik a tehetséges játékossal. Most azt kérdezheti a kedves olvasó: és nálunk ez nem így van? Sajnos a válasz: bizony nem teljesen így működik nálunk ez az utánpótlás rendszer, mivel a jelenlegi utánpótlás válogatott programok olyan dúsak, hogy tehetséges játékosaink nem az egyesületnél készülnek folyamatosan. Hangsúlyozom, hogy mindez a legtehetségesebb játékosokra vonatkozik, velük viszont éveken át ez a |helyzet, ami nem egészséges állapot. Két kérdés, ami foglalkoztat — és gondolom az olvasót is hogy nem lehetne-e újabb, más rendszerben foglalkoztatni a legtehetségesebbeket, vagyis úgy, ahogy a felnőttek teszik. Az utánpótlás lényege ugyanis az, hogy a felnőtt csapatoknál minél képzettebb, lehetőleg saját nevelésű játékos szerepeljen. Az eddigi módszer úgy érzem ezt nem valósította meg! Viszont, ha ez a módszer nem hozott különösebben jobb eredményeket, a helyes utat követő felnőtteket kellene utánozni, ott ugyanis a klub készíti fel, játszatja a labdarúgót. Az egyesületben készítik fel a labdarúgót, ott veszik figyelembe a válogatott igényeit — és nem hagynak ki a válogatott miatt bajnoki mérkőzéseket! Félreértés ne essék, a nemzeti színek képviseletének az elsődlegességét senki nem vitatja és nem is vitathatja. De hát \egy jobb szervezésű ifjúsági bajnokság, egy megfelelőb utánpótlás foglalkoztatás talán pozitívan hathatna... Visszatérve a Caligaris tornára: csodát nem művelhettünk. A Fioren- tina ellen 0-1, a Milan ellen 0-4 (ők nyerték a tornát!), a ! Casale ellen 1-0 volt az eredmény. Végül egy kihagyott 11 -es miatt a négyes döntőbe már nem kerülhettünk. Tapasztalatnak, erőfelmérésnek, gondolatébresztőnek jó volt ez a torna. Most a ibajnoki helytállás következik, és remélem bekövetkezik, mert mi minden nehézség ellenére is a klub hírnevéhez méltóan szeretnénk szerepelni. Vincze Géza, az ifj. csapat edzője „Korán reggel, s este hat ntán — edzés..."* avagy Koch Robi ismét egyetemista V
