Fradi műsorlap (1983/84)
1983-1984 / 18. szám
12 Fradi műsorlap LABDARÚGÓ KÜLÖNKIADÁS, 18. SZÁM Irta és összeállította: Nagy Béla OBIXZ GÁBOR Akkor született, amikor az FTC megalakult... A Fradiban 258 mérkőzésen játszott, két bajnok (1926-27, 1927-28) és három Magyar Kupa győztes csapat tagja, tizenháromszoros válogatott. A Munkás TE-ben kezdett futballozni, az FTC 1920 nyarán igazolta. Többnyire balfedezetet játszott és mind a Fradiban, mind a válogatottban, sikeresen szerepelt. Technikás, hidegvérű, jó játékos hírében állt. 1922 nyarán profi játékos lett. Több külföldi csapatban is játszott, sőt két alkalommal a magyar válogatottba is idegen klubcsapatokból került be. 1926 nyarán ismét visszatért a Fradiba és még évekig erőssége volt a húszas évek ferencvárosi aranycsapatának. „Apa” —ez volt a beceneve — 1931 júniusában, tulajdonképpen sérelmében vonult vissza. Amikor megtudta, hogy nem viszik ki a csapattal a dél-amerikai túrára, bejelentette, hogy visszavonul. Szerződését a Fradi meg akarta hosszabbítani, de Obitz a tartalékban nem kívánt játszani, inkább elment Németországba — edzőnek ... OROSZ PÁL Az FTC örökös bajnoka, aki a Ferencváros első csapatában 442 mérkőzésen szerepelt! A csatárt, majd fedezetet játszó kiválóságunk 159 gólt lőtt, és tagja volt két bajnok- csapatnak (1962—63, 1964). Két ferencvárosi kupagyőzelemnek is aktív részese volt: 1958-ban MNK, 1965-ben VVK győztes Ferencváros tagja. Olimpiai bronzérmes — hej, de kevés hiányzott az aranyhoz! — és a tokiói olimpiára utazó csapat tagja. 14 évet töltött az Üllői úton, mint játékos, majd két éven át szakosztályvezető is volt. 1970-től 1973- ig külföldön edzősködött (Marokkó), majd a Testnevelési Főiskola Kutatóintézetében dolgozott. 1979- ben ismét Afrikába ment edzőnek, majd hazatérése óta a TF-en kamatoztatja tudását — az időközben labdarúgásból doktorált Orosz Pál — bocsánat dr. Orosz Pál, százezrek egykori Orosz Palija... OLÁH ÁLÁDÁR Egyike volt azoknak, akik először kezdték rúgni a labdát Magyarországon. Már kisdiákkén t az FTC-be lépett és futballkarrierjét, mint kapus kezdte. Tagja voit az FTC első bajnokcsapatának! 1904-ben ment a MAC-ba — tanulmányait ott folytatta. Ekkor már a mezőnyben játszott: hátvédet vagy fedezetet, ahogy a szükség hozta. A labdarúgás mellett teniszezett, korcsolyázott, jéglabdázott. Sokoldalúságát bírói pályafutással toldotta meg. Nem is akármilyennel: 10115. november 7-én és 1916. június 4-én ő vezette a Magyarország—Ausztria válogatott mérkőzéseket! Később a Tenisz Szövetségben is dolgozott. 1967 januárjában 84 éves korában hunyt el. OMBÓDI IMRE A kiváló hátvéd 1950-től 1958-ig 264 mérkőzésen szerepéit az FTC csapatában! Tagja volt az 1958-as MNK győztes gárdának. Saját nevelésű játékosunk, bármilyen kiváló labdarúgó volt, a válogatottság sehogy sem sikerült neki. Pedig a tudása alapján, legalább tucatszor lehetett volna a nemzeti tizenegy tagja... (Mindezt Orosz Palinál is elmondhattuk volna!) Korát megelőzve, hátvéd létére sűrűn előretört — hol volt még akkor Fiacdhet- iti? — és számtalan góllal segítette, az azidőtájt nem éppen gólerős ferencvárosi csatársort. 1958-ban, 31 évesen — kényszerű búcsút vett a Fraditól. Az „öregnek” titulált játékos „levezetésként” még az Egyetértésben rúgta a labdát. Napjainkban semmi kapcsolata a labdarúgással, a Ferencvárossal. Pedig minden régi fradistának az Üllői úton a helye. Legalább szurkolóként ... ONÚDI II. BÉLA 1942 és 1944 között szerepelt a Ferencvárosban és 47 mérkőzésen 35 gólt lőtt! Tagja volt az 1943-as és 1944-es Magyar Kupa győztes Ferencvárosnak. A gólerős játékost később a MATEOSZ szerepeltette, majd Baján fejezte be pályafutását. Visszavonulásáig a Bajai Építők csapatának volt a játékosedzője. 1973-ban egy nappal a halála előtt még a bajaiak jubileumi közgyűlésén kitüntették... Ónodi lajos Közel egy évtizeden át az FTC labdarúgó szakosztályát irányította. 1953-ban került a népszerű szakosztály élére és sok nehézséget leküzdve vezette a sikerek felé „fiait”. Az 1957-es ausztrál túra, az 1958-as MNK siker és még jó néhány később világhíres fiatal indulásánál ott „állt” és intézkedett, segített, jóval többet, mint egy társadalmi aktívától az illett. Még Fradi-karnevál szervezésében is szerepet vállalt. Igaz, a bevételből öt labdarúgó lakásproblémája megoldódott. Hát ilyen vezető volt... ORMAI FERENC A másodosztályú Budai Spartacus- ból került a Ferencvárosba. Egy idényt játszott csak végig — tizenkétszer szerepelt az első csapatban — de akkor az élen végzett a zöld-fehér gárda. Az 1962—63-as bajnoki siker részese volt Ormai — Ordina — Feri is, így bajnokaink népes táborában őt is ott találjuk. ORDÖDY BÉLA Az FTC labdarúgócsapatában csak egy mérkőzésen szerepelt, de más szakosztálynál (jéglabda) és a vezetőségben egy évtizeden át szolgálta az FTC-t. „Levezetésként” teniszezett — háromszor nyerte meg az egyesület örökös vándordíját, a Pallér serleget... ORTUTAY GYULA DR: Az egykori neves közéleti személyiség imádta a Ferencvárost. Dr. Or- tutay Gyula a klub örökös tagja volt, aki az FTC 75 éves jubileuma idején többek között ezeket mondta: — A Fradiért nem csak a győzelmek idején kell lelkesedni. A csapatnak a pályán épp akkor van szüksége szurkolóira, amikor nehéz perceket él át. Az is igaz, hogy a Ferencváros nemcsak labdarúgóira lehet büszke. Ez a 75 éves múlt éppen arra tanít meg bennünket, hogy a Ferencváros története egyben a magyar sport nagy eredményeinek is a története. A magyar sport legnagyobb rekordjainak, legérdekesebb küzdelmeinek a Ferencváros sportolód is részesei voltak. Ez a múlt kötelezi az egyesületet, kötelezi minden sportolóját, szakvezetőjét és társadalmi vezetőit egyaránt. Kötelez bennünket is, akik a labdarúgóidényben hétről hétre szurkolunk a csapatért. Ne csak egy mérkőzésre gondoljunk, gondoljunk mindig az egészre, a sokszor alig emlegetett sportágakra is, amelyekre csak egy-egy nemzetközi siker esetén figyelünk fel.” OSZWALD MAGDOLNA Az FTC saját nevelésű kézilabdázója volt, aki egyesületünkből gólkirálynőként sok sikert aratott. Súlyos sérülését követően a Sparta- cusba igazolt, ahol felépülése után ismét ontotta a gólokat. Napjainkban is aktív játékos — de talán a ferencvárosi közönség előtt még „aktívabb” volna... RÉGI JÁTÉKOSOKRÓL RÖVIDEN HORVÁTH ANDRÁS Tősgyökeres FTC-nevelés volt, előbb a kölyök, majd az ifjúsági válogatottban is játszott. A tehetséges fiatal csatár már az amatőr válogatottat is „megjárta”, amikor a Ferencváros vezetői a csapat görögországi portyájára jutalomból elvitték. Játéka ezen az 1938-as túráin sem okozott csalódást, különösen az Athén válogatott elleni mérkőzésen játszott hasznosan. BARNA SÁNDOR Barna Sándor 14 éves korában az Ékszerészben kezdett futballozni. Hamarosan átjött az FTC-ibe, ahonnan BLASZ, majd amatőr válogatott is volt. Barna a Ferencváros engedélyével 1934 júliusában a francia Montpelflierhez távozott. VIGH VI. SIMON A Budafokból jött a Ferencvárosiba. 1936 januárjában, tehát a téli szünetben igazolták, mivel Vigh olyan írással rendelkezett, amely azonnali távozását is lehetővé tette. TAMÁSSI ZOLTÁN A harmincas években az FTC csatársor balszélén is szerepelt. Grafikus lett, nem is akármilyen. Plakátjai derűt árasztanak, játékos kedvük célratörő, esztétikai gólszerzés az álmuk. így fogalmazza meg művészi hitvallását. — Vége a szép focinak. A mai futball kemény, gólratörő. A plakátnak is célratörőnek kell lenni. Semmit sem ér, ha valaki formailag hatásos, de nem tisztázza a célját. SZÉKELY BÉLA Az 1937. november 17-i edzésen eltörte a lábát! összecsapott Tihanyi kapussal és a csatár sípcsonttörést szenvedett... EDZÉSHÍR 1927-BÖL Száger az Ékszerészben, Fidesz a Turulban játszottak mint akkor mondták, „albérletben”, de a hétközi edzésekre az Üllői útra jártak. Az amatőr FTC-ben Schlosser irányításával végezték edzéseiket. RÁTKAI KÁROLY 1934. áprilisában mindössze 3 mérkőzést játszott a Fradiban, utána válogatott kerettag lett! Bár a későbbiekben nem szerepelt a nemzeti tizenegyben, esete mégis érdekességnek számít. NOSZTALGIA LELÁTÓ Az üllői úti pólya régi lelátójának kicsinyített, kb. 30-40 m hosszú, 2,5 m magas, korhű mását fából felépítenénk jelen stadionunk egy szabad területén. Mindezt úgy, hogy a lelátók alatt egy Nosztalgia pince üzemelne, vendéglátóipari egységként. A „pince” dekorációja stílszerű lenne: mindazoknak a csapatoknak a kicsinyített mezeit, amelyek az FTC pályán valaha megfordultak, „felfestenénk" a falra ... Maga a lelátó több funkciót is be- töltene: — A Baráti Kör 300-400 fős összejöveteleire egy fedett helyiség lenne, aho! ankétok, vetítések is megtarthatók. — A Nosztalgia lelátón zenei és fényhatásokkal, valamint hangarchívumunk felhasználásával korabeli hangulatot teremthetnénk, ahol a látogatóknak FTC ajándéktárgy vásárlási lehetőséget is biztosítunk. A lelátó egy részén fába vésve a Ferencváros bajnok labdarúgóinak a névsora is szerepelne. — A tribün „hátulsó oldalán" a Nosztalgia pince bejáratai lennének, díszítésül pedig a régi pálya képe szolgálna. A lelátó létrehozása propaganda szempontból is jelentős lenne, hiszen országhatáron túl is felfigyelhetnének a nem mindennapos ferencvárosi érdekességre. Az iskolások csoportos látogatásának megszervezésével a szurkolói utánpótlás, a Fradi iránti szimpátia felkeltése is elérhető. (Részlet az FTC elnökségi ülésén előterjesztett javaslatból.) Mindazok, akik úgy érzik, hogy valamilyen formában segíthetik törekvéseinket, szíveskedjenek augusztus 1. után az FTC klubházban Nagy Bélát felkeresni. Fradi műsorlap Az FTC Baráti Kör Lapja. Felelős kiadó: dr. Trethon Ferenc, a Baráti Kör elnöke. Felelős szerkesztő: Nagy Béla. Szedés, grafikai előkészítés: Zrínyi Nyomda, Budapest. Felelős vezető: Vágó Sándorné vezérigazgató. 84.2103/9-18 — Nyomás: Szikra Lapnyomda, 2681. Budapest. Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató. Megjelenik: az FTC hazai mérkőzéseire. Szerkesztőség: címe: Bp. IX., Üllői út 129. Telefon: 136-025
