Fradi műsorlap (1983/84)

1983-1984 / 17. szám

1983/84-ES IDÉNY, 17. SZÁM

Fradi műsorlap

7

Gyurka!

SAROSI GYÖRGY DR. VÁLOGATOTT MÉRKŐZÉSEI:

A Fradi műsorlap tavaszi számaiban folytatásokban közöltük Dr. Sárosi Györgynek a pályafutásáról irt visszaemlékezéseit. Befejezésül néhány adattal, korabeli újságidézettel szeretném kiegészíteni, teljessé tenni a híres játékos portréját.

DR SAROSI (STEFAN CST CS)

GYÖRGY

Amatőr pályafutása után első mérkőzése a profi Ferencvárosban: 1931. március 15. Üllői út: Ferencváros—Bástya 7-0.

Utolsó mérkőzése: 1948. április 18. Üllői út: Ferencváros—Vasas 2-0.

A Ferencvárosban összesen 639 mérkőzésen szerepelt! (382 bajnoki, 214 nemzetközi, 43 hazai díjmérkőzés)

Góljainak száma: 633! (350 bajnoki, 283 egyéb)

Gólkirály: 1935—36: 36 góllal,

1939— 40: 23 góllal, 1940—41: 29 góllal.

Bajnokcsapat tagja: 1931—32;

1933—34, 1937—38, 1939—40,

1940— 41.

Kupagyőztes csapat tagja: 1937

(KK), 1933, 1935, 1942, 1943, 1944 (Magyar Kupa)

válogatott: 1937.

vál.—Nyugat-EuKözép-Európa június 20-án.

(Közép-Európa rópa 3-1)

A magyar válogatottban 61 alkalommal játszott. VB ezüstérmes (1938, Párizs)

Az FTC örökös bajnoka (1946 óta)

Sárosi a Ferencváros egyik legnagyobb játékosegyénisége. Élvonalbeli pályafutását középfedezetként kezdte. Már 20 esztendős korában karmesterként irányította nemcsak a Ferencváros, hanem a válogatott csapat játékát is. Hamarosan kiderült, hogy, a támadósorban és a fedezetsorban egyaránt kiemelkedő teljesítményre képes. Irányítókészségét, helyzetfelismerését maradéktalanul kihasználta. A Fradiban napjainkig ő szerezte a legtöbb gólt! A KK-mérkőzéseken (1927—1939) szintén ő lőtte a legtöbb gólt Közép-Európa játékosai közül. (Sárosi dr 44, Toldi és Meazza 28—28 gól)

Világklasszis labdarúgónak tartották, tudását mindenhol elismerték. 1937. június 20-án a Közép-Európa—Nyugat-Európa mérkőzésen balösszekötő és csapatkapitány volt. A magyar válogatottban több kitűnő alakítása közül az 1937-es, Csehszlovákia elleni középcsatárjátéka emelkedett ki. A 8—3-as nagy győzelemből hét góllal vette ki a részét! Ezt a rekordot azóta sem érte el magyar labdarúgó válogatott mérkőzésen ...

„Sárosi egyéniségének legmarkánsabb színei: a könnyedség és az ügyesség a pályán. Egy pillanatra sem nyújtja a küzdő, a harcoló, a verekedő benyomást. Kissé olyan, mint Hamlet, töprengve áll, s mozog, mintha elmerengne a lét kérdésein. És azután kedvet kap ... Átcsap pizzikatóba, mint a hegedűs, a cigányprímás belemarkol a szívekbe ... Sárosi is belevág, lendületbe jön, passzolni kezd, küldi társait és lövi a gólokat. Muzsika, zene... ez cseng a fülemben állandóan Budapesten. És a Liszt rapszódiája: Sárosi játéka...”

Jean Eskenazi, a Paris Sodr munkatársa áradozott így Sárosiról az 1937-es magyar—csehszlovák után.

A HÁROM SAROSI: GYURKA, LACI, BÉLA

Gyurka! A magyar sport művésze, százezrek, milliók szemefénye, Európa egyik leghíresebb játékosa, a világ legismertebb játékosainak egyike. Sárosi Laci csillogószemű, magas, vállas fiatalember. Üszik és vízipólózik. Az FTC vízipóló kapusa. Bankbajnok. Persze nem csekkel és váltókkal, hanem úszással nyert bajnokságot. Tagja a főiskolai világ- bajnoki csapatnak. Érdekes, hogy Laci futballozni kezdett, de aztán a vízipólónál, az úszásnál kötött ki. Gyurkánál fordítva volt. ö előbb vízipólózott, aztán szárazföldi harcos lett. Béla nagy reménysége a magyar futballsportnak. Neki még meg kell birkóznia az érettségivel is, hogy aztán követhesse két bátyját az élet és a sport porondján.

Mert bizony nem olyan könnyű a Sárosiak élete, tőlük mindenki többet vár. a nagy futballharcokban, a vízipólócsatákban és az élet minden küzdelmében. És aggódó szeretettel vigyáz rájuk az édesanya, akinek minden gondolata, aggódása, félelme és büszke öröme a — négy Sárosi.

(Színházélet)

SAROSI A RÁDIÓBAN

Berreg a csengő, megütik a gongot, kigyulladnak a lámpák, a szpíkerek kiosonnak, hárman maradunk bent. Pluhár beszélni kezd.

Bemutatja Gyurkát és néhány szóval méltatja. Sárosi szabadkozik. Azt mondja, rosszul esik neki, ha saját dicséretét hallja.

A kezdet nagyon simán megy, ügyet sem vetnek a mikrofonra, valóban beszélgetnek, néha nézik a jegyzeteket. Radó úr (szintén szpíker) kívülről, az ablakon át integet, hogy rendben van minden, csak így tovább.

Pluhár most előhozakodik a kérdések kérdésével:

— Centert, vagy centerhalfot akarsz-e játszani, Gyurka?

— Aki lelkesedik a futballért és vérbeli sportember, annak nem fontos, hogy milyen poszton játszik — mondja Sárosi. — A játék, a labda a fontos, s nem az, hogy hol áll az ember.

— És melyik poszt könnyebb?

— Azt hiszem, hogy centercsatárból hamarabb lesz jó half, mint fordítva. Pedig a centerhalf munkája talán nehezebb. Gyurka lassanként annyira belelendül, hogy túl gyorsan beszél.

Pluhár kezeivel int: lassabban, lassabban ...

Radó úr is bejön, int: lassabban ..,

Gyurkát nem lehet feltartóztatni. Olyan remekül tudja összeszedni a mondanivalóit, hogy csak úgy ömlik belőle a szó.

Most éppen Blutm Zoltánt, Patakit, Mailinger elnököt dicséri.

Sokat emlegetett sérüléséről is beszél.

— Molnár főorvos megállapította, hogy csonthártyaérzékenység bánt és ez jelentkezik még mostanában is. A legrosszabb az ilyen láthatatlan fájdalom. Látható sérülésnél, ha nem súlyos, az ember pontosan tudja, hogy mikorra gyógyul. De így? Az ember a legnagyobb bizonytalanságban van.

(Lassabban, Gyurka, lassabban ...

Nem tud lassítani. Majdnem hadar. Nem látszik az arcán, hogy zavarban van. Pedig furcsa lehet az érzés, hogy százezer ember előtt szerepel, de nem lát semmit, csak egy kis fehér skatulyát. Néha hátrasimítja a haját és megigazítja a nadrágja élét, sőt egyszer — de csak egyetlenegyszer — köhécsel is, ez minden jele annak, hogy mondjuk nem otthon ül és a bátyjával beszélget. Csak éppen siet egy kicsit. Radó úr már harmadszor jön be, de nem segíthet.)

Most az elkövetkezendő nagy feladatokról esik szó. Az Űjpest—Ferencváros meccsről, a magyar—osztrákról, a Bocskai—Ferencvárosról, az angol—magyarról, a csehszlovák —magyarról és a harmadik alapvizsgáról, amit még májusban le akar tenni Szegeden, hogy gondtalanul futballozhassák a világbajnokságokon.

— Tudom — mondja Sárosi —, hogy a világbajnokságok alatt rajtunk lesz az ország szeme. Nem csak én tudom, hanem tudjuk mindnyájan, akik magunkra húzzuk a címeres trikót. Ebben a tudatban fogunk harcolni!

— Bízol a sikerben, Gyuri?

— Bízom!

Megszólal a gong, elalszik a lámpa, berreg a csengő, vége. Hosszú sóhajtás szakad ki Sárosi melléből, gyűri a papírjait zsebre és kipirult arccal fogadja a szívből jövő gratulációkat. Közben — ez is ritka tünemény nála — interjút ad.

— Mit érzett a mikrofon előtt?

— Semmit. Azaz kicsit furcsát, de nem tudom kifejezni...

— Még sohasem beszélt mikrofonba?

— Csak majdnem. Egyszer Párizsban elém hoztak egyet. Már éppen egy lelkes szónoklatot akartam beleharsogni, mikor elvitték az orrom elől. Elromlott.

A NYUGODT SAROSI

Már vége az előmeccsnek. Készülnek a játékosok kifelé. Sárosi az öltözőfolyosón van. Egy 10 éves narancsárus srác rohan arra, megbotlik — egész pénze mind szétgurul. Elkezd hangosán bőgni. Nem is csoda, mert a sötét folyosó nem ideális keresőhely. Sárosi odasiet hozzá:

— Nem baj, majd összeszedjük.

És két perccel a kivonulás előtt nyugodtan szedegette a gyerekkel együtt a pénzt...

így írtak Sárosiról az 1934-es Húsvéti torna után: Amit a magyar humusz e remek termése ezen a két meccsen produkált, az a futballtör- ténelem legszebb lapjaira kívánkozik, a legnagyobb futballisták méltatása mellé.

Sárosi! Ez a fiatal fiú volt a Húsvéti torna hőse, két meccsen kilenc gól lövője, másik hat gól közreműködő részese. Ezt a nagy eredményességet bizony meg kell becsülni s ha csak valamirevaló centerhalf kínálkozik Sárosi válogatottbeli örökébe, akkor bizony meg kell tartani Sárosi Gyurkát gólgyárosi, azaz középcsatár minőségében.

SÁROSI = „DZSIDZSI"

Sárosi a Ferencváros második délamerikai portyáján már részt vett. A hajón egy kis gyerek is utazott, akit Sárosi nagyon megkedvelt. Ezt a kisgyermeket hívták Dzsidzsinek, és hosszú ideig ez a becenév ragadt aztán rajta Sárosin is ...

Sárosiról mondták — a harmincas években.

Székely Mihály, az Operaház művésze:

— Sajnálom mindazokat a drukkereket, akik Sárosi Gyurkát csak mint futballistát ismerik és nem élvezhetik civilben barátságát. Mert szerintem elsősorban, mint ember kiváló, csak azután, mint játékos.

Kovács József, gátfutóbajnok:

— Jó, hogy Sárosából futballista lett és nem gátfutó. Talán most nem lennék bajnok ...

Langfelder Ferenc, az Űjpest igazgatója:

— Sárosi György, mint sportember és mint ember is megállja a sarat. Bizonyára sok örömet fog még szerezni a sporttársadalomnak és szűkebb családjának.

Háda József, a válogatott és a Ferencváros kapusa:

— Az a véleményem, hogy a kapusoknak Gyurka ellen a legnehezebb. Hálistennek, ettől megkímélt a sors ...

1.

1931.

V. 21.

Jugoszlávia

2:3

2.

1931.

IX. 20.

Csehszlovákia

3:0

3.

1931.

X. 4.

Ausztria

2:2

4.

1931.

XI. 8.

Svédország

3:1

S.

1931.

XII. 13.

Olaszország

2:3

8.

1932.

V. 8.

Olaszország

1:1

7.

1932.

VI. 11.

Svájc

1:3

8.

1932.

IX. 18.

Csehszlovákia

2:1

9.

1932.

X. 2.

Ausztria

2:3

10.

1932.

X. 30.

Németország

2:1

11.

1933.

III. 5.

Hollandia

2:1

12.

1933.

III. 19.

Csehszlovákia

2:0

13.

1933.

IV. 30.

Ausztria

1:1

14.

1933.

VII. 2.

Svédország

2:5

G: 1

15.

1933.

IX. 17.

Svájc

3:0

16.

1933.

X. 1.

Ausztria

2:2

17.

1933.

X. 22.

Olaszország

0:1

18.

1934.

III. 25.

Bulgária

4:1

G: 1

19.

1934.

IV. 15.

Ausztria

2:5

G: 2

20.

1934.

IV. 29.

Csehszlovákia

2:2

G: 2

21.

1934.

V. 10.

Anglia

2:1

G: 1

22.

1934.

V. 31.

Ausztria

fit

G: l

23.

1934.

X. 7.

Ausztria

3:1

G: 2

24.

1934.

XII. 9.

Olaszország

2:1

Gil

25.

1935.

IV. 4.

Svájc

2:5

26.

1935.

V. 12.

Ausztria

6:3

G: 3

27.

1935.

V. 19.

Franciaország

0:2

28.

1935.

X. 6.

Ausztria

4:4

G:l

29.

1935.

XI. 10.

Svájc

6:1

G: 2

30.

1935.

XI. 24.

Olaszország

2:2

G: 2

31.

1936.

III. 15.

Németország

3:2

G:l

32.

1936.

V. 3.

Írország

3:3

G: 2

33.

1936.

III. 31.

Olaszország

1:2

34.

1936.

XII. 2.

Anglia

2:6

35.

1936.

XII. 6.

Írország

3:2

36.

1937.

IV. 11.

Svájc

5:1

GM

37.

1937. IV. 25.

Olaszország

0:2

38.

1937.

V. 23.

Ausztria

2:2

39.

1937.

IX. 19.

Csehszlovákia

8:3

G: 7

40.

1937.

X. 10.

Ausztria

2:1

GM

41.

1937.

XI. 14.

Svájc

2:0

GM

42.

1938.

VI. 5.

Holland India

6:0

G; 2

43.

1938.

VI. 12.

Svédország

5:1

GM

44.

1938.

VI. 16.

Svájc

2:0

GM

45.

1938.

VI. 19.

Olaszország

2:4

GM

46.

1938.

XII. 7.

Skócia

1:3

GM

47.

1939.

II. 26.

Hollandia

2:3

48.

1939.

V. 18.

Írország

2:2

49.

1939.

VI. 8.

Olaszország

1:3

50.

1939.

VIII. 27.

Lengyelország

2:4

51.

1939.

IX. 24.

Németország

5:1

52.

1939.

X. 22.

Románia

1:1

53.

1939.

XI. 12.

Jugoszlávia

2:0

GM

54.

1940.

III. 31.

Svájc

3:0

G: 2

55.

1940.

V. 2.

Horvátország

1:0

56.

1940.

V. 19.

Románia

2:0

G:l

57.

1940.

IX. 29.

Jugoszlávia

0:0

58.

1940.

X. 6.

Németország

2:2

59.

1940.

XII. 1.

Olaszország

1:1

60.

1940.

XII. 8.

Horvátország

1:1

61.

1943.

XI. 7.

Svédország

2:7

A legutolsó Üllői úti látogatás idején: Gyenes András mikrofonjánál és a sorakozó szurkolók aláírásának „rohamában”.

Vidáman, derűsen. Ilyen kedélyáliapotot, erőt, egészséget kívánunk a távolban élő dr. Sárosi Györgynek, százezrek Gyurkájának ...