1000 nap - Emlékek és események az FTC életéből 1979-1982 (A Fradi műsorlap különkiadása, 1982)
90. szám
ján, ezért kiválóan alkalmas színes televíziós közvetítésekre is.) A Ferencváros szép sikereket ért el Elektromos kivilágított pályán. A negyvenes évek Szt. István kupa mérkőzései, híresek és rendkívül látogatottak voltak. A Fradi 1941-ben és 1942-ben is megnyerte az értékes trófeát. Még az ötvenes években is született itt egy kupasikerünk. Az Esti Budapest Béke Kupájáért a Vasassal játszottunk és a szintén esti mérkőzésen 1 : 0-ra győztünk. Népstadion Egy nemzeti stadion megépítésének a gondolata már az első világháború előtt felvetődött. A MOB Budapesten szeretett volna olimpiai játékokat rendezni, amihez nélkülözhetetlen lett volna a korszerű, nagy befogadó- képességű stadion. Az akkori elképzelések szerint a Vérmezőn épült volna fel. (1795. május 20-án itt végezték ki a magyar jakobinus mozgalom öt vezetőjét, köztük Martinovics Ignácot. Ez időtől előbb a nép nyelvén, majd hivatalosan is Vérmező a neve.) I. Ferenc József a hadügyminisztérium ellenkezésére nem járult hozzá a tervhez. A húszas években a tervezett Nemzeti Stadion elhelyezésére több javaslatot is tettek. Szóba került a Lágymányos, a Szentendrei út és a Duna közötti terület, az Arany-hegy, az Óbuda-sziget és a Vizafogó dűlő. Végül a Régi Lóversenytér területét jelölték ki. A Népstadion terveinek elkészítésére 1948-ban kapott megbízást az állami tervezőintézet. A Népstadion 1949—1953 között épült meg, a főváros XIV. kerületében. Az építmény 90 százaléka előregyártott elemekből készült el. Építés- tervezője Dávid Károly, statikustervezője Gilyén Jenő volt. A Népstadion ünnepélyes felavatására 1953. augusztus 20-án került sor. A nézőtér befogadóképessége 78 000 fő. A Népstadion déli főbejáratától nyílik az Ifjúság útja, amely két oldalról sportjeleneteket ábrázoló 8—8 szoborcsoport — neves magyar szobrászművészek alkotásai - vesz közre. A szobrok egyébként alumíniumöntvények. Ami a Ferencváros Népstadion-beli mérkőzéseit illeti, azok bizony szép számmal voltak. Éveken át, amíg a mai Fradi-pálya fel nem épült, az FTC-nek a Népstadion jelentette a hazai pályát. Jövőre lesz 30 éve annak, hogy csapatunk első mérkőzését játszotta a Népstadionban. A Fradi műsorlap egyik cikkében erről külön megemlékezünk. MOST PEDIG EMLÉKEZZÜNK MEG NÉHÁNY HÍRES PESTI ÉS BUDAI ÉPÜLETRŐL, TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSZETI NEVEZETESSÉGRŐL. A FRADISTÁK MINDENHOL MEGFORDULTAK. ISTVÁN FŐHERCEG SZÁLLÓ Ez a híres sarokház a mai Akadémia u. 1. szám alatt áll. 1835-ben épült, majd későbbi tulajdonosa Kasselik Ferenccel 1846-ban átalakította szállóvá. Itt működött 1848-ban az igazságügyi, ipari, kereskedelmi és földművelésügyi minisztérium. 1848 novemberében Bem József is itt lakott. Amiért összeállításunkban erről az épületről megemlékezünk a következő. Az FTC vezetőinek a kezdeményezésére itt gyűltek össze a korabeli labdarúgás képviselői, és itt mondták ki 1901-ben az MLSZ megalakulását. A meghívó szövegét, amelyet Horváth Ferenc az FTC titkára szövegezett, így hangzott: Meghívó a Magyar Labdarúgók Szövetségének Budapesten 1901. január hó 19-én (szombaton) este 8 órakor az István főherceg szálloda különtermében (V. kér. Akadémia utca 1. szám alatt) tartandó alakuló közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. Az alapszabályok végleges megállapítása. 2. A tisztikar és a 3 számvizsgáló megválasztása. (A tisztikar áll: 1 elnökből, 2 alelnök- ből, 1 titkárból, 1 pénztárosból és 1 ellenőrből.) 3. Áz évi tagsági járulék összegének megállapítása. Figyelmeztetés. Minden belépni óhajtó egyesület ezen alakuló közgyűlésre elnöke és titkára által aláírt megbízólevéllel ellátott két képviselőt küld, kik teljes felhatalmazással vesznek részt egyesületük nevében a tárgyalásban és a szavazásban. A megbízólevélben határozottan kifejezendő az egyesületnek a szövetségbe való belépése is. Budapesten, 1901. január 8-án. Az előkészítő bizottság nevében: Horváth Ferenc titkár Iszer Károly elnök NEMZETI SZÍNHÁZ Az FTC első portyája (Németország, Anglia) olyan nagysikerű volt, hogy az egész magyar közvéleményt fel lelkesítette. A győztesen hazatérő fra- disták tiszteletére a Nemzeti Színház, a Magyar Színház és a Royal Orfeum díszelőadásokat tartott! Mindez 1912 telén történt, tehát a Nemzeti Színház már új helyén, a mai Blaha Lujza téren volt. A Nemzeti Színház eredeti helye ugyanis 1837-től 1908-ig a Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán állt. HŰVÖSVÖLGY A fővárosiak egyik közkedvelt kirándulóhelye. A völgy egy árkos süllyedéssel keletkezett. A Lipótmező felé egyre nagyobb a törmelékes feltöltő- dés. (Lipótmező nevét onnan kapta, hogy volt egyszer egy Göbb Lipót nevű budai molnár, aki ezt a területet 1820 körül megvásárolta.) Régen Hűvösvölgyben a zöld, üde környezetben nagyszerű „búvóhelyek", panziók voltak. A húszas években több alkalommal itt „rejtőztek" el az FTC futballistái, amikor az ősi rivális, az MTK elleni rangadóra készültek. NÉPLIGET A pályánk szomszédságában levő természetvédelmi terület azelőtt jóval elhanyagoltabb képet mutatott. 1867-ben Sárkány József városatya indítványára létesítették. 1893-ban angol jellegű tájkertté alakították, 1902-ben pedig új tölgy és hársgyűj- teménnyel egészítették ki. A Tanácsköztársaság idején itt toborozták a katonákat a Vörös Hadseregbe. „Virágkorát" a két világháború között élte, mint a szegény emberek sétálóhelye. Sok futkározó atlétát — a mi egyesületünkből is — láthattak a sétálók, majd később a labdarúgók is gyakran tartották itt futóedzésüket. Á Népligetben két olyan pálya is van, ahol már nemzetközi, illetve hazai kupamérkőzést játszott csapatunk. Az Építők sporttelepén a hatvanas években a Spartak Sokolovó Prágától (Sparta) szenvend- tünk 1 : 0-ás vereséget. A régi Petőfi pályát pedig néhány éve az FTC Sportlétesítmények - a MÉM támogatásával - megvásárolták. Csapatunk már 1975-ben Téli Kupa mécseseket játszott a népligeti FTC pályán. (Talán nem mindenki tudja, hogy Zsiborás — aki akkor még ifi korú volt — nos itt védett először hivatalos mérkőzésen.) Egyre épülő, szépülő népligeti létesítményünkről az őszi hónapokban fényképes riportot jelentetünk meg. VÁROSLIGET - GUNDEL ÉTTEREM A rákosi homoktenger behúzódott a város peremére, a mai Liget területére . . Homokos, talajvizes, mocsaras terület volt itt, a Városliget helyén, melyet fáradságos munkával 76
