1000 nap - Emlékek és események az FTC életéből 1979-1982 (A Fradi műsorlap különkiadása, 1982)

90. szám

AZ 1981-ES ÉV ESE­MÉNYEIRE RÁTÉRNÉNK, ÁLL­JUNK MEG EGY KIS KITÉRŐRE, HISZEN 1980. DECEMBER 3-MAL KAPCSOLATBAN NEM MINDEN­NAPI ÉVFORDULÓRÓL EMLÉ­KEZHETÜNK MEG. LABDARUGÓ SZAKOSZTÁLYUNK 1900. DE­CEMBER 3-ÁN ALAKULT! A NYOLC ÉVTIZED TÖRTÉNÉSEIT, BAJNOKCSAPATOKAT ÉS KI­EMELKEDŐ KUPASZEREPLÉSE­KET, HÍRES ÉS LEGENDÁS MÉR­KŐZÉSEKET MÁR SOKSZOR FEL­IDÉZTÜNK, JÓMAGAM IS KÖZEL HARMINC KÖNYVBEN FOGLAL­KOZTAM VELE. EZÚTTAL EGY OLYAN ÖSSZE­ÁLLÍTÁST "KÖZLÜNK, AMELY AZOKAT A HÍRES VAGY ELFE­LEJTETT BUDAPESTI HELYEKET MUTATJA BE, AHOL A FERENC­VÁROSIAK A NYOLC ÉVTIZED ALATT MEGFORDULTAK AZOK­KAL VALAMILYEN KAPCSOLAT­BAN VOLTAK. ;,SÉTÁNKAT" HOL IS KEZDHETNÉNK MÁSHOL, MINT A IX. KERÜLETBEN, OTT AHOL AZ FTC MEGALAKULT . . . A FERENCVÁROS név 1792 óta létezik. Az akkori uralkodóról I Fe­rencről nevezték el a Kecskeméti kapun túli területet, ahol akkor még csak kertes települések voltak. Később tagozódás történt. A dunai oldalon az iparosok és a munkásság (emléküket az Ipar u. és Mester utca elnevezés őrzi), míg a Mester utca vo­nalán túl szétszórt magányos, falusias házakban földművesek, kertészek laktak. A Ferencvárosi Torna Club meg­alakulását a Ferencvárosi Polgári Kör épületében a Bakáts téren mondták ki. Ez a terület Fellner János telke volt, amelyet először Templom tér­nek hívtak. (Itt épült fel ugyanis a ferencvárosi plébániatemplom.) Tehát a Bakáts téren volt a Fe­rencvárosi Polgári Kör épülete (ma a IX. kerületi Tanács), ahol 1891-től a kerület társadalmi, politikai és kul­turális életét szervezték. Egyébként ez volt Magyarországon az első pol­gári kör, ahová nőt is felvettek tag­nak! Az FTC hivatalos megalakulását 1899. május 3-án itt, a kerület akkori szívében mondták ki. Azért, hogy a kerület és a klub egymáshoztartozá- sának még nagyobb hangsúlyt adja­nak, az FTC címerébe kilenc csíkot (5 zöld, 4 fehér) és a Bp. IX. kerület feliratot is elhelyezték ... Soroksári úti pálya „Az FTC történetének első korszaka a Soroksári úti sporttelepre esik. A pályát keleten és nyugaton vasúti sínek határolták. Az államvasúti töl­tésen jéggyári kecskék legeltek, ame­lyek a footballtérre is rámerészked­tek. Kerítés kezdetben nem volt, a kimosott ingek a football kapun szá­radtak. Az FTC csakhamar kinőtt a kültelki pálya kereteiből. Először a vicinális vasút részéről érkeztek pana­szok. Vasárnaponként a délutáni vo­nat negyedórákat késett, a sporttelep mellett ácsorgó publikum miatt. Né­ha egészen megakadt a közlekedés. A pályánál megállított vicinálist tri­bün gyanánt lepték el és a kocsik tetejéről bíztatták a zöld-fehéreket. A felső kapu mögött egy iskola volt. Minden tréningen berúgták néhány ablakát..." (Sporthírlap) Ezen a régi kezdetleges pályán in­dult el az FTC bajnoki és nemzetközi mérkőzéseinek sorozata. 1900-tól 1910-ig rendezték itt a meccseket, majd amikor az FTC átköltözött az Üllői útra, átadta a pályát a KAOE- nek. Ma is megtekinthetik a Soroksá­ri úti régi földes „stadionunkat" - a MEDICOR pályával azonos . . . (A Soroksár szó magyarázata: Sark (sarok, szöglet) Sár (mocsár) összetétele. Hajdanán a mocsárnak a Dunára hajló szögletében, sarkában település keletkezett, s fekvése alap­ján a Soroksár (Sark-sár) nevet kap­ta.) Üllői út - FTC pálya A főváros egyik leghosszabb útja. Majd 6 km-es hosszán bonyolódik le az Alföldről jövő közúti forgalom nagy része. Az FTC stadion melletti új felüljárón szinte minden Pestre ér­kező megcsodálhatja szép, modern stadionunkat. Bezzeg 70—75 évvel ezelőtt . . . Akkor ez volt a város szé­le. A mai pálya helyén legelő volt és nagy feltűnést keltett, hogy a már hí­res FTC „pályát épít a kies Népliget sarkánál". 1911-től az egyre gyarapo­dó tribünök (A B C D) árnyékában világhírű játékosok és csapatok for­dultak meg, s bizony évtizedeken át a mi otthonunk volt a legnagyobb magyar futballpálya. Történetéről, híres mérkőzéseiről, a pályát ért sérü­lésekről (tűzvész, háborús belövés, tribünleszakadás stb.) majd újjáépíté­séről már sokszor megemlékeztünk. Most egy idei információ követ­kezzék: 1982. május 17-én megkez­dődött a gyepszőnyeg kicserélése. A pálya teljes területén felszedik a gyepet és új fű telepítésével is készü­lünk az őszi labdarúgó mérkőzésekre. A Fradi-pályáról egyébként köztu­dott, hogy soha nem tartozott a ki­fogástalan talajú pályák közé. A föl­des, poros pályát hengerelték, locsol­ták, több alkalommal füvesítették — de az igazi „álompázsit" mindeddig hiányzott. Talán most valóra válik? A Gyáli úti — úgynevezett hátsó pályán - már jó gyepszőnyeg várja a játékosokat. Sokan emlékeznek rá, hogy azelőtt itt is földes pálya volt, kemény talajáról a játékosok el is nevezték „kopogósnak" . . . Azt viszont ők sem tudhatták, hogy néhány évtizeddel ezelőtt még házak, jobbanmódva barakok álltak ezen a területen. Ez volt a hírhedt Zita-te- lep. A negyvenes évek elején kezdték a bontását, amelyről egy 1942-es cikkben ezeket olvashattuk: „A Gyá­li út 34. számú kapun lépünk be. Bent a hatalmas grundon, óriási ho­mokbuckák, téglahegyek és faraká­sok között dolgoznak a munkások. Megtudjuk, hogy 74 barakból állt a Zita-telep, amely az első világhábo­rú sebesültjei számára készült. Ké­sőbb aztán a lakáshiány miatt nem bontották le a telepet, hanem a leg­szegényebb néposztály húzta itt meg magát, az éjféli menedékház hasonló életét itt tengetve. A fővárosnak ez a szégyenfoltja eltűnt a térképről. Ahol szenny, piszok és bűz terült el, ott rövidesen korszerű betanlelá- tós pálya hirdeti majd fővárosunk fejlődését." Igen, az új FTC stadion (70 000- es!) építésének a gondolata már ek­kor foglalkoztatta az FTC és a város vezetőit. Csakhogy egy fillér sem volt, és ráadásul tombolt a II. világ­háború . .. 73

Next

/
Thumbnails
Contents