1000 nap - Emlékek és események az FTC életéből 1979-1982 (A Fradi műsorlap különkiadása, 1982)

88. szám

— A döntő hogyan alakult? — A szovjet Gogoljevvel szemben csak nagyon kevesen adtak esélyt nekem, mint hallottam később a saj­tóértekezleten. A szovjet fiú jóval erősebb, izmosabb nálam és neki a szakemberek szerint sokkal nagyobb rutinja volt, mint nekem. — Mégis mikor történt a fordulat? — Másfél meneten át alig tudtam mit kezdeni a sráccal, mert szüntele­nül rohamozott. Már 12 : 2-re is el­húzott. — Mire gondoltál ekkor? — Vártam a megfelelő pillanatot amikor én indíthatok ellentámadást. A fejem felett ott lógott „Demoklesz kardja" hiszen engem a leléptetés ve­szélye is fenyegetett. Tizenkét pont különbségnél ugyanis a szovjet fiú nyer, technikai tussal. — Mi történt ezután? — Egy derékfogás ledöntést akart végrehajtani rajtam, ám ezt megtud­tam kontrázni, mert az ellenfél kar­ját a hónom alá kaptam és elrepültem Gogoljevvel. A szovjet versenyző megpróbált egy ideig hidalni, de ek­kor már reménytelen volt a helyzete, betudtam tussolni. — Mit éreztél abban a pillanatban? — Fáradságot, földöntúli örömet. — Na és a folytatás? — Az eredményhirdetés után meg- fürödtem a tengerben a szabadfogású válogatott edzőjével, Kiinga Lacival együtt. — Hány fokos volt áprilisban a tenger? — Mindössze kilenc-tíz. — Influenza? — Semmi baj, fűtött minket a harciszellem. — Miért került sor erre az éjszakai különös attrakcióra? — Kiinga Laci azt fogadta, hogy magyar szabadfogású győzelem ese­tén megfürdik a tengerben. Amikor bejött az én EB-aranyam már indult is, hogy jegesmedveként ússzon egyet a cseppet sem kellemes vízben. Az edző sporttársat nem engedtem egye­dül fürödni én is beugrottam vele a kilenc fokos tengerbe. — Ezt tulajdonképpen Fradista együttérzésből is meg kellett tenni. — így igaz. Kiinga is nálunk ver­senyzett, nagyon jó barát, de szigorú, felmentést nem ismerő edző. — Az aranyéremmel a nyakadban mi minden pergett le a szemed előtt? — Az Üllői úti birkózó teremtől, a szülői házig ott a dobogó legfelső fo­kán sok minden eszembe jutott. Az edzőim, a barátaim, azok akik eddig segítettek. Olyan volt mint egy film, másodpercekre arcok, szituáci­ók ugrottak be nekem. — Az edzők közül ki például? — Gál Henrik, akinek nagyon nagy szerepe volt abban, hogy Európa-baj- nok tudtam lenni. Tudását, összes tapasztalatát átadta nekem, bíztatott, bátorított. Nagyszerű edző, és olyan társ, aki a nagy mérkőzések előtt megnyugtatja az embert. — Ő is Európa-bajnok volt. — Hat esztendővel ezelőtt őt ün­nepelték úgy a Ferencvárosban mint most engem. — Mit szóltál az Üllői úti meleg hangulatú köszöntéshez? — Csodálatos volt a zsúfolt lelátó előtt, a nézők ütemes tapsa közben Losonci Tibi bácsitól átvenni azt a gyönyörű díjat. — Mire ösztökél téged ez a mosta­ni siker? — Még több, még következetesebb munkára. Az Európa-bajnoki cím kö­telez. Ez nemcsaka fogadkozás lesz az én esetemben: engem tényleg hajt előre ez az aranyérem. Los Angeles­ben is ott akarok állni a dobogón. „Ezüst rangadó” A női kézilabdabajnokság két, máso­dik helyre pályázó csapata — az FTC és a Spartacus — nem bírt egymással, így az ezüstéremért folytatott versen­gés ezúttal döntetlenül végződött, 18—18 volt a végeredmény. A támadásokat — túlontúl — gyor­san befejező, kapkodó zöld—fehérek, Csiha, Gálfi, Nemere, Rácz, Lengvári, Csaj- bókné. Berzsenyi, Szabó, Fiedler, Kunstár- né, Hriváné, Csulikné. csak a 11. percben, hat rossz lövés után találtak először a kapuba. Foko­zatosan felzárkóztak, ám a vezetést egyetlen egyszer sem sikerült átven­niük, a nem külnösebben magas szín­vonalú, de mindvégig élvezetes, izgal­mas találkozón. Három másodperccel a befejezés előtt Czeglédi bombája a kapufán csattant, így maradt az — igazságos! — döntetlen. (Népsport) A férfiak mérkőzésén az utolsó pillanatokban szerzett góllal: FTC— Bp. Spartacus 25-24! Aztán néhány nap múlva a fiúk is döntetlenül végeztek: FTC—BP. HONVÉD 23-23 FTC: Lettner—Fodor 5, Kovács II 1, Dr. Mikus 1, Szilágyi 2, Szabadíts 2. Cs: Hoffmann, Tenke S 8. Az izgalmak a hajrában sűrűsöd­tek. A szinte végig vezető FTC-t az 57. percben befogta a Honvéd 22— 22. Aztán — már a 60. percben — Honvéd hetes. Őri csuklóból lő. Lett­ner „spárgázik", és kirúgja a labdát Őri kezébe. Őri újra lő. Erősebben, mint az előbb, a másik sarokba. Gól. Aztán folytatódik a hetes dráma - a másik oldalon. A ferencvárosi Tenke kivár, aztán nagy mozdulattal lő. Re­pül a labda, Jegenyés is. A kapus beleér a labdába, de az mégis a kapu­ba kerül. Tíz centivel haladt át a lab­da a gólvonalon ... Tenke Sándor - a hetei „király" 34

Next

/
Thumbnails
Contents