Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)
1980/81 - 1980 / 63. szám
Egy labdarúgó leírása és felemelkedése, “"Mucha József tanúlságos története A svájciak elleni luzerni világ- bajnoki selejtező mérkőzés előtt a tatai edzőtáborban beszélgettünk Mészöly Kálmán szövetségi kapitánnyal. A döntések felelősségének kettősségéről, bumeráng jellegéről, kétélűségéről polemizáltunk. — Szunyókálás közben, ha még nem jön álom a szememre, olykor középkori lovagnak látom magam, lelki szemeim előtt. Egy szál karddal hadakozom az ellenfeleimmel az életemért, mert jól tudom jaj a legyőzötteknek. Valahogy így vagyok én is. Sokan alig várják az első nagy bukást, hogy a fejemre olvassák tévedéseimet. Szerencsére a közeli kollégáim és az MLSZ irányítói jó hátországot biztosítanak munkámhoz, velük lehet együtt dolgozni, gondolkodni. A társalgás hirtelen fordulattal a válogatott keret tagjaira terelődött. Mucha Józsefnél Mészöly Kálmán jóval többet időzött, mint másoknál. Némileg fefortyant, amikor a következőket modta: — Jó magyar szokás szerint,. szép suttyomban a hátam mögött nyomták a szöveget a jóakarók: mit akarok ettől a kiégett, öreg játékostól? Szerintük ugyanis nem a válogatottba való, mivel márcsak fellángolásai vannak. Sőt azt is ajánlották, hogy keressek fiatalt, ne vele próbálkozzam. — Mit lehet az ilyen alattomos suttogásokra válaszolni? — Semmit, úgy kell tenni mint aki süket. Szepesi György az MLSZ elnöke és közvetlen segítőim: Mezey György és Száger György biztattak, a döntés helyességében, Mucha tudásában. Mások pedig nem érdekeltek. — Mi szólt Mucha mellett a játékán, a bajnokságban nyújtott teljesítményén túl? — Az emberi magatartása, életfelfogása. — Szerkezetileg hogyan illeszkedett a válogatottba? — Kitünően! A csapat karmesterével Nyilasi Tibivel, behunyt szemmel is ismerik egymás gondolatát. Arról nem is beszélve, hogy az ellenfél támadásainál képes úgy védekezni, mint egy oroszlán. Sokat fut, olykor mások helyett is és ráadásul jól fog embert. — A szövetségi kapitány bizalma mennyire dobta fel lelkileg Mucha Jóskát? — Annak idején engem is próbáltak egyszer-kétszer leírni és tudom, hogy mit jelent az ilyen embernek a „mentőöv", a baráti kéz. A szezon kezdetén Novák Dezső bizalma szárnyakat adott neki és azt hiszem, hogy az én őszinte szavaim is közrejátszottak abban, hogy ma itt van a válogatottban. Bár erről inkább vele beszéljen. Mucha Józseffel az utolsó riportot 1979 nyarán készítettem, elég drámai szituációban. Röviden az történt, hogy túl akartak adni a játékoson, az a döntés fenyegette, hogy még a Ferencváros huszas keretéből is kihullik. — Pontosan emlékszem a cikked minden sorára — mondja Mucha József. - A hátam mögött akartak dönteni a sorsomról, elég tisztességtelenül. Te pedig a Hétfői Hírekben azt firtattad, hogy ez nem éppen korrekt dolog egy olyan játékossal szemben, aki sokat tett az egyesületért, a zöld-fehér színekért 1970- től. Annál is jobban estek ezek a szavak, mert a kritikus időben éppen külföldön voltam a feleségemmel és a történtekről csak utólag értesültem. — Áruld el az okát annak, hogy miért mellőztek lényegében 1978 nyarától egészen 1980 júliusáig? — Bár tudnám?! Egyszerűen leírtak, átnéztek rajtam, figyelembe sem vettek. Hónapokon át, még a kispad közelébe sem kerültem. A feleségem tartotta bennem a lelket. Olyan éjszakáim voltak, hogy az ellenségemnek sem kívánom. Abba akartam hagyni a labdarúgást, elegem volt az egészből. — Tudom azt is, hogy hívtak máshova. Sőt tárgyaltál is a távozásról, menekülni akartál az Üllői útról. — Mit tehettem ebben a helyzetben? Úgy elfogyott az önbizalmam, hogy a tartalékban is remegett a lábam, amikor pályára léptem. Egyszóval alaposan kicsinált ez a több mint másfél éves tortúra. — 1980 nyarán, amikor tudtad, hogy változás lesz a vezetőedzői poszton, ismét kérted, hogy engedjenek el. Nem reménykedtél abban, hogy új szelek fújnak majd a csapat körül? — Várható volt, hogy változnak a dolgok, de abban nem hittem, hogy rám újra szükség lesz. A feltételezésemet igazolta, hogy a klub vezetői közül senki sem ült le velem hivatalosan tárgyalni a jövőmről. így, nem az edzőcserétől tettem függővé a távozást. Ha nem érdemesítenek arra sem, hogy szót váltsanak velem, akkor inkább félreállok. Ezért tárgyaltam alacsonyabb osztályú csapatokkal. — NB l-es klubbok szóba sem kerültek? — Megkerestek, de annyira elegem lett mindenből, hogy szinte menekültem az élvonalból. Levezetésként még egy-két évet akartam játszani, de csak olyan csapatban, amelyik már nincs reflektorfényben. Körülbelül az ment végbe bennem is ami Vépi Petiben, Meggyesi Pistában. A Ferencváros iránti olthatatlan szeretet és a személyes sérelmek, súlyos viharokat, konfliktusokat teremtettek az emberben. — A Népstadionban a Vasas elleni tavaszi rangadón, amikor nagyon jól játszottál, egy régi kitűnő edző kicsit gúnyosan megjegyezte, milyen érdekes lenne ha most Mészöly Kálmánnak az NB 11-es Kecskemétből kellene beválogatnia Muchát. Mi lehetett a megjegyzés háttere? — Az illető talán arra akart célozni, hogy majdnem Rákosi Gyula játékosa lettem. O még hitt bennem, őszinte barátsággal hívott. — Végülis, szerencsére nem jött létre az átigazolás, Mucha József az Üllői úton maradt. — Ez csak egyetlen ember érdeme: Novák Dezsőé. Amikor véglegessé vált, hogy ő az új edző, nem habozott, leültetett és nyíltan feltárta előttem terveit, velem kapcsolatos elképzeléseit. Kezet szorítottunk, éreztem, hogy menynyire tisztességes alkut kötöttünk. Jó játékot, becsületes helytállást kért tőlem, én pedig, képzelheted, hogy milyen boldogan kaptam az égből jött lehetőségen. Az első perctől kezdve csapattag lettem, élveztem a szakvezetés, és úgy érzem a társak bizalmát. Novák Dezső a Mucha eset pontos hátterét így világítja 6