Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)
1981/82 - 1980 / 85. szám
— Edzők közül hirtelenjében kik jutnak eszébe? — Hoffer József, Marosvári Béla, Mezey György, Dalnoki Jenő és Novák Dezső. — Szűcs Ernő nevét már említette. Kik voltak azok a kollégái, akik különösen közel álltak a szívéhez? — Mindenekelőtt szegény Dóka Gyurira emlékszem vissza meghatódottan, akinek tulajdonképpen a helyére kerültem, hiszen súlyos betegsége idején kezdetben csak helyettesítettem, majd végleg én lettem az utódja. Jó humor, ragyogó derű jellemezte, olyan ember volt, akiből dőltek a jobbnál -jobb sztorik, anekdóták. A másik jó barát Tálcsics Feri volt, aki hosszú évekig dolgozott a Budapesti Honvédnél. Sajnos ő sincs már. — Az ifjúsági válogatottban szerepelt labdarúgók közül említsen néhányat. — Hú, de nehéz kérdés. Gondoljon csak bele. A későbbi évek valamennyi kiemelkedő tudású labdarúgója megfordult a kezem alatt. Alberttől Páncsicsig, Rákositól Bene Feriig. Tizenkét korosztály legjobbjai, akik közül sokan világhírű labdarúgók lettek. — Mi a véleménye az utódjáról. Bodnár Józsefről? — Nagyszerű masszőr, s ami a legfontosabb, olyan gyerek, akit örökösen hajt a tudásvágy. Állandóan képezi magát, szó szerint megszállottja a munkájának, és ami a döntő, nagyszerűen érti azt, amit csinál. Becsületes fiú, akiben egészen biztosan nem fognak csalódni. — Végül árulja el az olvasóknak, hány kilométert tett meg naponta azért, hogy a fővárosban dolgozhasson? — 45 éven át 33 kilométert tettem meg oda-vissza. Vác és Budapest között, vagyis napi 66 kilométert. Sokszor megkérdezték, megéri-e ez a bumlizás? A válaszom az elmúlt hét évben mindig igen volt. A Fradiban dolgozni ugyanis nemcsak hivatás volt, hanem boldogság is. Gyenes J. András AkisTaki Takács László 1955. április 18-án született Mezőhegyesen. A Ferencvárosban első mérkőzését 1973-ban játszotta Abidjanban, amikor a Fradi Elefántcsontpart együttesét 6 : 1 arányban verte meg. Első bajnoki mérkőzésére 1974. május 25-én került sor Kispesten, amikor az FTC a Honvéddal 2 : 2-es döntetlent ért el. Eddig a Ferencváros együttesében közel 300 mérkőzésen szerepelt. Ebből 155 volt bajnoki találkozó, 84 nemzetközi, és 56 hazai díjmérkőzés. Védőjátékos létére 34 gólt lőtt. Valaki azt mondta, hogy boldog lehet az az edző, akinek olyan fregoli — magyarán minden helyen használható — játékosai vannak, mint ez a kis Taki. Fogadjuk el ezt az érvelést, de egyúttal nézzük meg azt is, hogy vajon boldog-e az a labdarúgó, akit állandóan ide-oda dobálnak? A mérlegkészítés annál is inkább indokolt, mert pontosan tíz esztendeje van a Ferencvárosnál Takács László. — Azt kell mondanom, hogy igenis elégedett vagyok, mert abban a klubban játszhatom, amelyet szeretek. Lényegében itt nőttem fel, hiszen 16 éves voltam, amikor felhoztak Mezőhegyesről. A Fradiban váltam labdarúgóvá, NB l-es játékossá. Emlékek kötnek a klubhoz, igazi, őszinte barátságok kötődtek az elmúlt tíz esztendő során. • A tíz közül mégis melyik volt a legemlékezetesebb év? — Egyértelműen a tavalyi, amikor bajnokságot nyertünk. Ráadásul úgy ítélem meg, hogy elég egyenletes teljesítményt nyújtottam, sőt a válogatott kerettagságot is kivívtam az angolok elleni budapesti mérkőzés előtt. • Végülis az utolsó pillanatban kimaradt a válogatottból. — Sajnos igen, de én ennek ellenére boldogan gondolok vissza az edzőtáborban eltöltött napokra. Nem kergetek illúziókat, számomra már az is nagy dolog volt, hogy a lehetőség küszöbén álltam. • Edzői közül melyik találta meg önhöz a legmegfelelőbb hangot? — A válasz egyértelmű: Novák Dezső! • S a többiek? — Sajnos ők nem. Náluk is bizonyítottam, szériában játszottam jól, de tulajdonképpen egyikük sem bízott bennem. Igazából nem vettek rólam tudomást. Nem alakult ki emberileg olyan légkör, mint Novák Dezsőnél. • Érdekes amit mond, hiszen most is előfordul, hogy olykor-olykor meginog a helye a csapatban. — Ez nem baj, mert nekem az a véleményem, hogy az adott poszton játszón a legjobb. Ez a csapat érdeke! Ám az edzői döntést különbözőféleképpen lehet indokolni. Van aki semmibe veszi a labdarúgót, és van aki partnernek tekinti. Novák ezt teszi. • Társai közül kik a legjobb barátai? — Az idősebbek. Ebedli Zoli, Pogány Laci és Nyilasi Tibor. • Régebben több barátja volt? — Igen, amíg itt játszott Megyesi Pista, Vépi Peti és Máté Jani. Velük is baráti viszonyban voltam. • Érzése szerint hol van az igazi helye? Ez ugyanis sok fejtörést okoz a szurkolóknak. • Úgy ítélem meg, a középpályán többre lennék képes, mint a védelemben. Bár nagyképűség nélkül állíthatom, hogy bal hátvéd poszton sem okoztam lényegében csalódást. • Ki volt a játékosideálja? — Még vidéken éltem, amikor először láttam játszani Varga Zolit. Csodáltam, megpróbáltam utánozni, egyszóval ő lett a példaképem. Na, és természetesen Albert Flóri, mert mindaz amit ő csinált a labdával, az a labdarúgás magasiskolája volt. • Mikor nyújtotta a legjobb teljesítményt saját megítélése szerint? — Az Újpesti Dózsa ellen, amikor 7 : 1-re nyertünk, és szinte hengerelt a csapat. Felejthetetlen 90 perc volt az a Népstadionban, amikor nekem például minden bejött. • Család? — Kisfiam, Lacika július 8-án lesz ötéves. Imádja a Fradit, és ami a legfontosabb, nagyon szeret focizni. Számomra az jelenti a legnagyobb kikapcsolódást, ha vele rúghatom a bőrt. Gyenes J. András