Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)
1981/82 - 1980 / 85. szám
Mörtel Béla Neve már akkor közszájon forgott a szurkolók körében, amikor még csak néhány mérkőzést játszott a Budafok színeiben. A szakemberek titkos kis note- szecskéjében is rögtön helyet követelt magának az ifjú csatárreménység. Ezt követően nagy versenyfutás kezdődött a tehetséges játékosért a budapesti és a vidéki NB l-es klubok között. Átigazolási lapokkal ostromolták, autogramját úgy áhították, mint a legnagyobb filmsztárét. Hajtottak érte, hogy végül is melyik egyesületnek áll kötélnek. — Kik keresték meg? — Sok helyre hívtak, de konkrét tárgyalások stádiumáig csak a Fradival, a Csepellel, a Dunaújvárossal és a Nyíregyházával jutottam el. — Mennyi idő alatt vívta ki magának azt a rangot, hogy ostromolni kezdték ezek a klubok? — Alig félszezon alatt, pusztán ennyit játszottam a Budafok első csapatában. — Nagyon nagy volt az ugrás az NB ll-ből az élvonalba? — Elsősorban fizikailag, kondicionálisan jelentett óriási különbséget itt vagy ott játszani. Amikor az első mérkőzéseimet játszottam az Üllői úton, valóságos légszomj fogott el. — Tudom, hogy banális a kérdés, de ilyenkor mégis úgy illdomos, hogy feltegyem, hogy miért pont a Fradit választotta a sok ajánlat közül? — Erre én magam is csak közhellyel tudok válaszolni: nálunk ugyanis a családban a zöld—fehér színekért való rajongás már-már tradíció. Hallani sem akartam arról, hogy máshol futballozzam. — Mik az erényei? Akiért versenyt futottak — Ezt úgy hiszem másoknak kell eldönteni, s nem nekem. — Azt mondják, hogy rendkívüli módon érzi a kaput. — Csatár vagyok, muszáj, hogy érezzem. Ha mégis ki kell emelnem valamelyik képességemet, az elsősorban a gyorsaság, a robbanékony- ság. 30—40 méteren pillanatok alatt meg tudok ugrani a védőktől. — Ez létfontosságú, a mai, korszerű labdarúgásban. — Persze hozzá kell tennem, hogy csak akkor tudom ezt legalább 10-szer, 15-ször megismételni egy mérkőzés alatt, ha az erőnléti állapotom kifogástalan. Az elmúlt időben ezen a téren is sokat fejlődtem, átéli alapozás után olyan kondícióba kerültem, hogy az volt az érzésem, hogy akár az Üllői úti pályát is arrébb tudnám húzni. — Pedig korábban elég sok problémája volt az erőnlétével. — így igaz. De arról sem szabad elfelejtkezni, hogy a fizikai adottságaim sem túl jók. Nem vagyok valami robosztus centeralkat. 189 cm-es magasságomhoz képest mindössze 74 kg vagyok. — Szélen vagy belül szeret játszani? — Akkor megy igazán a játék, ha van területem, vagyis lendületből tudom rávezetni a védőkre a labdát. Ha állóhelyzetben kapom, akkor lényegesen csökkennek az esélyeim arra, hogy támadást tudjak kezdeményezni. — Lehiggadt már? Azért kérdezem, mert korábban rengeteg helyzetet kapkodott el, holtbiztos pozícióban. — Lassan túl vagyok a 20. NB l-es mérkőzésemen, s kezdem levetkőzni kezdeti lámpalázamat. — Minek örül? — Mint minden csatár annak, amikor gólt rúgok. A legbüszkébb mégis arra vagyok, amikor az én lövésemmel 1 : 0-ra győztük le a Csepelt, itt az Üllői úton. — Hogyan fogadták be a csapattársak? — Nekem a Fradiban mindenkivel kifejezetten jó a viszonyom. Az igazi barátaim azonban régi gyerekkori haverok. Többségük budafoki srác. — Gyerek van már? — Bármilyen meglepő egy 21 éves fiatalembernél, de a lányom már 2 éves. Tündiké tényleg bearanyozza az életemet. — Soha nem voltak kilengései, fegyelmi ügyei? — Nem. A piával nem tudnak levenni a lábamról, mivel sohasem ittam, a dohányzást pedig abbahagytam. Nem kis önuralommal, mert naponta egy dobozzal szívtam. — Mi inspirálta erre a lépésre? — Amikor idekerültem a Fradihoz, egyik napról a másikra eldobtam a cigarettát. Ennyi áldozatot meg kell hozni, azért, hogy az ember igazán labdarúgóvá válhasson. — A nyáron be kell vonulnia, mint hallottam. — Sajnos, így van. — Miért mondja ezt? — Egyszerűen azért, mert a tavaly augusztusi porcműtét után most kezdek újra formába lendülni. Ha elvisznek katonának, ismét kiesik egy fél szezon. Jó lenne 1 év halasztást kapni. — Mi a szakmája? — Hivatásos gépkocsivezető vagyok, de nem elégszem meg ezzel, tovább akarok tanulni.-Hol? — Vagy a vendéglátóipari vagy pedig a borászati tech- nikumban. Mindenképpen érettségizni szeretnék. — Mit szeretne még? — Gólokat rúgni, s olyan játékos lenni az FTC-ben, aki a közönség kedvence. Gyenes J. András