Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1981/82 - 1980 / 84. szám

50,40,30,20,» éve történt 60 ÉVE, 1932. ÁPRILIS 24-ÉN — A magyar válogatott bécsi mér­kőzésére egy ifjú szegedi szurkoló gya­log indult el. Nem sok öröme lehetett a meccsben mert nemzeti tizen­együnk fájó vereséget szenvedett: Ausztria—Magyarország 8:2! — Reklám 1932: „A magyar sport minden barátjának figyelmébe ajánl­juk, hogy Boon olimpiai csokoládét fogyasszon, melynek árából 10 száza­lék az olimpiai alapnak jut, az Orszá­gos Testnevelési Tanács engedélyé­vel" 40 ÉVE, 1942. ÁPRILIS 24-ÉN A sikertelenség mindig bántotta a szurkolókat és bizony hangjukat ak­kor is hallatták. Tollat ragadtak és az egyik szurkoló például ilyen han­gon írt: „Mi lesz veled Ferencváros? Hogy velünk volt Fradi szurkolókkal mi lesz, azt nem tudom. Nem le­szünk. Mert ilyen játékért többet egy huncut vasat sem adunk, sőt ha potyán mehetnénk be, akkor sem megyünk, mert szebb halált is el le­het képzelni, mint a gutaütés . . . Nem akarom tönkretenni az emléke­imet. Hogy hol volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl, valamikor nagyon régen, volt egy Fradi. Az emberek tódultak a mérkő­zéseire, szerették ünnepelték, mert csupa szív és lélek volt a játéka. Egy nagy család volt az egész csapat, a szurkolóhad szintén. Bravúrt, bravúr­ra halmozott. Igen, a játékosok tudták a köteles­ségüket. Milyen szép is volt..." Másnap egy Törekvés szurkoló nyílt levélben helytelenítette az elke­seredett fradista kijelentéseit. íme egy részlet ebből a levélből is: „Kedves uram! Csak a patkány menekül a süllyedő hajóról, a kapi­tány és az igazi férfiak ott maradnak az utolsó pillanatig. És a Ferencváros hajója nem is süllyed. Csak a gépeze­tében van pillanatnyilag hiba. Én biz­tosra veszem, hogy meg fogják találni a hibát és akkor a Ferencváros tábo­ra megint örvendezhet. A Fradi ak­kor is Fradi marad, ha ebben a dicső­séges bizonytalanságos bajnokságban az 5. vagy a 6. helyen köt ki a végén. És végül: akkor álljon a szurkolóhad a csapat mögött - a kutyafáját! - amikor az bajban, rossz sorozatban van! Akkor — majd fog ez jobban is menni ..." 30 ÉVE, 1952. ÁPRILIS 24-ÉN- A különböző sportszervek, egyesületek, de még az egyszerű szur­kolók is tömegesen jelentek meg a Népstadion építkezésén, hogy társa­dalmi munkával segítsék az impozáns építmény minél előbbi átadását. Ter­mészetesen a mi egyesületünk sporto­lói is ott voltak, talicskáztak, kőzúza­lékot fuvaroztak. — „Meglepően jól játszottak a vá­logatottak a Váci Vörös Lobogó el­len, különösen az első félidőben szerepelt tizenegy volt elemében. A válogatott csapat, ellentétben a két előző összeszoktató mérkőzéssel, nagy kedvvel és igyekezettel játszott. A játékosok nem pepecseltek a labdá­val, ötletes, gyors volt a játék. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a Sándor, Kocsis, Szusza, Puskás, Hidegkúti ötösfogat minden tagja állandóan mozgott, kitűnő helycseréket hajtot­tak végre. A váci közönségnek is nagyon tetszett a válogatott csapat játéka. — Ha így játszanak az olimpi­án is - mondta egy vasutas a szom­szédjának — könnyen megnyerhetik az olimpiai bajnokságot..." Minden magyar sportbarát örömé­re így is történt! 20 ÉVE, 1962. ÁPRILIS 24-ÉN- Bédi János tartotta az FTC köz­gyűlési beszámolóját, majd a hozzá­szólások következtek. Elnökül Végh Aladárt választották. Az új elnökség­ben élsportolók is helyet kaptak: a kajakozó Mészáros György és az úszó Killermann Klára. 10 ÉVE, 1962. ÁPRILIS 24-ÉN A Népstadionban 75 000 néző előtt Magyarroszág-Románia EB selejte­ző. Branikovits vezető gólja után a románok egyenlítettek és 1 : 1 ma­radt a végeredmény is. A válogatott újonca a mi Vépi Petink volt. Odaa- dóan, lelkesen küzdött. A mezőny legjobbja is ferencvárosi játékos — a nagyvonalúan hiba nélkül futballozó Páncsics Miklós volt. 23 éve történt . . . Dalnoki egy tizenegyest kapufára lőtt! (Győr—FTC 1 : 0)

Next

/
Thumbnails
Contents