Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)
1981/82 - 1980 / 79. szám
aggodalmakra, igaz, én mindig igyekszem megtartani optimizmusomat. Több más sportághoz hasonlóan, 1982-ben a tekecsapatbajnokságban is megtörténik az átállás az őszi-tavaszi rendszerre. Ez hogyan érinti a Fradistákat, milyen elképzelésekkel indulnak a tavaszi félszezonos versengésben. — Nekünk kimondottan jói jött ez a módosítás. Az első osztályban a csapatok ma már csak műanyag pályán versenyezhetnek az eddigi aszfalt helyett s a mi bérleményünkben is megtörtént az átalakítás. Az újnak sok előnye van a régivel szemben, az egyik legdöntőbb talán az, hogy az állandó gurítás ellenére — sportágunk nyelvén szólva — nem kopik be, felülete mindig teljesen sima marad. Az aszfaltnál előfordult, hogy hazai edzéseredmények megtévesztettek bennünket, hiszen mindenki ismerte a pálya minden „titkát", S amikor idegenbe mentünk, sokszor bosszankodtunk az elmaradt hazai „csúcs- eredmények" miatt. Horváth József elmondta, hogy idén is, akárcsak 1975 óta mindig a BHG négysávos automata pályáját bérlik, amelynek már megtörént a felújítása. Egyelőre viszont még csak „álom" egy saját pálya, amely valóságos fellegvára lehetne az FTC szakosztályának. S ha azt számítják, hogy a BHG-nak évente 370 ezer forint bérleti díjat fizetnek, talán nem is lenne célszerűtlen az önálló létesítmény felépítése. Persze ez pénz kérdése, ami a Ferencvárosnál sem áll korlátlan összegben rendelkezésre ... Újrendszerű bajnokság, néhány új erősség, új pálya, — tehát bőven akad esemény a szakosztály életében. S hogyan tovább? — Az újaknál maradva, új kezdeményezés nálunk és az Elő- rénét, hogy bevezettük a kezdőkorcsoportot, amelyben 14—16 éves fiatalok szerepelnek.Ezzel csökkent az alsó korhatár, tehát korábbi lehetőséget adunk a teke iránt érdeklődő fiataloknak a gyakorlásra, versenyzésre. Meggyőződésem, hogy néhány éven belül jó eredményeket profitálunk belőle. Mészáros András vezetőedzőnk, aztán Maróti Gyula, Sütő László, Sallai Mátyás egyaránt elismert szakemberei a sportágnak, az ő működésük is biztosítéka lehet a további esztendőknek, a várt és igényeit Fradi-győzelmek- nek. A férfi csapatunk mindent megtesz bajnoki címe megvédésére, hasonló a helyzet az ifiknél, s a nők sem akarják érmes helyezésnél alább adni. Idén világbajnokság lesz, reméljük több ferencvárosi közreműködésével. . . Kozák Mihály Mióta foglalkoznak sporttal a magyar hírlapok? Korunkban természetes, hogy a napilapokban, sőt a heti és havi folyóiratok jelentős részében is megtalálható a sportrovat, amely az érdekes és jelentős eseményekről híven tájékoztatja az olvasókat. Vajon mióta foglalkoznak sporttal a magyar hírlapok? A válasz szinte önként kínálkozik: nyilván azóta, amióta érdemleges, rendszeres sportélet van hazánkban. Nos, a tényleges helyzet egészen más! (Zárójelben megjegyezzük, hogy magyar hírlapirodalom alatt ezúttal kizárólag a magyar nyelvű időszaki sajtótermékeket értjük. A hazánkban megjelent és ugyancsak a magyar hírlapirodalom körébe tartozó idegen (latin, német stb.) nyelvű lapokat és folyóiratokat tehát figyelmen kívül hagyjuk.) Sokáig úgy vélték, hogy a Kulcsár István által szerkesztett Hazai és Külföldi Tudósítások melléklapja, a Hasznos Mulatságok hasábjain láttak először napvilágot sporttárgyú közlemények, mégpedig a múlt század húszas éveiben, tehát jóval a hazai sportélet kialakulása előtt. Ezen a véleményen van „A magyar sport ezer éve" c. háromkötetes mű is, amely 1927 és 1929 között került kiadásra. Az első közlemények — honi sport hiányában főleg ismeretterjesztési célzattal — külföldi sporteseményekkel, egyes sportágak bemutatásával foglalkoztak. Ezt a véleményt nem tartottuk kielégítőnek, hiszen az első magyar hírlap jó négy évtizeddel korábban, 1780-tól került kiadásra. Kutatásainkat tehát a „kezdet kezdetén", az első magyar újság I. évfolyamának 1. számától kezdtük. Ezt a magyar nyelvű hírlapot 1780. január 1-étől, Mária Terézia uralkodásának utolsó évétől Pozsonyban adta ki Ráth Mátyás győri származású evangélikus lelkész (1749—1810) A Magyar Hírmondó címmel. A jeles egyházfi lapjával nemcsak a sajtó, hanem a meglehetősen elhanyagolt magyar nyelv ügyét is szolgálni kívánta. E hírlap I. évfolyamának tanulmányozása során munkánkat siker koronázta. Már a 27. újságlevélben, a lap 1780. április 1-i számában érdekes sorokat találtunk. ,A bajvívásokróf szóló cikkben a követekező mondatok olvashatók (mai írásmódra átültetve) : „ ... De az ánglusoknál azonkívül még más bajvívással szoktak a nagy urak is bosszút áiiani. Egy ingre vetkeznek s egymást mindaddig döfik ökleikkel, míg valamelyik fél elesik, vagy pedig magát meggyőzöttnek vallja. Ezen viadalt box vagy öklö- zésnek nevezik . . ." Ezután az angol királyi család egyik ifjú hercegének és egy udvari főembernek ököllel vívott párharcát írja le. A viadalban az udvari személy győzött, a királyi herceg mégsem neheztelt rá, sőt barátságával tüntette ki. (Lásd A Magyar Hírmondó 1780. (I.) évfolyam 214. oldalán.) Ez volt tehát az első sporttárgyú közlemény a magyar hírlapirodalomban. Az szinte természetes, hogy témáját a modern sportélet kialakításában élenjáró Angliából merítette. Egymásnak öklökkel való „döfködése", mint barátságos vetélkedési forma, hazánkban akkoriban teljesen ismeretlen volt. Sőt még sokáig az is maradt. A Magyar Hírmondó e cikke után ugyanis közel egy évszázad telt el, amíg magyar sportemberek megpróbálkoztak ezzel az új „módival" . . . Antal Zoltán Hová menjünk szurkol* ni? március 13—14. FTC—DÉLÉP női DÉLÉP—FTC férfi március 20—21. K. Porcelán—FTC női FTC—Építők férfi április 3—4. FTC—SZEOL AK női május 1 —2. FTC—D. Spartacus férfi május 15—16. FTC-Bcs. MÁV női LABDARÚGÁS március 6. Bp. Honvéd—FTC NB I március 7. 22. Volán-FTC ifi II március 13. FTC—Ózd NB J március 14. FTC—Ganz-MÁVAG ifi II március 21. Volán-FTC ifi II március 27. FTC—SZEOL AK NB I március 28. FTC—MTK ifi II FRADI MŰSORLAP A Ferencvárosi Torna Club kiadványa Felelős kiadó: Losonczi Tibor Felelős szerkesztő: Nagy Béla Fényképek: Pozsonyi Lajos, Magdics László Lapzárta: 1982. február 2. Készült az MGSZ Nyomdában Felelős vezető: Tulipánt József (82030) 7
