Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)
1981/82 - 1980 / 76. szám
A tavaszi FTC - Nyíregyháza mérkőzésen történt... A kapufa tövében értem földet Ahogy egyre több meccs marad az ember háta mögött, úgy szelektál az emlékezőtehetsége. A jellegteleneket lassan elhagyja s csak a látványos emlékeket raktározza. Legalábbis nagy összeségében véve. Más kérdés az, hogy soksok játéknak akadnak olyan mozaikjai, amelyek úgy töredékükben is rögtön képet adnak arról a kilencven percről. Mivel a nyíregyházi gárda meglehetősen fiatal tagja a labdarúgó élvonalnak, túl sok találkozásom nem volt a szabolcsi labdarúgókkal, mégis kapásból tudok mondani egy kedves emléket egy meccsünkről. A kellemes emlék pedig egy gól. Egy számomra nagyon szép, nagyon emlékezetes fejes. Rúgtam én, meg fejeltem is annak előtte nem egyszer a hálóba, mégis erre a pillanatra megkülönböztetetten gondolok vissza. Onnan kezdeném, hogy nemrég kerültem akkor vissza a kezdő csapatba. Súlyos bokasérülést szenvedtem, elég sokat kihagytam, így aztán időbe telt, amíg ismét összeszedtem magam, míg elértem oda, hogy egy-egy rúgó mozdulatra nem kezdett sajogni a lábam, hogy már bírtam a terhelést, a sok futást s már nem vettem vissza a lábam, ha rúgásra lendült a rám támadó ellenfél lába. Ami az ellenfelet illette, nos az őszi találkozón, Nyíregyházán már bemutatkoztak. Megmutatták milyen hallatlan lelkesek, energikusak, küdzőképesek, hogy nem állnak meg egy percre sem. Akkor onnan csak óriási küzdelem árán tudtuk elhozni a két bajnoki pontot. Nos az Üllői úton is a várakozásnak megfelelően, nagy akarással harcolt a nyíregyházi együttes s hiába támadtunk többet, az első félidő gól nélkül telt el. Szünet után Nyilasi Tibi kétszer betalált, de még ez sem törte meg a lelkes ellenfelet. Ami engem illet, éreztem, hogy jó már a lábam s ha tehettem, mentem én is fel támadni. A mérkőzés hajrájában is így volt ez. Amikor Murai meglódult a jobb szélen és is megindultam „balkötőben". Remekül jött a beadás, de csak úgy értem el, hogy egy jókora lendülettel előre dobtam magam. Nagyszerű találkozás volt végülis a labdával, az is, én is röpültünk a háló felé. A labda bement, én a kapufa tövében értem földet. De jó is volt megint harcképesnek lenni s a visszatérést góllal ünnepelni. . . Külön boldogság volt számomra, hogy az akkor öthónapos fiam először volt mérkőzésen, és ezt én góllal ünnepeltem. . . FTC csere: ______________________ N YÍREGYHÁZA csere:_____________________________________ j átékvezető:. _______góllövök:----------------------p art jeliök:_______________végeredmény:— 3